Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok

HERTZA MIKOLA írásai

2012-02-07T13:57:00.000+02:00

Egy hete mutatták be a Székelyöld folyóirat 2012. januári számát, ahol Hertza Mikola volt a meghívott. Lövétei Lázár László, bemutatva a folyóiratot, kérdésekkel „bombázta” a meghívottat, amelybe később Molnár Vilmos is beszállt.

A baráti légkörben zajló beszélgetés egészen érdekes és egyben szórakoztató is volt. Mikola beszélt írói pályafutásáról és néhány rövidprózát fel is olvasott írásai közül.

Már gyerekkorában megfordult a fejében, hogy tollat ragadjon. Írt kisprózát, „füzetbe vésett sorozatregényeket”, a későbbiekben pedig drámákkal is kísérletezett. Sőt, diákkorában nagy népszerűségnek örvendtek művei. Alkotásait közölte a Hargita, az Ifjú Munkás (a későbbi Ifi Fórum), a Zabhegyező, a Székelyföld és a Kalotaszeg. Tíz esztendei hallgatás után újra írni kezdett, ezúttal inkább rövidprózákat, amelynek nagy részét közölték a Székelyföldben, a Helikonban, az Irodalmi Jelenben, és az Erdélyi Szép Szóban.

Írásai, ahogy jómaga is fogalmazott, rövidségük végett könnyen olvashatóak. Mégis a rövidprózák nemcsak a terjedelmük miatt zökkenőmentes olvasmányok, hanem a groteszkhumorba megbújó mai létformának bemutatása révén is. Hertza írásbeli világa elkísér az ellentmondások birodalmába, amilyen a mai világ is. A szereplők többsége Kárpát-medencei, Közép-Kelet-Európai hős, akiknek történetei a balkáni és globalizációs hangulatot felidéző történések. A humort az egyenetlenség szüli meg, mint, ahogy előfordul Örkény egyperceseiben is. Olvasás közben az események sodrában egy kis Karinthy és Bodor Ádám ízt is fel lehet fedezni. Néhány kérdés is felvetődik munkáiban, amelytől a szimpla történet az egyetemes emberit feszegeti.

Végül, de nem utolsósorban fontos szót ejteni még meg nem jelent kötetéről. Már a Szabó Gyula-emlékdíj átvételekor megemlítették a kötettel nem rendelkező szerzői státust. Hozzátenném, hogy virtuális kötete igenis van. Ennek élő bizonyítéka a honlapja. Ott lehet böngészni írásait. Hogy a közeljövőben sikerül-e kiadni egy Mikola kötetet az eddigi írásaiból, az a jövő zenéje.

Mindenképpen érdemes „fellapozni” Mikola honlapját, a kortárs erdélyi magyar irodalom egyik tehetséges fiatal írójának munkáit.

Életrajzi adatok:

1974. április másodikán született Csíkszeredában.

Legfőképpen rövidprózákat ír.

Rendszergazda és számítógépes programozó

Honlapcíme: www.mikola.ro

Borbé Levente

ReMek-e-hírlevél 2012/2 számából

2012-02-03T08:07:00.004+02:00

Tündérszó Meseíró Pályázat 2012
A székesfehérvári Gárdonyi Géza Művelődési Ház harmadszor hirdeti meg a Tündérszó Nemzetközi Meseíró Pályázatot. A pályázatra a világ bármely országában élő 8–15 éves gyermekek magyar nyelven írott meséit várják postai úton vagy e-mailben, csatolt dokumentum formájában 2012. április 15-ig. A pályázatra az 1997. január 1-je és 2003. december 31-e között született gyermekek négy példányban elküldött meséit fogadják.
A mese mellett, kérik, feltétlenül csatolják külön lapon (1.) a meseíró nevét, (2.) születési idejét (év, hónap, nap), (3.) postacímét (ország, település, utca, házszám, irányítószám), és (4.) szülei egyikének e-mail és telefonszámát!
A pályaművek terjedelme minimum 2000 és maximum 6000 karakter (1–3 nyomtatott oldal) lehet. Témájukkal, irodalmi formájukkal kapcsolatban nincs semmiféle megkötés. Egy pályázó csak egy mesét küldhet be a zsűrinek.
A bírálóbizottság neves írókból áll. A díjnyerteseket oklevéllel és egyedi művészeti alkotással jutalmazzák. A döntést követő ünnepélyes eredményhirdetés 2012. május 19-én lesz Székesfehérváron. A díjazottakat a szervezők 2012. május 8-ig telefonon vagy e-mailben értesítik, illetve a díjazottak névsorát a www.ggmuvhaz.hu honlapon közzéteszik. A legjobb írásokat a Művelődési Ház egy későbbi időpontban megjelenteti.
Postacím: Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár, H-8000 Székesfehérvár, Sóstó lakótelep 1, Magyarország. Tel.: +36 22/501-161; e-mail: ggmuvhaz@gmail.com
Meghirdették a Szép Magyar Könyv 2011 pályázatot
Idén is nyolc kategóriában versenyezhetnek tavaly megjelent köteteikkel a könyvkiadók a Szép Magyar Könyv pályázaton. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése által kiírt versenyre könyvesbolti forgalomba került, magyarországi és határon túli magyar nyomdákban előállított kiadványokkal nevezhetnek a könyves cégek 2012. február 8-ig.
A zsűri külön díjazza a gyermekkönyveket; a tankönyveket; az ismeretterjesztő kiadványokat; a tudományos műveket, szakkönyveket és felsőoktatási kiadványokat; a szépirodalmi és ifjúsági köteteket; a művészeti könyveket és albumokat; a bibliofil és speciális kiadványokat; valamint a fakszimile, reprint és adaptált kiadványokat.
A Szép Magyar Könyv elismerést már 1929-ben, a könyvhét elődjeként számon tartott első könyvnap alkalmával is átadták, 1952 óta pedig az Ünnepi Könyvhét keretében rendszeresen díjazzák a szakma kiemelkedő alkotásait. A legjobbnak bizonyuló alkotók a könyvhét nyitónapján, idén június 7-én vehetik át elismeréseiket.
A közönségdíjat az április 9. és 22. között megrendezendő XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál látogatóinak összesített szavazatai alapján ítélik oda.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887

Korszerű rendszerre vált a könyvtár

Jelentős fejlesztés előtt áll a székelyudvarhelyi városi könyvtár: februártól korszerű, olvasóbarát rendszerre vált az intézmény. Az új programmal nemcsak a szolgáltatások köre bővül, hanem a személyzet munkája is egyszerűsödik.

Több mint 12 éve elektronikus könyvtárkezelői katalógussal dolgozunk, a kölcsönzés azonban hagyományosan, könyvkártyákkal folyt – mondta el Szabó Károly igazgató. Az újítás szükségessége már tavaly nyilvánvalóvá vált, a vezetőség akkor a régi programot kifejlesztő céghez fordult. A konzultáció során kiderült: a régit teljesen új rendszerre kellene cserélni, az intézmény azonban anyagi fedezet hiányában sem vetette el a fejlesztés lehetőségét.

„A könyvtár szolgáltatásai közül az online kezelési modul hiányzott, a korszerű programmal azonban hat, de inkább nyolc, egyenként körülbelül 4000 eurós modult kellett volna beszereznünk” – magyarázta Szabó. Az intézménynek végül a HunTéka könyvtári rendszer fejlesztőjével sikerült megegyeznie, hosszas alkudozás árán mindkét fél számára előnyös kompromisszum született: az intézmény jutányos áron jutott hozzá a programhoz, cserébe referenciapontként működik a térségben. „Ez a program legalább egy évnyi, ha nem hosszabb, zökkenőmentes működését jelenti, hisz a fejlesztő cég érdeke, hogy jó példát mutassunk” – tette hozzá az intézményvezető.

A februárban rajtoló HunTéka által interneten is böngészhető lesz a könyvtár állománya, ekkor vezetik be az elektronikus kölcsönzést is. Megtudtuk, a program segítségével a kikölcsönzött könyveket is figyelni lehet majd, valamint az olvasók előjegyezhetnek a kívánt kötetekre. „Eddig úgy működött, hogy ha egy olvasó olyan könyvet keresett, amelyet valaki már kikölcsönzött, a könyvtár munkatársai emlékeztetőtáblára feljegyezték a kérést” – magyarázta az intézményvezető.

A várólista vezetése mellett a program felszólításokat is generál: automatikus levélben értesíti azokat, akik elfelejtették időben visszaszolgáltatni a kikölcsönzött köteteket. „Eddig postán küldtük a figyelmeztetéseket, most e-mailben, majd SMS-ben is megkapják azokat az olvasók” – tette hozzá Szabó.

A jelentős beruházás egy részét a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. kiírásán nyert pályázat révén fedezte a könyvtár, az eszközök megvásárlásába mintegy 7000 lejjel a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal is beszállt: a könyvtár vonalkód-leolvasókat, címkéket és új szervert is vásárolt.

Jelenleg a tavaly adományba kapott könyvek katalogizálásával foglalatoskodnak a könyvtár munkatársai, továbbá megtudtuk, a tatabányai testvérkönyvtár által felajánlott – pályázati úton nyert – adomány második felét is az év elejére várják. „Újabb könyvcsomagot szállítottunk a városi kórházban működő fiókkönyvtárba, hisz rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk a kezdeményezés nyomán” – magyarázta az intézményvezető. A fióktékában a gyulafehérvári Caritas udvarhelyi osztályának munkatársai állnak a kórházban tartózkodó betegek rendelkezésére.

Forrás: http://www.szekelyhon.ro/hirek/tarsadalom/korszeru-rendszerre-valt-a-konyvtar

A tizenkétezren is túl

Mesésnek hangzik a cím, mégis valós esetről tanúskodik. A csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium jelenlegi – időrendben a második – könyvtára kevéssel több mint egy évtizedes működésének jelentős szakaszát lépte át. Hogy ez megtörténhetett az a visszatérően is gondoskodók érdeme elsősorban.

Az említésre méltó esetről, valamint az ezt megvalósulásában segítők felé szólnak az alábbi sorok.

12 000+

Tudtára adassék kis- és nagydiáknak

Azoknak mindenképp kik könyvtárunkba járnak!

Hadd hallják azok is, kik csak néhanapján

mernek bekopogni a Téka ajtaján!

Kétezertizenegy Karácsony havában

Nagy változás történt az iskolakönyvtárban:

ezen időszaktól kik hozzánk betérnek

már tizenkétezernél is több könyv közt keresgélnek.

Köszönet illesse a gondoskodókat,

Hogy jóságuk révén Tékánk gyarapodhat

S betöltheti célját, mely mottóban tömörül:

Egy könyvtár, hogy munkádban ne maradj egyedül.

Írta e sorokat az az öregdiák,

kinek feladata rendezni a Tékát.

Forrás: Péter Antal iskolakönyvtáros, Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium, Csíkszereda

Ajándék a könyvtártól Gyergyószentmiklóson

Duplájára nőtt az elmúlt két évben az olvasótábor és a könyvállomány a gyergyószentmiklósi könyvtárban – számolt be Kisné Portik Irén intézményigazgató annak kapcsán, hogy a Magyar Kultúra Napja tiszteletére tartott rendezvénysorozat részeként megajándékozták a leghűségesebb olvasókat, a könyvtári rendezvények létrejöttének segítőit és népszerűsítőit.

A könyvek iránti hűségéért 72 gyerek és 56 felnőtt kapott ajándékot – a rendszeres könyvtárlátogatók között a legfiatalabb és legidősebb között közel 80 éves korkülönbség van.

Különdíjban részesültek azok a gyerekek, akik 'kinőtt' könyveiket adományozták az intézménynek, hogy kisebb társaik használhassák azokat, illetve az a kislány is, aki két saját kötetét ajándékozta a könyvtárnak. A rendezvények szervezésének segítői mellett elismerésben részesítették Balázs József alfalvi festőművészt, a Rajzvár-rendezvények ingyenes bíráját, az Ipartestület Férfikarát rendszeres fellépéseiért, valamint Varga Béla mesterembert, aki az emeleti termek villanyhálózatának kijavítását vállalta fel. 2012. január 23-án hat osztályközösség vehette át jutalmát azért, hogy teljes létszámmal beiratkoztak és rendszeresen látogatják a városi könyvtárat. Az ajándéktárgyakat, könyveket és Himnusz-kártyákat a polgármesteri hivatal, a 16 Patak Egyesület és a Megyei Kulturális és Művészeti Központ adományozta, a Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet csokoládéval pótolta ki a gyerekek ajándékát, az alkalomra szervezett kínálkodáshoz három pékség adott termékeiből.

Forrás: Hargita Népe, 2012. január 24., http://hnepe.files.wordpress.com/2012/01/1201240116.pdf

Különleges levelezésre akadtak

Felbecsülhetetlen értékű ritkaságokra, Liszt, Erkel és Deák Ferenc kézirataira bukkantak a helytörténeti gyűjtemény rendezése közben Sümegen. Pénzben nem is lehet kifejezni ezeknek a nemzeti kincseknek az értékét – fogalmazott a Kossuth Rádiónak Tóth Gyula helytörténet-kutató.

Darnay Kálmán több doboznyi hagyatékában találták meg egyebek mellett Liszt Ferenc levelét, amelyet egyik barátjának írt 1866. február 23-án, Pesten. A világhírű magyar zeneszerző másik előkerült dokumentuma egy német nyelven íródott műsorfüzet, amelyben aktuális fellépései olvashatóak.

Megtalálták Erkel Ferencnek azt a levelét is, amelyet Szemere Bertalannak írt a Hunyadi László című opera esetleges párizsi bemutatójáról. A levélből az is kiderül, hogy a szerző még csiszolgatja az operát a párizsi bemutatóra, amelyet – tette hozzá Tóth Gyula – valószínűleg megtartottak. A gyűjteményből előkerültek Deák Ferenc-levelek is. Az egyiket öccse, Deák Antal személyesen vitte Sümegre. Ebben testvére Zala vármegye főorvosához, Takács Józsefhez fordul segítségért egészségügyi problémái miatt.

A hagyaték vizsgálata jelenleg is tart, így elképzelhető, hogy további, ritkaságnak számító kéziratok is előkerülnek a 17–18 doboznyi gyűjteményből. Tóth Gyula elmondta: a megtalált dokumentumokat egy kiállítás keretében minél előbb szeretnék bemutatni a nagyközönségnek Sümegen.

Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/27403

Rovásírásos Biblia

Rovásírással jelent meg az Újszövetség a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat és a Rovás Alapítvány együttműködésében.

Tarjányi Béla, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara Újszövetségi tanszékének professzora az MTI-nek elmondta, hogy az 1989-ben egyházilag jóváhagyott és egyesületként bejegyzett bibliatársulat a Biblia terjesztésével és népszerűsítésével foglalkozik. Többféle bibliát adtak már ki, így a Bécsi aranybibliát 2008-ban, a Biblia évében, vagy például cigány nyelvű Szentírást és nagybetűst időseknek.

Egy hónappal ezelőtt kereste meg a 2009 óta működő Rovás Alapítvány – amely közhasznú szervezet a rovásműveltségért – két vezetője azzal, hogy készítsenek rovásírással Bibliát. Tarjányi Bélát mindig is érdekelte az ősi magyar írás, és irigyelte a régi cserkészeket, akik tanultak rovásírást. A bibliatársulat elfogadta az ajánlatot és rekordidő, 10 nap alatt a Kner Nyomda elkészítette az Újszövetség rovásírásos változatát. A társulatnak megvan a Káldi-féle katolikus biblia szövegkiadási joga, és ezt, a katolikusok által kedvelt szöveget nyomtatták ki rovásírással.

A professzor emlékeztetett rá, hogy rovásírással megjelent már Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye és egy népszerű mesekönyv.

„A székely–magyar rovásírás nemzeti kincseink közé tartozik, büszkék lehetünk rá, hogy saját betűs írásunk van, s mindezt be kell hozni a köztudatba” – hangsúlyozta.

Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/27391

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó

Februári évfordulók 2012

2012-02-01T07:20:00.001+02:00

110 éve, 1902. február elsején született Berda József magyar költő.

110 éve, 1902. február elsején született Langston Hughes afroamerikai költő, író és színpadi szervező.

270 éve, 1742. február másodikán született Barcsay Ábrahám erdélyi magyar klasszicista költő.

190 éve, 1822. február másodikán született Barna Ignác magyar költő, műfordító és természettudományi író.

170 éve, 1842. február másodikán hunyt el Bölöni Farkas Sándor erdélyi magyar író és műfordító.

130 éve, 1882. február másodikán született James Joyce (James Augustine Aloysius Joyce) a híres ír költő, író és kritikus. Főbb művei: Eveline, Ifjúkori önarckép, Ulysess, Finnegan ébredése.

135 éve, 1877. február harmadikán született Antalffy Endre erdélyi magyar költő, nyelvész és műfordító.

400 esztendeje, 1612. február harmadikán született Samuel Butler angol író, festő. Ismertebb regénye: Minden testnek útja.

180 éve, 1832. február harmadikán hunyt el George Crable angol költő.

120 éve, 1892. február negyedikén született Ugo Betti olasz író, drámaíró és költő.

135 éve, 1877. február ötödikén született Nagy Endre magyar író, újságíró.

200 éve, 1812. február hetedikén született Charles Dickens, az angol irodalom egyik nagy alakja. Ismert művei: A Pickwick klub, Twist Olivér, Karácsonyi ének, Copperfield Dávid.

460 esztendeje, 1552. február nyolcadikán született Agrippa d'Aubigné francia költő, történész.

100 éve, 1912. február tizedikén született Darvas József magyar népíró, publicista.

90 éve, 1922. február tizedikén született Göncz Árpád magyar író, műfordító és politikus.

80 éve, 1932. február tizedikén hunyt el Edgard Wallace (Richard Horatio Edgar Wallace), az angol krimi irodalom nagyja, aki színműveket is írt.

125 éve, 1887. február tizenharmadikán született Csáth Géza (Brenner József) magyar író, orvos és zenekritikus.

100 éve, 1912. február tizennegyedikén született Sigurd Evensmo norvég novellista és drámaíró.

210 éve, 1802. február tizennegyedikén született Józef Bohdan Zaleski, a lengyel romantikus költészet kiemelkedő alakja.

100 éve, 1912. február tizenötödikén született Mikes György (George Mikes) magyar író, újságíró és humorista. Művei egy részét angolul írta.

350 esztendeje, 1662. február tizenhatodikán született Listius László erdélyi származású magyar költő.

130 éve, 1882. február tizenhatodikán született Surányi Miklós magyar író és lapszerkesztő.

260 éve, 1752. február tizenhetedikén született Friedrich Maximilian von Klinger német író, drámaíró, költő.

150 éve, 1862. február tizenhetedikén született Mori Ōgai (Mori Rintaró) japán író.

120 éve, 1892. február tizenhetedikén született Lám Béla erdélyi magyar költő, gépészmérnök.

130 éve, 1882. február tizennyolcadikán született Benda Jenő magyar író és újságíró.

480 esztendeje, 1532. február tizenkilencedikén született a francia kísérletező költő és tudós Jean-Antoine de Baïf.

60 éve, 1952. február tizenkilencedikén hunyt el Knut Hamsun (Knut Pedersen) norvég író, költő, a modern norvég irodalom kiemelkedő egyénisége.

70 éve, 1942. február huszonkettedikén hunyt el Stefan Zweig osztrák-német író, költő és műfordító.

90 éve, 1922. február huszonharmadikán született Gera György magyar író, műfordító, dramaturg és publicista.

170 éve, 1842. február huszonötödikén született Karl Friedrich May német író. Népszerű vadnyugati témájú könyvei: Winnetou, Az inka öröksége, A medveölő fia, Az olajkirály, A szilafészek.

160 éve, 1852. február huszonötödikén hunyt el Thomas Moore ír származású angol nyelvű költő, író.

210 éve, 1802. február huszonhatodikán született Victor-Marie Hugo francia író, költő és drámaíró. Legismertebb művei: A párizsi Notre-Dame, A nyomorultak, A nevető ember, Kilencvenhárom.

90 éve, 1922. február huszonhatodikán született Fekete Gyula magyar író, újságíró és szociográfus.

110 éve, 1902. február huszonhatodikán hunyt el Szigeti József magyar drámaíró és színész.

110 éve, 1902. február huszonhetedikén született John Steinbeck ír származású amerikai író, novellista és színműíró. Legismertebb művei: Kedves csirkefogók, Egerek és emberek, Érik A gyümölcs, Édentől keletre, Volt egyszer egy háború.

80 éve, 1932. február huszonnyolcadikán hunyt el Ambrus Zoltán magyar író, műfordító és kritikus.

140 éve, 1872. február huszonnyolcadikán hunyt el Rexa Dezső magyar irodalomtörténész, helytörténész, nyelvész és író.

20 éve, 1992. február huszonkilencedikén hunyt el Karinthy Ferenc magyar író, drámaíró és dramaturg, Karinth Frigyes fia.

Érdemes Tudni

80 éve, 1932. február elsején született Marosi Ildikó erdélyi magyar újságíró és irodalomtörténész.

90 éve, 1922. február másodikán született Faragó József erdélyi magyar néprajztudós. Összegyűjtött munkái, többek között: Betlehemezők és kántálók Pusztakamaráson, Moldvai csángó népdalok és népballadák, A szegény ember vására, Jávorfa muzsika (népballadák), Gyönyörű Bán Kata (régi magyar népballadák), Háromszéki népballadák.

55 éve, 1957 február másodikán hunyt el Neumann János zsidó származású magyar matematikus, tudós.

200 éve, 1807. február tizennegyedikén született Batthyány Lajos, Magyarország első miniszterelnöke.

135 éve, 1877. február tizennegyedikén született Sándor Imre erdélyi magyar genealógus (származástan), heraldikus (címertannal foglalkozó) és újságíró.

20 éve, 1992. február tizennyolcadikán született Domokos Pál Péter székely-magyar történész, néprajzkutató, a csángók történetének és kultúrájának lelkes kutatója.

300 esztendeje, 1712. február huszonkettedikén született Bod Péter székely-magyar irodalomtörténész, református lelkész.

105 éve, 1907. február huszonharmadikán született Debreczy Sándor székelyföldi magyar pedagógiai író, irodalomtörténész

60 éve, 1947. február huszonhatodikán hunyt el Tihanyi Kálmán magyar fizikus, az ikonoszkóp feltalálója.

Foglalkozássorozat olvasókkal a Gutenberg könyvesboltban

2012-01-27T16:20:00.001+02:00

2012. január huszonhatodikán, csütörtök délután ötórai kezdettel a csíkszeredai Gutenberg könyvesboltban szabadfoglalkozást tartottak Tőzsér Kinga szervezésében. A szülőket kisgyerekeikkel együtt hívták meg néhány órai együttlétre, ahol már elő volt készítve a terep az eltervezett programra.

Elsőként Tamkó Sirató Károlytól olvastak fel verseket, ezzel is tisztelegve a költő előtt. Tamkó-Sirató Károly e napon töltötte volna be a 107 életévét. A születésnapi hangulatemlékezőt az élettel teli versek egymás utáni mondása tette elevenné, amelyet a későbbi közös éneklés és az általa írt, megzenésített versek dallamai tettek vonzóbbá. Többek között mondva, hallgatva és elénekelve is elhangzottak: Bőrönd Ödön, Tengerecki Pál, Tengerecki hazaszáll, Málna stb. gyerekversikéi.

Néhányukat helyben, gitár kíséretében énekelve meg is tanulhatták a gyerekek szüleikkel együtt. A felolvasók között iskolások is voltak, ezzel sikerült kedvet adni a további olvasásra és felolvasásra.

A játékos költemények bűvöletében lévő egybegyűltek rátérhettek a következő foglalkozásokra. Jöhetett a társasjátékok sokaságának színes világa. Szinte spontánul alakult ki, hogy minden gyerekcsoport mellett egy-egy szülő is volt, aki segítette a játékok gördülékeny menetét.

Sor került diavetítésre is, amit különösen kedveltek a gyerekek. Az egyik dia az ünnepelt költő versét elevenítette meg.

A végén, a búcsúszó előtt még egy kis szabadjáték is belefért a programba. A könyvesbolt csak amúgy szólt a hangos gyerekzsivajtól.

* * *

Egy jól sikerült rendezvénynek lehettem tanúja. A beszédkézség fejlesztéséhez és a verstanulásnak a megkedveltetéséhez igen jó segítőkre talált Tőzsér Kinga szervező, akik közvetve, vagy közvetlenül hozzájárultak az estébe hajló délutáni program kivitelezéséhez. Hompoth Artur nemcsak gitározott, hanem együtt énekelt a közönséggel. Dobos Melinda eladó pedig előkészítette a segédeszközöket, Tamkó Sirató Károly verseket tartalmazó kis lapokat, amelyeket Tőzsér Kinga osztott ki, miközben gyümölcsöt kínált fel az egybegyűlt apróságoknak.

Megjegyezendő, hogy a szülők között óvónénik, tanítók, tanárok és könyvtárosok is voltak. Mindegyikük tarsolyában hazavihetett az ötletgazdag interaktív műsorból egy kis szeletet, amelyet felhasználhat otthon gyerekei társaságában, vagy éppen a saját munkájában. Ne feledjük el az egyik fontos szempontot, a könyvek szeretetét. Itt mindenki ügyelve forgatott és lapozott bele a kiválasztott kötetbe. Ha a jelenlévő fiatalok életük során is kamatoztatják érdeklődésüket az olvasás iránt, akkor a könyv továbbra is megmarad az igazi kulturális értékek egyikének.

Borbé Levente

A 101. digitalizált dokumentum a Kájoni János Megyei Könyvtár gyűjteményéből a MEK-ben

2012-01-22T18:08:00.000+02:00

Tisztelgés Vitos Mózes emléke előtt

Vitos Mózes Csíkmegyei füzetek című munkája a 101. digitalizált dokumentum a világhálón a Kájoni János Megyei Könyvtár gyűjteményéből

A Kájoni János Megyei Könyvtár a mindennapi könyvtári tevékenység során kiemelt szerepet szán a helyismereti munkának. Fontos célkitűzésünk a helyismereti-helytörténeti célú digitalizálás. Ma már a helyi információk, adatok, tartalmak sokkal szélesebb körben válnak elérhetővé az internet révén. A digitalizálás lehetővé tette, hogy a könyvtárak az eddiginél sokkal szélesebb körben megismertessék gyűjteményük értékes helyismereti vonatkozású dokumentumait. Így nem csupán a könyvtárba látogató olvasók, hanem a távoli felhasználók is hozzáférhetnek egyedi, ritka helyismereti forrásokhoz, dokumentumokhoz.

A Kájoni János Megyei Könyvtárban 2009-ben indítottuk el a digitalizálási tevékenységet a Szülőföld Alap pályázata révén. Elsődlegesen a dokumentációs részlegen megtalálható értékes helytörténeti dokumentumainkat digitalizáljuk. Főként XVIII-XIX. századi erdélyi és székelyföldi vonatkozású kiadványokat, helyi monográfiákat, történeti munkákat, illetve olyan XX. századi erdélyi, székelyföldi vonatkozású munkákat, amelyek esetében a szerzői jogvédelem már lejárt, amelyek a Székelyföld, illletve Csík településeinek múltja, története, művelődéstörténete területén segíthetik a kutatók munkáját.

Örömmel tájékoztathatjuk a székelyföldi történeti múlt, sajátos, kultúránk, hagyományaink iránt érdeklődő nagyközönséget, hogy 2012. január 17-én elérhetővé vált az interneten, a Magyar Elektronikus Könyvtárban a 101. digitalizált dokumentum könyvtárunk gyűjteményeiből.

A Vitos Mózes által szerkesztett Csíkmegyei füzetek. Adatok Csíkmegye leírásához és történetéhez című 1022 oldal terjedelmű munka 1894-1902 közt Csíkszeredában jelent meg, Györgyjakab Márton nyomdájában nyomtatták. (A dokumentum az interneten a következő URL címen érhető el: http://mek.oszk.hu/10200/10282 ).

Az európai kitekintésű Vitos Mózes munkája ma is értékes, hasznos ismereteket nyújt a Csík történetét, földrajzát, gazdaságát, kultúráját, néprajzát kutató szakemberek számára. A megyei könyvtár dokumentációs részlegén megtalálható eredeti kiadás ma már könyvritkaságnak számít. A helyismereti kutatások számára nélkülözhetetlen forráskiadványt 2002-2003-ban két kötetben újra kiadta a csíkszeredai Hargita Kiadóhivatal.

A kiadvány digitalizálásával könyvtárunk Vitos Mózes emléke előtt is tiszteleg az idei kettős évforduló kapcsán: 2012. január 5-én Vitos Mózes születésének 165-ik évfordulóját ünnepeltük, júliusban halálának 100-ik évfordulójára emlékezünk.

Vitos Mózes plébános, helytörténész, szerkesztő, Csíkszentkirályon született 1847. január 5 –én. Csíksomlyón, majd Gyulafehérváron tanult. Teológiát végzett, 1873-ban szentelték pappá.

Bereckben, Etéden, majd 1876-tól Nyújtódon teljesített papi szolgálatot. A túlfeszített munka megviselte egészségét, harminckilenc éves korában nyugdíjba kényszerült. Betegen tért haza szülőfalujába, de betegsége ellenére is tevékeny, a közéletben résztvevő ember maradt, aki állandóan képezte magát. Ő indította meg és szerkesztette Kézdivásárhelyen a Székelyföld című hetilapot. A Csíki Lapok főmunkatársa volt. Nagy munkája az 1022 oldalas Csíkmegyei füzetek. Adatok Csíkmegye leírásához és történetéhez (Csíkszereda, 1894-1902). Csíkszentkirályon hunyt el, 1902. július 19-én, 55 éves korában.

A Kájoni János Megyei Könyvtár helyismereti gyűjteményéből digitalizált kiadványok - jelenleg több mint 16000 oldalnyi dokumentum - a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK). Pdf formátumban válnak elérhetővé a világhálón. Könyvtárunk honlapján a Virtuális könyvtár menüpontban, az alábbi internetes címre kattintva érhető el digitalizált kiadványaink jegyzéke:

http://mek.oszk.hu/html/vgi/kereses/kereses_p.phtml?partner=PARTNER0074

Természetesen a helytörténet, illetve a regionális vonatkozású kiadványok iránt érdeklődők nem csak régi helytörténeti munkákat, kiadványokat találnak a könyvtárban és a világhálón, számos új, frissen megjelent helyismereti kiadvány megtalálható a megyei könyvtár dokumentációs részlegének helyismereti gyűjteményében, a csíkszeredai Városháza épületének földszintjén.

Kelemen Katalin

Felnőtt oktatási könyvtárosi továbbképző

2012-01-16T08:38:00.000+02:00

Folytatódott a képzők képzése, amelyet a Csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok háza rendezett meg megyénkben. Ezúttal szakmai téren készítették fel a könyvtárosokat, titkárokat és könyvelőket.

A könyvtárosi felkészítők a jászvásári Mirela Sălcianu és Luminitza Şerban voltak. Az AXE utóképzés hangsúlyt fektetett a szakmában elsajátítandó ismeretekre és azok leadására.

A képzést egy vizsga zárta, amely időpontra egy dolgozatot is el kellett készíteni, ahol minden egyes résztvevő a saját iskolájának könyvtáráról, dokumentációs és információs központjáról készített projektmenedzsment tervet.

Minden résztvevő sikeresen állta a sarat, és taníthatnak a közeljövőben könyvtárosi témával foglalkozó továbbképzőkön.

Az AXE könyvtárosi szakmai továbbképző csapata:

Balog László – Sapientia egyetem, Csíkszereda (könyvtáros, igazgató)

Bíró Emese – Petőfi Sándor Általános Iskola, Csíkszereda (könyvtáros)

Borbé Levente – Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda (könyvtáros)

Egyed Daniela – Nagy István Művészeti Líceum, Csíkszereda (könyvtáros)

Hatos Melinda – Orbán Balázs Gimnázium, Csíkszereda (könyvtáros, dokumentarista)

Lung Georgeta Maria – Miron Cristea Általános Iskola, Maroshévíz (könyvtáros dokumentarista)

Maştaleriu Erzsébet – Fráter György Általános Iskola, Gyergyóremete (igazgatóhelyettes és dokumentarista)

Németh Katalin – Vencel József Iskolaközpont, Csíkszereda (könyvtáros, tanár)

Panaite Florin – Geo Bogza Általános Iskola, Balán (igazgatóhelyettes és dokumentarista)

Borbé Levente

ReMek-e-hírlevél 2012/1 számából

2012-01-07T10:48:00.002+02:00

2012 az Aktív Időskor és a generációk közötti szolidaritás éve

Az Európai Unió a 2012-es évet az 'Aktív Időskor és a generációk közötti szolidaritás évének' nyilvánította. A kezdeményezéshez kapcsolódva az Inforum, az ELTE-Ithaka, a Paladin, a BMK és a UPC Kattints rá, Nagyi! programjának vezetői közös villámkonferenciát szerveztek, hogy áttekintsék, milyen lépések történtek az elmúlt években az idősebb korosztály digitális írástudásának elmélyítésében, a generációkat összekötő kapcsolatok erősítésében. A résztvevők arra is keresték a választ, hogyan lehetnének könnyebben elérhetők az ötven év feletti korosztály számára az információs társadalom nyújtotta lehetőségek, előnyök.
2011-ben ünnepelte tizedik születésnapját az idősek internetes oktatását felvállaló Kattints rá, Nagyi! program, amelynek tanfolyamai ma már több mint harminc magyarországi helyszínen elérhetők. A szervező Budapesti Művelődési Központ osztályvezetője, Kiss Gábor a kezdeményezés sikerén túl egy új intergenerációs fejleményről is beszámolt. 2010 óta a középiskolások önkéntességi programjának keretében budapesti diákok kapcsolódtak be a központ munkájába: Folytassa, Nagyi! címmel azokkal az öregdiákokkal foglalkoznak, akik a tanfolyamot már elvégezték, de további gyakorlásra és segítségre van szükségük az internet magabiztos használatához.
A villámkonferencián bemutatták a UPC és az Ithaka Információs Társadalom- és Hálózatkutató Központ friss online kutatásának első eredményeit, amely az 50 év feletti korosztály újmédia- és internethasználati szokásairól ad képet. A rendezvényen Dombi Gábor, az Inforum főtitkára bemutatta, a jelenlévők pedig aláírásukkal támogatták a szervezet intergenerációs kiáltványát, amely akciójavaslatokat fogalmaz meg az idősebb generációk információs társadalmi befogadására. Ünnepélyesen lerakták az első magyarországi intergenerációs honlap, az Együtt a neten (www.intergeneracio.hu) virtuális alapkövét is; az oldal a szerkesztők reményei szerint hamarosan a korosztályok közötti internetes kapcsolatépítés platformja lesz, a javaslatok, ötletek, tudásmegosztás fóruma.
Forrás: http://hirek.prim.hu/cikk/88645/
KIT hírlevél, 2011. nov. 30. (44. szám)

Kötelezők számítógépen (azaz KÖSZ)

Magyarországon a könyvtár- és tájékoztatástudományi szakirodalom országos hatókörű gyűjteménye a Könyvtári Intézet Könyvtártudományi Szakkönyvtára (KSZK), amely az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer tagkönyvtáraként dokumentumokat és információkat szolgáltat az egész magyar könyvtárostársadalom és - esetenként - a magyar könyvtárügy iránt érdeklődő külföldi kollégák számára. A Könyvtártudományi Szakkönyvtár honlapján összegyűjtve és átfogó témakörökbe rendezve elérhetők az elektronikus könyvtárakban fellelhető, szabadon hozzáférhető könyvtártudományi és könyvtörténeti tárgyú dokumentumok (egy-egy tétel akár több témánál is szerepelhet) az alábbi linken: http://ki.oszk.hu/konyvtar/e-konyvtar/e-konyvek/#comment-55
Forrás: http://ki.oszk.hu/konyvtar/

A Médiaunió meseíró pályázata felnőtteknek

Bármely, tizennyolc éven felüli felnőtt 2012. január 8-ig beküldheti gyermekeknek szánt történetét tündérmese, tanmese, gyümölcsös mese, tréfás mese, modern mese, láncmese és állatmese kategóriában. Egy pályázó több mesét is beküldhet, a jelentkezéseket a palyazat@meseljmindennap.hu e-mail címre várják. A legjobbaknak ítélt mesék, történetek bekerülnek a Mesélj mindennap! készülő mesekönyvébe. A művek elbírálásában részt vesz többek között Berg Judit meseíró és Berta Judit pszichológus is. A részvételi felvételek olvashatók a www.meseljmindennap.hu/van-sajat-mesed internetes oldalon.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=320396&ctag=articlelist&iid=1

Átadták Bukarestben az Országos Könyvtár új épületét

Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter Emil Boc kormányfővel közösen avatta fel 2011. december 16-án Bukarestben a román Országos Könyvtár új épületét.
'Az Országos Könyvtár új épülete a XXI. század minden elvárásának megfelelő, modern létesítmény' - jelentette ki Kelemen Hunor az avatóünnepségen, hozzátéve, végre az Országos Könyvtár minden könyvállománya egy helyre kerül. Eddig ugyanis megfelelő épület hiányában a könyvtári állományok több mint tíz különböző épületbe voltak szétszórva.
Emil Boc kormányfő az elmúlt húsz év legfontosabb kulturális befektetésének nevezte az Országos Könyvtár épületének elkészülését, ugyanakkor támogatásáról biztosította Kelemen Hunor kulturális minisztert, ami a tárca további terveit illeti.
Az Országos Könyvtár épületéről számokban:
A könyvtár 112 000 négyzetméteres telket foglal el Bukarest belvárosában, az épület maga 78 600 négyzetméter hasznos felületű. A munkálatok 2009-ben kezdődtek el, és a szerződésben előírt határidőre, 2011. november 30-ra be is fejeződtek. A befektetés értéke meghaladja a 105 millió eurót. A könyvtárépületben 14 nagy olvasóterem, 6 konferenciaterem, 400 négyszáz férőhelyes aula, 30 000 négyzetméternyi könyvraktár, 15 000 négyzetméternyi multifunkcionális felület található. Az épület nem csupán könyvtárként működik majd, hanem többfunkciós, kulturális találkozóhely lesz. Helyet kapnak itt tárlatok, állandó kiállítások, előadások, konferenciák, de működik majd irodalmi kávéház és filmklub is az új épületben.
Elena Tîrziman, a könyvtár igazgatója újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: még hosszú az út, amíg igazi nemzeti könyvtárrá válik az új épület. Mint mondta, a Ion Ghica utcából folyamatosan fognak a Dâmboviţa-parti épületbe költözni. 'Jövő hónaptól már lesznek rendezvényeink az új könyvtárban, tavasztól egyes részlegek már itt várják az olvasókat, és reméljük, hogy ősztől a könyvállomány nagy része már ide fog kerülni' – mondta Tîrziman, aki szerint a raktárak berendezése, a régi kiadványok és publikációk konzerválása ennél több időbe telik.
A nagyközönség számára valószínűleg 2012-ben, a Könyvtárosok Napján (április 23.) nyitják majd meg a könyvtárat.
Videók az új székhely átadásáról:
http://m.rfi.ro/articol/stiri/cultura/video-biblioteca-nationala-romaniei-inaugurat-noul-sediu
http://www.realitatea.net/noul-sediu-al-bibliotecii-nationale-inaugurat-dupa-un-sfert-de-secol-de-la-inceperea-constructiei_895837.html
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=5104
http://erdely.ma/kultura.php?id=106483

2012-ben Dickens ünneplésére készül a világ

A kétszáz éve született klasszikus könyvei több százmillió példányban keltek el, és minden idők legtöbbször adaptált regényírója lett. Charles Dickens volt Anglia első igazi irodalmi szupersztárja. Idén, 200 évvel születése után az egész világ ünnepli majd a klasszikust, akinek szelleme máig ható nyomot hagyott az irodalomban, a filmen, a színházban, a zenében és a képzőművészetben. Sokak szerint a karácsony modern kultusza is neki köszönhető. A Twist Olivér, a Szép remények, az Örökösök vagy A két város regénye című klasszikusok szerzőjét az angol nyelvű irodalom legnagyobbjai közt emlegetik. Síremléke ott áll a Költők sarkában, a londoni Westminster apátságban.
A bicentenárium alkalmával a viktoriánus kor szerzőjének számos kiállítást is szentelnek, ezek közül több már meg is nyílt Nagy-Britanniában, de sokat kifejezetten a bicentenárium pontos dátumára, 2012. február 7-re időzítenek a szervezők. A londoni Viktória és Albert Múzeum novembertől látogatható Dickens-tárlata a szerző önéletrajzi jellegű művei közé sorolt Copperfield Dávid című regény kéziratát is bemutatja. A The British Library Sóvárgás a szellemek után: Charles Dickens és a természetfölötti címmel hirdette meg kiállítását, a London Múzeum pedig a Dickens és London témával csalogatja a közönséget.
Sorra jelennek meg az új Dickens-életrajzok: köztük van Claire Tomalin kötete Charles Dickens: A Life címmel, amely 2011-ben a Costa Book Awards szűkített listáján is szerepelt. A Penguin kiadó díszdobozos Dickens-gyűjteménnyel tiszteleg az író előtt. Az amerikai Da Simmons idén kiadott Drood című regénye nagy feltűnést keltett. A Hyperion szerzője Dickens kortársa, Wilkie Collins emlékiratai nyomán számol be a regényíró életének utolsó évéről.
A Brit Királyi Pénzverde az író portréjával díszített kétfontos érmét készít az évfordulóra, Dickens szülővárosa, Portsmouth pedig elhatározta, hogy szobrot állít az irodalmi géniusz emlékére. (MTI)
Forrás és teljes cikk itt: http://erdely.ma/kultura.php?id=107138

Megjelent A magyar nyelv nagyszótárának legújabb két kötete
Megjelent A magyar nyelv nagyszótárának III. és IV. kötete, amelyeket 2011. november végén mutattak be a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézetében Budapesten.
A 18 kötetesre tervezett sorozat harmadik kötete a b betűs címszavak első, a negyedik kötet a b betűs címszavak második felét tartalmazza. Az összesen több mint kétezer lapon csaknem 5 ezer szócikk és 60 ezer példamondat szerepel.
'Ez a könyv sokkal több, mint egy polcon lévő bármelyik szótár, hiszen a bennünket, magyarokat összetartó legfontosabb dolognak, a nyelvnek az állapotát, történeti távlatát rögzíti abban az adott pillanatban, amikor kinyomatták. A kötet bemutatja a nyelv fejlődését, annak a nemzetnek az egész kultúráját, amelynek a nagyszótáráról szó van' – mondta Pálinkás József, az MTA elnöke a könyvbemutatón.
A szótár 'rendszerként működik' azzal a törekvéssel, hogy tükrözze magát a nyelvi rendszert. A többi között sok új címszó került be a korábbi szótárakhoz képest, bevezették az úgynevezett bokrosított szócikkeket, új jelentéstani és nyelvtani leírást készítettek, valamint új szófaji minősítések is bekerültek a kiadványba – ismertette a részleteket Ittzés Nóra, a nagyszótár főszerkesztője. Az is újdonság, hogy a szótár szövegbázisra épül, s a szöveggyűjteményében fellelhető adatok elemzése alapján eredeti példamondatokkal, „használat közben” mutatja be címszavait. A feldolgozott szövegek az 1772 és 2000 közötti időszakból származnak. A sorozat százezer szócikkben mintegy 110 ezer címszót dolgoz fel, az irodalmi, a köznyelvi és a tudományos nyelvhasználat bemutatása mellett válogat az archaikussá vált szavakból, a csoport- és rétegnyelvek, valamint a nyelvjárások és a szleng szókészletéből is. A történeti jellegű értelmező szótár elsődleges célja a szavak jelentéstartalmának bemutatása és a jelentések közti kapcsolatok ábrázolása. A sorozat első kötetei 2006-ban jelentek meg, és már a következő évben elnyerték a Kiváló Magyar Szótár Díjat. (MTI)
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=320131&ctag=articlelist&iid=1

E lapszám felelős szerkesztője: Kelemen Katalin

Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

Könyvtárosi rendezvényekhez is kötődő napok:

2012-01-05T10:04:00.003+02:00

január 8 – Írni-olvasni tudás világnapja
január 15 – Vallások világnapja
január 21 – Magyar kultúra napja
január 27 – A holokauszt nemzetközi emléknapja
február 7 – A barátságos Internet napja
február 21 – Az anyanyelv nemzetközi napja
március 3 – A békéért küzdő írók világnapja
március 15 – Magyar sajtó napja
március 21 – A költészet világnapja
március 22 – A fordítók és tolmácsolók napja
március 27 – Színházi világnap
április 1 – Ifjúsági világnap
április 2 – Gyermekkönyvek nemzetközi napja
április 11 – Magyar költészet napja
április 14 – Könyvtárosok világnapja
április 18 – Műemlékvédelmi világnap
április 22 – A Föld napja
április 23 – A könyv és a szerzői jogok világnapja
április 26 – A szellemi tulajdon világnapja
május 3 – Nemzetközi sajtószabadság napja
május 5 – Európa nap
május 17 – Információs társadalom világnapja
május 18 – Internet világnapja
június 4 – Nemzeti összetartozás napja
június 13 – Magyar feltalálók napja
június 25-30 – Bolyai nap
szeptember 8 – Az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napja
szeptember 20 – Európai kultúra napja
szeptember 21 - Magyar dráma napja
szeptember 26 – A nyelvek európai napja
szeptember 30 – A népmese napja
október – Nemzetközi iskolai könyvtári világhónap
október 6 – Az aradi vértanuk napja
november 3 – Magyar tudomány napja
november 9 – Feltalálók napja
november 15 – A filozófia világnapja
november 17 – Nemzetközi diáknap
december 10 – Az emberi jogok napja

Januári évfordulók 2012

2012-01-04T15:12:00.000+02:00

190 éve, 1822. január elsején született Kerényi Frigyes felvidéki születésű magyar költő és műfordító.

130 éve, 1882. január harmadikán hunyt el William Harrison Ainsworth angol prózaíró.

90 éve, 1922. január harmadikán született Nemes Nagy Ágnes magyar költő, műfordító és esszéíró.

30 éve, 1982. január negyedikén hunyt el Berczeli Anzelm Károly magyar költő, műfordító és könyvtáros.

400 esztendeje, 1612. január negyedikén hunyt el Henrik Laurens Spieghel németalföldi költő.

130 éve, 1882. január ötödikén született Patai József héber-magyar költő, író, műfordító és lapszerkesztő.

80 éve, 1932. január ötödikén született Umberto Eco olasz író, esszéista és irodalomkritikus. Leghíresebb művei: A rózsa neve, Hogyan írjunk szakdolgozatot.

35 éve, 1977. január ötödikén hunyt el Horváth István erdélyi magyar költő és prózaíró.

210 éve, 1802. január hatodikán született Ion Heliade Rădulescu román költő, író, filológus és politikus.

130 éve, 1882. január hatodikán született Ivan Olbracht, a modern cseh irodalom kimagasló alakja.

360 esztendeje, 1652. január hetedikén született Pavao Ritter Vitezović német származású horvát költő, író és történetíró.

100 éve, 1912. január tizedikén hunyt el Georg Heym német költő.

135 éve, 1877. január tizenegyedikén hunyt el Janko Matúška költő, a szlovák himnusz megalkotója.

260 éve, 1752. január tizenharmadikán született Eleonora de Fonseca Pimentel a tragikus sorsú olasz írónő.

390 esztendeje, 1622. január tizenötödikén született Moliére (Jean-Baptiste Poquelin) francia drámaíró, rendező és színész, a modern komédia úttörője. Főbb művei: Nők iskolája, Tartuffe, A fösvény, Az úrhatnám polgár, Tudós nők, Képzelt beteg.

165 éve, 1847. január tizenhatodikán született Mikszáth Kálmán magyar író, újságíró és szerkesztő. Főbb művei: A két koldusdiák, A beszélő köntös, Az eladó birtok, Beszterce Ostroma, A gavallérok, Új Zrínyiász, Különös házasság, Akli Miklós, A vén gazember, A Noszty fiú esete Tót Marival, A fekete város, A néhai bárány

870 esztendeje, 1142. január tizenhatodikán hunyt el Fudzsirava no Mtotosi japán költő.

185 éve, 1897. január tizenhetedikén hunyt el Vajda János magyar költő és hírlapíró.

110 éve, 1902. január tizenhetedikén született Nâzım Hikmet török költő, drámaíró és regényíró.

130 éve, 1882. január tizennyolcadikán született Alan Alexander Milne angol író. Népszerű műve: Micimackó.

450 esztendeje, 1562. január huszadikán született Ottavio Rinuccini olasz költő.

85 éve, 1927. január huszadikán hunyt el Miguel Echegaray spanyol író, drámaíró.

140 éve, 1872. január huszonegyedikén hunyt el Franz Grillparzer németajkú osztrák elbeszélő, drámaíró és költő.

440 esztendeje, 1572. január huszonkettedikén született John Donne angol költő, a metafizikus költészet nagy alakja.

30 éve, 1982. január huszonkettedikén hunyt el Majtényi Erik (Mann Erik) románia magyar költő, író, szerkesztő és műfordító.

160 éve, 1852. január huszonnegyedikén hunyt el Ján Kollár szlovák származású cseh költő, esztéta és népdalgyűjtő.

210 éve, 1802. január huszonötödikén született Debreczeni Márton erdélyi magyar költő.

180 éve, 1832. január huszonhetedikén született Lewis Carol angol író, költő, matematikus és fényképész. Legismertebb műve: Alice Csodaországban.

120 éve, 1892. január huszonhetedikén született Walter Gyula erdélyi magyar költő és szerkesztő.

160 éve, 1852. január harmincadikán született Ion Luca Caragiale román író, drámaíró, költő, újságíró és publicista. Népszerű művei: Viharos éjszaka, Az elveszett levél, Farsang, Háború idején.

140 éve, 1872. január harmincegyedikén hunyt el Zane Grey amerikai író, novellista.

Érdemes Tudni

120 éve, 1892. január elsején született Lukács István Manszvét OFM erdélyi népmisszionárius, vallási író.

5 éve, 2007. január elsején hunyt el Beczásy Antal erdélyi magyar festőművész.

2005 éve, 1807. január hatodikán született Petzvál József Miksa mérnök és matematikus, a modern fotográfiai objektívek lencserendszerének feltalálója.

105 éve, 1907. január másodikán született Duka János ifjúsági író, folklórgyűjtő és tanító, a székely és a csángó népköltészet rajongója.

95 éve, 1917. január tizedikén hunyt el Madarász Viktor magyar festőművész, a magyar romantika egyik jelentős alkotója.

135 éve, 1877. január huszonötödikén hunyt el Büchler Pál magyar filológus.

Évfordulók 2012

2012-01-02T12:03:00.004+02:00

Magyar vonatkozású irodalmi évfordulók 2012

5 éve hunyt el Ács Károly költő, műfordító é szerkesztő

135 éve született Ady Endre költő, újságíró

120 éve született Ágoston Ernő költő

65 éve született Ágoston Vilmos esszéíró és kritikus

70 éve született Aich Péter költő és prózaíró

130 éve született és 40 éve hunyt el Altai Margit ifjúsági író.

95 éve hunyt el Apraxin Júlia írónő.

125 éve született el és 45 hunyt el Áprily Lajos (Jékely) költő műfordító és szerkesztő

195 éve született és 130 éve hunyt el Arany János költő

215 éve született Aranyosrákosi Székely Sándor költő, író

85 éve született Bajor Andor író, költő. Humorista

125 éve született Balázs Sándor könyvtáros, író

90 éve született Bálint Ágnes író, szerkesztő és dramaturg

85 éve született Balla László költő, író, szerkesztő

105 éve született Bányai László (Baumgarten) történész, író

270 éve született Bracsay Ábrahám (Bartsay) költő, író

115 éve született Barta Sándor író, költő és szerkesztő

15 éve hunyt el Berkesi András (Bencsik) író

15 éve hunyt el Bertha Bulcsú író, költő és publicista

265 éve született Bessenyei György író, költő

130 éve született Bölöni György író, újságíró

115 éve hunyt el Brassai Sámuel nyelvész, filozófus, természettudós

105 éve született Buday György grafikus, festő, könyvművész és díszlettervező

100 éve született Cholnoky Viktor író, újságíró és műfordító

70 éve született Czakó Gábor író, képzőművész

165 éve született Czakó Zsigmond színész, drámaíró

125 éve született Csáth Géza (Brenner József) író, orvos és zenekritikus

170 éve született Csengey Gusztáv tanár, költő

200 éve született Csenkeszfai Poóts András költő

170 éve született Csiky Gergely drámaíró és műfordító

115 éve született Csűrös Emília ifjúsági író

35 éve hunyt el Déry Tibor író, költő

95 éve született Devecseri Gábor költő, író, műfordító

105 éve született Dsida Jenő költő

105 éve született Duka János ifjúsági író és folklórgyűjtő

135 éve született és 40 éve hunyt el Fenyő Miksa (Fleischmann) író

85 éve született Fodor Sándor író és műfordító

45 éve hunyt el Füst Milán író, költő, drámaíró és esztéta

90 éve hunyt el Gárdonyi Géza (Ziegler) író, költő, drámaíró és újságíró

100 éve született Gazdag Erzsi ifjúsági író, költő

130 éve született és 45 éve hunyt el Gellért Oszkár költő, újságíró és szerkesztő

10 éve hunyt el Gion Nándor író

90 éve született Göncz Árpád író és műfordító

95 éve hunyt el Gyóni Géza költő,

115 éve született Hamvas Béla író, filozófus és könyvtáros

55 éve hunyt el Heltai Jenő költő, író és újságíró

30 éve hunyt el Hervay Gizella költő, író

70 éve hunyt el Hunyady Sándor regény- és drámaíró

110 éve született Illyés Gyula író, költő, műfordító és szerkesztő

30 éve hunyt el Jékely Zoltán költő, író és műfordító

80 éve született Jókai Anna író, költő

75 éve hunyt el József Attila költő

75 éve hunyt el Juhász Gyula költő

60 éve hunyt el K. Hamar Ilona regényíró

70 éve született és 5 éve hunyt el K. Jakab Antal irodalomkritikus, esszéíró, újságíró és szerkesztő

115 éve született Kahána Mózes költő és elbeszélő

20 éve hunyt el Karinthy Ferenc író és drámaíró

125 éve született Karinthy Frigyes író, költő és műfordító

125 éve született és 45 éve hunyt el Kassák Lajos költő, író, műfordító és képzőművész

115 éve született Kerényi Károly író, filozófus, vallástörténész

240 éve született Kisfaludy Sándor költő

100 éve született Kiss Jenő költő, író és műfordító

105 éve született és 20 éve hunyt el Kolozsvári Grandpierre Emil író, műfordító és kritikus.

75 éve hunyt el Komját Aladár (Korach) költő, újságíró és szerkesztő

35 éve hunyt el Kormos István író, költő, műfordító és szerkesztő

35 éve hunyt el Kós Károly építész, író, grafikus, könyvtervező és szerkesztő

85 éve született Köteles Pál író és publicista

70 éve született Ladik Katalin költő, színész és zeneszerző

75 éve született Lászlóffy Aladár költő, író, műfordító és szerkesztő

85 éve született Lator László költő, műfordító és művészettörténész

5 éve hunyt el Létay Lajos költő, író, szerkesztő

70 éve született Magyari Lajos költő, író és műfordító

5 éve hunyt el Méhes György (Nagy Elek) író, újságíró

165 éve született Mikszáth Kálmán író, újságíró és szerkesztő

60 éve hunyt el Molnár Ferenc író, újságíró

45 éve született Molnár Zsófi meseíró, elbeszélő és műfordító

70 éve hunyt el Móricz Zsigmond író, újságíró és szerkesztő

110 éve született Mühle Ernő költő és orvosi szakíró

70 éve született Nádas Péter író, újságíró, esszéíró és drámaíró

30 éve hunyt el Nagy Erzsébet költő és műfordító

90 éve született Nemes Nagy Ágnes költő, esszéíró és műfordító

135 éve született Osvát Ernő (Roth Ezékiel) író, szerkesztő és kritikus

100 éve született Ottlik Géza író és műfordító

100 éve született Örkény István író, drámaíró, gyógyszerész

10 éve hunyt el Örvös Lajos író, költő és műfordító

105 éve született Palotai Erzsi író, műfordító és előadóművész

160 éve született Petelei István író és elbeszélő

205 éve született Révay Miklós nyelvész

70 éve született Rigó Béla költő, író, forgatókönyvíró, műfordító és szerkesztő

85 éve született Sánta Ferenc író

45 éve hunyt el Sinkó Ervin költő, író és irodalomtörténész

130 éve született és 75 éve hunyt el Somlyó Zoltán (Schwartz) költő, újságíró és műfordító

85 éve született Sütő András író, esszéista és drámaíró

105 éve született Szabédi László (Székely) költő, újságíró és műfordító

95 éve született, és 5 éve hunyt el Szabó Magda író, költő és műfordító

150 éve született Szabolcska Mihály költő

20 éve hunyt el Székely János költő, író és drámaíró

5 éve hunyt el Szepes Mária író, költő, forgatókönyvíró, színész

80 éve született Szilvási Lajos író, újságíró

175 éve született és 110 éve hunyt el Tolnai Lajos (Hagymássy) író és publicista

55 éve született Tompa Gábor színházi rendező, költő

195 éve született Tompa Mihály költő

75 éve hunyt el Tormay Cécile író és műfordító

45 éve született Tóth Krisztina költő, író és műfordító

95 éve hunyt el Tömörkény István író, újságíró, néprajzkutató, régész, könyvtárigazgató

145 éve született Újlaki Antal író, újságíró

185 éve született és 115 éve hunyt el Vajda János költő és hírlapíró

35 éve született Varró Dániel költő, műfordító

115 éve Vaszary Gábor író és újságíró

115 éve született Veres Péter író, költő és politikus

25 éve hunyt el Vészi Endre költő, író

145 éve született Vojtkó Pál elbeszélő, író

15 éve hunyt el Zalka Miklós író, újságíró

15 éve hunyt el Zsoldos Péter tudományos-fantasztikus író

Szerkesztette: Borbé Levente

Ünnepi jókívánság

2011-12-22T09:00:00.002+02:00

SÓVIDÉK folyóirat

2011-12-19T09:42:00.000+02:00

Változatos tartalommal megjelent a nemrégiben új köntösbe öltözött Sóvidék Kulturális Folyóirat, amelynek főszerkesztője sorstársunk, Szolláth Hunor. Mindannyian nyugodt lélekkel látogathatjuk honlapját, e kis térség történéseiről szóló világot, akár a múltba nézve, akár jelen idők változó szeleit tekintve. Hiszen mindegyikünknek van köze e tájhoz. Kevés az az ember, aki nem járt Szovátán, vagy nem hallott róla. Nekünk könyvtárosoknak is igazi kalauz. A folyóirat cikkei között mindig akad egy érdekes, akár személyre szóló dolgozat, novella, vers, történet stb.

A legújabb decemberi kiadás tartalmából:

- Búzás Antal Árpád: Egy szovátai tanító életútja. Búzás András (Visszaemlékezés)

- Ambrus Lajos: Kodáros, Mikulás (Versek)

- Zepeczaner Jenő: Magyar orvosok és természetvizsgálók társaságának erdélyi vándorgyűléseiről

- P. Buzogány Árpád: Sóvidék a középkorban (Sófalvi András: Sóvidék a középkorban. Fejezetek a székelység középkori történetéből. Székelyudvarhely, 2005.)

- Bereczki Károly: Székelyföldi látlelet (Vofkori László: Székelyföld útikönyve I-II.Cartographia Kiadó, Budapest)

Honlap: www.prosovidek.ro

B.L.

Kele KönyvVár

2011-12-16T20:42:00.001+02:00

Hazafelé tartván beléptem a Petőfi utcai Kele Könyv Várba. Az ötletes névvel névre keresztelt könyvesbolt a volt Corvina Kuckó helyére telepedett le, szárnyait próbálgatva, mint Fekete István Keléje. Természetesen, az itt létező „láthatatlan gólya” feladata egészen más, össze kell gyűjtenie és e várba hordania a vásárlói igényeknek megfelelő könyvkínálatot. Ránézve az ületre, úgy vettem észre, hogy eme igyekezet meghozta a gyümölcsét: a vásárlók szívesen keresgéltek, vásároltak, és Kelemen Kiss Rozáliának – a könyves vár tulajdonosának – kedvessége otthonossá varázsolta a benti hangulatot. Minden egyes érdeklődő felszabadultan, kötetlen beszélgetésbe fogott a keresett könyv kapcsán, amellyel néha személyes élmény is párosult.

E kis vár egyik sarkában a letűnt múlt megannyi könyv-, és papírkincséből kiállításszerű antikvárium fogadja a vásárlót. Üdítő látvány a mai változó világban apáink, nagyapáink értékei között búvárkodni, s netán, ha valami megtetszik, azt máris saját tulajdonba venni. A használt könyvek egy része néhány éves, de vannak évtizedes és évszázados régiséggel rendelkezők is. Személyemet legjobban egy kis ládika, a tőle nem messze lévő régi fényképek, képeslapok és pénzek ódonbarnasága varázsolta el. Ezért szívesen időztem még néhány percet közöttük.

Nos, a könyvesbolt kis karácsonyi ajánlatból összehozott sarka sem elhanyagolható. Belépve az üzlet ajtaján, egyből rávetődik a tekintet. Imigyen meg van könnyítve a választás „ilyenkor decemberben”.

E könyvesbolt csalogató, szilárdan áll a (fél) lábán, s nem zavaró a viszonylag kis tér sem. Családias hangulatot árasztva, inkább egy nyugtató hatást keltő terecske fellegvárát képezi.

A könyvesbolt címe: Csíkszereda, Petőfi Sándor utca 20 szám.

Borbé Levente

Könyv Pusztakamarásról

2011-12-15T20:05:00.000+02:00

A kötet borítóját Matei László tervezte

A közelmúltban egy új kötet jelent meg a Kriterion Könyvkiadó gondozásában, címe: Templomra szállt a bánatmadár. A könyv a pusztakamarási magyarok életét tárja elénk, követve annak történelmét, természetesen kiemelvén a falu értelmiségi rétegét.

Ez a tanulmány és esszégyűjtemény magába foglalja Sütő András írót, a faluban nyugvóhelyet találó Kemény Zsigmond írót, Csoóri Sándor költőt, Faragó József néprajztudóst, Márkus Béla irodalomtörténészt, Szász István Tas orvos-írót is.

Szinte hihetetlen, hogy ez a kis magyar falu szigetként ennyi értelmiséget adott népünknek. A pusztakamarási református közösség nagy embereit megemlítve szélesíti ki a palettát a kötet szerkesztője. A gyűjteményben helyet kap a szövérdi Szász család, a falu lelkipásztorai, de beszél a zsidó vértanukról is.

A hajdani pezsgő népi kultúrát a pusztakamarási születésű Sütő András és Faragó József örökítették meg az akkori lejegyzett dokumentumaikban és más írásaikban. Sajnos a mai Pusztakamarásról, mint kis művelődésközpontról, már nem mondható el, hiszen már nincs magyar tannyelvű oktatási intézménye, a falu az asszimilációnak van kitéve. Talán a beolvadást megállítaná, ha zarándokhellyé válna e még létező, magyarok által is lakott sziget.

A kötetet az erdőszentgyörgyi Székely Ferenc könyvtáros, helytörténész és néprajzos kollégánk állította össze öt esztendő alatt. Munkája jól dokumentált és képekkel illusztrált tanulmánygyűjtemény.

Borbé Levente

Európai nemzeti könyvtarak linkjei

2011-12-11T10:11:00.001+02:00

Kedves kollégak!

Küldöm az európai nemzeti könyvtárak linkjeit.

Én jól mulattam összeállítása során. Rengeteg jó ötlet, érdekes megoldások, hatalmas adatbázisok!

Csak győzzétek a tallózást!

Róth András Lajos könyvtárőr
Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára
Székelyudvarhely

(RMKE levelezőlistáról)

Link:

http://xa.yimg.com/kq/groups/3320978/1775338996/name/Europai%20Nemzeti%20Konyvtarak%20linkjei.pdf

Találka Kovács András Ferenccel

2011-12-08T12:42:00.000+02:00

Október nyolcadikán, éppen szerdán, valakit várván, a csíkszeredai Gutenberg könyvesbolt „porondján” ünnepelt a sok gyerek, de nem árván, hanem szüleikkel járván.

Amíg meg nem látták őt, a poézislelket, ha jól tudom éppen Kovács András Ferencet, ő meg a gyerekeket, szórakoztatta a látványvarázslatos könyvesvár egyaránt fiatalt és öreget, a vendéget váró kedves kis tömeget.

Elhelyezkedvén a költő, beindult minden beszélő, s megszületett a versbölcső. Kérdezvén a kicsinyektől kedvenceket, mondtak is ők verseket, befejezettet vagy befejezetlent, az nem számított, hiszen nem adtak elő lényegtelent. Az élmény tovább csavarodott, szó szó után lopakodott, szinte mindenki megszólalt, csilingelve hangocskáján, mint a kisharang téli karácsonyfán. Válaszoltak kicsik-nagyok estidő körül, a költő bácsinak kíváncsian és tömörül. Beszélt Peti, Marci, Ferkó, Zsófi, Ági, Erzsó és társai, röpködtek is a szavak, s azoknak csodás gyöngyfoszlányai. Jött a rím s a csodabűvészet, mert megszólalt költészet, s benne a természet.

Aztán mesélt még a barátvendég, versekről s más egyebekről, és búcsú jogán könyveket aláirkált, átadva ezzel a költészet napsugarát, s annak játéktáncba forduló fényáramát.

Borbé Levente

Élő könyvtár Csíkszeredában

2011-12-06T11:05:00.001+02:00

OLVASÓ AZ ÉLŐ KÖNYVTÁRBAN!

Fogyatékkal élő személy - kilátástalan, fegyenc – ijesztő, közhivatalnok – bürokratikus és nemtörődöm, nemzetközi önkéntes – gondtalan...!

Rajta kapod magad néha, hogy ilyen és hasonló előítéletekkel, címkézel embereket a környezetedből?

Vajon tényleg olyanok, ahogyan jellemezzük őket?

Meghívunk, hogy személyesen tőlük tudd meg, hogyan élnek, éreznek, gondolkodnak és ezáltal legyőzhesd előítéleteidet!

Több, mint 20 könyv várja, hogy gyere és olvasd, beszélgess velük és megismerd őket.

A csíkszeredai Élő Könyvtárra a VOLARE - VOLuntari Activi in România și Europa (Aktív önkéntesek Romániában és Európában) című program keretében kerül sor 2011. december 6-7. (kedd és szerda),

16-20 óra között a Palermo Kávézóban.

BELÉPÉS INGYENES !

Az Élő Könyvtár úgy működik, mint a hagyományos könyvtár – olvasóként 40 percre kölcsönözhetsz könyveket. A könyvtár érdekessége, hogy a könyvek tulajdonképpen SZEMÉLYEK, akik válaszolnak a kérdéseidre, párbeszédbe elegyednek veled.

Az Élő Könyvtár célja az emberi méltóság, az emberi jogok népszerűsítse, felhívni a figyelmet a sokszínűségben rejlő értékekre és ösztönözni az emberek közötti párbeszédet.

Mikor és hol lesz az Élő Könyvtár?

2011 December 6-7, naponta 16.00-20.00 óra között a Palermo Kávézóban (Petőfi utca 20. szám)

Az Élő Könyvtár csíkszeredai partnerei: A Hargita Megye Tanácsa, Hargita Megyei Kulturális Központ, Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság, Csík Terület Ifjúsági Tanácsa.

VOLARE - VOLuntari Activi in Romania si Europa – Aktív önkéntesek Romániában és Európában a Pro Vobis (Centru National de Resurse pentru Voluntariar) partnerségben az ART Fusion-el, és a Centrul de Voluntariat Cluj Napoca-val.

A projektet az Európai Bizottság Fiatalok Lendületben programja támogatja

--
Fazakas Gabriella
Csík Terület Ifjúsági Tanácsa
0266-321436
0743-518023

„Isten segedelmével udvaromat megépítettem...”

2011-12-05T11:04:00.001+02:00

Szerdán, 2011. november harmincadikán került megrendezésre a csíkszeredai városháza dísztermében Bicsok Zoltán levéltáros és Orbán Zsolt történelemtanár munkájának gyümölcse, a Történelmi családok kastélyai Erdélyben című könyvbemutató.

Antal Attila köszöntötte a közel kétszáz érdeklődőt, akitől Burus János Botond vette át a szót. Burus János Botond, a kötet főszerkesztője, ismertette a nagy igénnyel alkotott munkát, és felhívta a figyelmet a könyvben fellelhető érdekességekre is. Ismertetése során hangsúlyt fektetett a kötet fontosságára, amely nemcsak egy kastélybemutató könyv, hanem egyben építészeti és családtörténeti monográfia. A kötet hatvanegy nemesi család történetét ismerteti, az általuk építtetett kastélyokkal együtt. Szám szerint 133-al. A kötet több mint 1100 képet tartalmaz. A könyv főcíme „Isten segedelmével udvaromat megépítettem…” már sejtet valamit. A valaha hosszú időt igénybe vevő, és a közbejött nehézségek ellenére, a nemesek képesek voltak saját kastélyukat kitartó munkával felépíteni. Bicsok Zoltán és Orbán Zsolt a még meglévő, akár romos kastélyokat felkeresvén helyszíni munkájukat végezvén kapták lencsevégre az épületeket. Gyűjtésük többéves munka eredménye. Munkájuk alatt igyekeztek a még meglévő dokumentumokra támaszkodni, levéltárakat, múzeumokat, nemesi családok még élő sarjait felkeresve. A kötetben a Hargita megyei levéltárban őrzött viaszpecsétek képei és nyolcvan levélrészlet is található, amelyeket a nemesi családok tagjai vetettek papírra. A kötet utolsó adatait ez év augusztusában jegyezték le a szerzők.

Burus János Botondot Haller Béla, a Castellum Alapítvány elnöke váltotta fel, aki beszélt a gyűjtemény rendkívüli szerepéről, vagyis egy olyan könyv került az érdeklődők kezébe, amellyel lényegesen jobban megismerheti az ember a hajdan elfelejtett kastélyokat. Bizony, sokan nem is gondolták, hogy a történelmi Erdély területén ily nagyszámban vannak még kastélyok. Igaz, a legtöbbjük nem éppen a legjobb állapotban található. Haller Béla néhány kérdést feltéve a kötet szerzőinek fény derült a háttérmunka történetére. Gondolatszinten körülbelül hét esztendeje fogalmazódott meg e könyv megírásának, anyaggyűjtésének az ötlete. Igazából minkét szerző már közel tíz esztendeje járta Erdély nemesi családjainak kastélyudvarait, először egyetemistaként, majd mint tanár-tanító, és többször visszatérvén a helyszínekre, látták a rendszerváltást követő húsz esztendő alatti mérhetetlen pusztulást, amelyet sok esetben a visszaigénylési bürokratikus harc okozott. Terepmunkájuk gyümölcse egy már letűnt világ még megmaradt, kézzelfogható leltára. E leltár nagyon jó, hogy eszközként felhasználva, örökségünk megmentésén munkálkodjanak az illetékes szervek, hogy unokáink is láthassák a mában még fellelhető kincset. Bizony, az Isten segedelméből verejtékes munkával felhúzott kastélyokat az újbarbárság csordanéptömege szempillantás alatt tönkretette, a többi részét a rákövetkezendő idők politikai alapon munkálkodó rombolása (kastélyokból termelőszövetkezeti irodákká és istállókká váltak) és az idő vasfoga „oldotta meg”. A romokban lévő kastélyok segítségért kiáltanak.

A bemutatót Borsodi László magyar tanár zárta. A felolvasott hajdani jegyzőkönyvek tartalma a világháborús időkbe kalauzolt vissza. A megrázó élményt átélő emberek saját szemükkel látván a kastélyok fosztogatását jegyezték le azt a mérhetetlen pusztítást, amelyet az átvonuló katonák hada, de a helyi lakosság egy része is művelt. E rövid tényismertető lélekszorongató élménye önmagáért mesélt.

A bemutatót a szerzők fotói kísérték végig a kivetítő táblán. A rendezvényt pohárköszöntő és a szerzőpáros dedikációja zárta.

E nagy munka kivitelezésében lelkes csíkszeredai csapat munkálkodott. A könyvet a Csíkszeredában működő zsögödi Gutenberg nyomda adta ki. Köszönet, mint érdeklődő is az összes támogatónak, hogy a könyvet a nagyközönség által is elérhető áron meg lehetett vásárolni!

Tőzsér László igyekezett a könyvkiadó blogján található könyvkínálatát vonzóbbá tenni. Ezért néhány oldal erejéig fel lehet lapozni a kötetet. Ott található az ár, és megrendelés esetén az elérhetőség is. Aki betekintést akar nyerni e nagyszerű munkába, megteheti az alábbi címen: http://www.gutenbergkiado.ro/bicsok_orban.html

Borbé Levente

ReMek-e-hírlevél 2011/12 számából

2011-12-03T15:21:00.001+02:00

Kiálts a szabadba! - Novellapályázat a fiatalkor/tinédzserkor örömeiről
A pályázaton Magyarországon és annak határain túl élő, magyar nyelven alkotó szerzők kizárólag magyar nyelvű novellákkal vehetnek részt. A novellák a fiatalkor/tinédzserkor örömeit és bánatait foglalják össze egy-egy történet keretében. A pályázat kiírójának szándéka szerint a pozitív hangvételű alkotások segítséget nyújthatnak hasonló korosztályú olvasóknak és az őket nevelő szülőknek egyaránt.
Egy alkotó maximum 3 művel pályázhat. A novellák maximális terjedelme nem haladhatja meg a 6000 karaktert szóközök nélkül. A műveket szerkeszthető formában (Word formátumban) kell a 100novels@kayrabking.com elektronikus levélcímre elküldeni. A pályaművek előtt minden esetben fel kell tüntetni a szerző nevét, korát, email-címét, illetve esetlegesen írói álnevét. Kérik, hogy a levél tárgyában szerepeljen a novellapályázatra való utalás, a csatolt fájl elnevezése pedig utaljon a szerzőre. Beérkezési határidő: 2012. június 10. (vasárnap) éjfél. Eredményhirdetés: 2012. szeptember 10. További információk: 100novels.kayrabking.com
Forrás: http://www.palyazatmenedzser.hu/2011/11/28/novellapalyazat-a-fiatalkortinedzserkor-oromeirol/?awt_l=MDFYg&awt_m=3XdaxDyHMKz4mMk

Kettős könyvbemutató Gyergyószentmiklóson
Zsigmond Győző néprajztudós, etnomikológus két újonnan megjelent könyvének bemutatására került sor 2011. november 21-én a gyergyószentmiklósi városi könyvtárban. Elsőként a Nyelvi rejtvény, játék, verseny című kötetből kapott ízelítőt a közönség, délután pedig a Népi gombászat a Székelyföldön című könyvvel ismerkedhettek meg az érdeklődők.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/hirek/muvelodes/kettos-konyvbemutato-volt-a-konyvtarban

Suttogások és sikolyok a könyvtárban
A Suttogások és sikolyok a zseniális svéd rendező, Ingmar Bergman egyik legjelentősebb alkotása, a filmtörténet egyik legmegrázóbb kultuszfilmje is. Több kategóriában is Oscar-díjra jelölték, és az 1973-as Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerte a technikai nagydíjat. A svéd filmdrámát 2011. november 8-án a Filmklub keretében vetítették a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban.
Forrás: http://uh.ro/itthon/muvelodes/7972-suttogasok-es-sikolyok-a-konyvtarban

Négy magyarországi könyvtárat választottak a világ legszebbjei közé
Építészeti ritkaságnak számító magyarországi könyvtárakat válogattak be egy német naptárba: a zirci, a pannonhalmi, a sárospataki és a keszthelyi műemlékkönyvtárak a 2012-es kiadvány egy-egy hónapját illusztrálják. A müncheni Ackermann kiadó történetében először szerepeltet magyarországi könyvtárakat az európai könyvtárakat bemutató Welt der Bücher, azaz Könyvek világa poszternaptár-sorozatában. A képeket egy neves épületfotós, Achim Bednorz készítette; a zirci könyvtár december hónapnál található a már megjelent kalendáriumban. A legszebb egyetemi könyvtárak listája a http://eduline.hu/felsooktatas/2011/5/24/20110523_legnagyobb_egyetem_konyvtar címen tekinthető meg.
Forrás: KIT hírlevél 2011. november 2. (40. szám)
http://eduline.hu/kozoktatas/2011/10/28/Negy_magyarorszagi_konyvtarat_valasztottak__2XXCJX

Négy Hargita megyei könyvtár nyert a Márai-program keretében
Jelentős könyvcsomagot nyert négy Hargita megyei könyvtár a Márai-program keretében.
Még februárban hirdette meg a Nemzeti Kulturális Alap a Márai-program néven ismert könyvállomány-gyarapítási programját, az eredményeket pedig most hozták nyilvánosságra, eszerint 48 határon túli magyar közművelődési könyvtár is jelentős támogatásban részesült. Hargita megyéből a szentegyházi, a székelykeresztúri, a székelyudvarhelyi és a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár pályázata van a nyertes intézményekéi között.
Forrás: http://www.marosvasarhelyiradio.ro/hirek/konyvcsomagot_nyertek_hargita_megyei_konyvtarak.html

E lapszám felelős szerkesztője: Bákai Magdolna

Decemberi évfordulók 2011

2011-12-01T13:03:00.001+02:00

260 éve, 1751. december elsején született Johan Henrik Kellgren svéd költő és kritikus.

390 esztendeje, 1621. december harmadikán született Bohuslav Balbín cseh történetíró.

280 éve, 1731. december hatodikán született Sophie von La Roche német írónő, novellista.

210 éve, 1801. december hetedikén született Johann Nepomuk Nestroy németajkú osztrák színműíró.

135 éve, 1876. december nyolcadikán született Hortensia-Papadat Bengescu román írónő. Legismertebb műve a Hallipa család krónikáját foglalja össze négy kötetben: Ledér szüzek (Fecioarele despletite), Kamarazene (Concert din muzică de Bach), Rejtett út (Drumul ascuns), A gyökerek (Rădăcini).

110 éve, 1901. december kilencedikén született Ödön von Horváth (Edmund Josef von Horváth) osztrák-magyar drámaíró és elbeszélő.

380 esztendeje, 1631. december kilencedikén hunyt el Rimay János magyar költő.

190 éve, 1821. december tizedikén született Nyikolaj Alekszejevics Nyekraszov orosz költő és író.

120 éve, 1891. december tizedikén született Nelly Sachs német író és költő.

135 éve, 1876. december tizenegyedikén született Harsányi Kálmán (Hlavács Kálmán) magyar költő, író és színikritikus.

190 éve, 1821. december tizenkettedikén született Gustave Flaubert, a francia lélektani regény kiemelkedő alakja. Híres művei: Bováryné, Szent Antal megkísértetése, Érzelmek iskolája, Egy fiatalember története.

200 éve, 1811. december tizenkettedikén született Gaál József magyar író, költő és drámaíró.

420 esztendeje, 1591. december tizennegyedikén hunyt el Keresztes Szent János (San Juan de la Cruz) spanyol szerzetes költő.

120 éve, 1891. december tizennegyedikén született Szentimrei Jenő erdélyi magyar költő, szerkesztő és újságíró.

90 éve, 1921. december tizenhatodikán született Aczél Tamás amerikai magyar-angol író és újságíró.

70 éve, 1941. december tizenhatodikán hunyt el Kibédi Sándor erdélyi magyar költő, drámaíró, műfordító és szerkesztő.

90 éve, 1921. december tizenhetedikén hunyt el Gabriela Zapolska lengyel írónő. Ismertebb művei: Dulszka asszony erkölcse (tragikomédia), Kísértések.

35 éve, 1976. december tizennyolcadikán hunyt el Bartalis János erdélyi magyar költő.

150 éve, 1861. december tizenkilencedikén született Italo Svevo olasz író, novellista.

20 éve, 1991. december huszadikán hunyt el Gagyi László erdélyi magyar író és publicista.

210 éve, 1801. december huszonegyedikén hunyt el Gvadányi József magyar író.

150 éve, 1861. december huszonkettedikén született Sara Jeanette Duncan kanadai-angol írónő.

90 éve, 1921. december huszonkettedikén született Dékány Kálmán magyar író.

110 éve, 1901. december huszonnegyedikén született Alekszandr Alekszandrovics Fagyejev orosz-szovjet író. Legismertebb műve: Az ifjú gárda

235 éve, 1871. december huszonötödikén született Sidney Morgan ír írónő.

120 éve, 1891. december huszonhatodikán született Henry Miller német származású amerikai író.

80 éve, 1931. december huszonnyolcadikán született Gáll István magyar író.

85 éve, 1926. december huszonkilencedikén hunyt el Rainer Maria Rilke németajkú osztrák költő.

30 éve, 1981. december harmincadikán hunyt el Miroslav Krleža, horvát író, költő, drámaíró és esszéíró.

90 éve, 1921. december harmincegyedikén hunyt el Kiss József magyar költő.

320 esztendeje, decemberben hunyt el Miron Costin román krónikaíró.

Érdemes tudni

90 éve, 1921. december harmadikán született Erőss János restaurátor és csontfaragó-művész.

120 éve, 1891. december tizenhetedikén Veress Ernő egyházi író és szerkesztő.

100 éve, 1911. december huszonharmadikán jelent meg a Csíkszeredában nyomtatott Csíki Hírlap első száma.

80 éve, 1931. december huszonhetedikén hunyt el Kultsár András közíró.

Új könyvesbolt Csíkszeredában

2011-11-21T08:10:00.000+02:00

Nemrégiben (e hónapban) nyílt Csíkszereda új könyvesboltja. Vajon nagy bátorság kell-e ahhoz, hogy egy könyvesbolt itt, a válság kellős közepén működjön? Azt hiszem nem, úgy tartom, mint mindenhez, nem szükségeltetik más, csak egy jól kigondolt terv, ami szerint a vásárlók szívesen térnek be szétnézni, s kiválasztani azt, amire éppen szükségük van. Mint tudjuk, a szellemi táplálék sem elmaradhatatlan, s ha kellően van tálalva, az nyert ügy.

Gondoltam, jobb lenne szemügyre venni ezt a könyvesboltot, miután már több kellemesen érintő visszajelzést kaptam ismerőseimtől. Örömmel láttam és tapasztaltam, hogy igazuk volt az előttem betérő „hírhozó” embertársaimnak, erről a kis könyvesboltba foglalt kultúra szigetről. Már belépéskor a tágas és világos térhatás kialakításával elérték azt a vonzóerőt, amellyel a könyvek szinte megszólítják az oda betérő érdeklődőket, hiszen minden úgy van elrendezve, hogy hamar kézügybe kerül... Nem is beszélve a kanapékról, ahol az érdeklődő, azaz a leendő vásárló, ebben a kényelmes és pihentető környezetben időt szakíthat a kiválasztott könyv fellapozásához még akkor is, ha gyerekkel jön, hiszen számukra is be van rendezve egy kis kuckó. Ez a könyves bűvös sarok, ahol a gyerek eljátszódhat, igen varázslatos kis helyiség. Szem előtt van és mégis külön, természetesen a gyermekkönyvek birodalmában. Valósággal üdítő jelenség, hiszen a kezdő olvasók számára az első fontos szempont az otthonias hangulat megteremtése, így könnyen belevethetik magukat az ismeretlennek számító világba. Szívesebben lapoznak fel egy könyvet egy ilyen élmény után. Nagyon jól sikerült a fiatalabb vásárlói közönség megcélzása is.

A gyerekkönyveken kívül változatos kínálat várja a felnőtt táborba tartozó érdeklődőket. Igencsak érdemes búvárkodni a könyvespolcok között. Persze, a magam számára is találtam köteteket.

Egy mai könyvesbolt szerepe pedig az, hogy a mai elvárásokhoz igazodva be tudja csalogatni az embereket, de mégis megtartva annak igényességét. A Gutenberg Könyvesbolt létrehozóinak mindez sikerült.

A Gutenberg Könyvesbolt a csíkszeredai sétálóutcában található.

Cím: Petőfi Sándor utca 4. szám.

Az új könyvesboltról az alábbi címen olvashatnak: http://csodaceruza.hu/?p=6109

Borbé Levente

Liszt Ferenc megemlékezés - születésének 200. évfordulójára

2011-11-06T12:31:00.000+02:00

Liszt Ferenc születésének 200. évfordulóján, 2011. október 27-én, a Nagy István Művészi Líceumban megemlékezést szervezett Egyed Daniela, az iskola könyvtárosa, és Szabó András, zenetörténet-tanár.

Ennek előzménye volt, hogy 2011. október 14.-e és 16.-a között, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Liszt-hétvégét szervezett, amelynek keretében tudományos előadásokat és ifjúsági vetélkedőt hirdetett, romániai, magyar tannyelvű líceumok 9-12.-es diákjai számára. Ezen a hétvégén, és a vetélkedőn a líceum következő három diákja és felkészítő tanára vett részt:

– Búzás-Kovács Boróka, 10. A. osztály;

– Barabás Tamás, 11. A. osztály;

– Szabó István, 11. A. osztály.

– Szabó András, felkészítő tanár.

Két héttel később a Nagy István Művészeti Líceum is megszervezett egy másfél órás megemlékezést a zeneszerző tiszteletére. Október 27-én, a 124-es teremben, vetítéssel, zenei idézetekkel átszőtt előadást tartottak, amelyen a diákok, egymás között felosztva, Liszt Ferenc életét mutatták be, kiemelve néhány érdekfeszítő pillanatát.

Az előadást a 10. A. osztályos Both Borbála verselőadása indította, Vörösmarty Mihály Liszt Ferenchez című versét olvasta fel. Majd pedig Búzás-Kovács Boróka Liszt fiatalkoráról és koncertútjairól beszélt, Barabás Tamás a weimari évekről, és a szerző szerelmeiről, Szabó István pedig a zeneszerző öreg koráról tartott beszámolót. Felkészítő tanáruk pedig Liszt erdélyi útjait vázolta a hallgatóság elé.

Mindeközben az érdeklődők egy pannókiállítást is megtekinthettek, amelyet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adományozott, és Imets László aligazgató úr rendezett meg.

Köszönetet mondunk még Adorján Attilának, aki a plakátot megszerkesztette és kinyomtatta, Darabos Andreának a power-pointos bemutatóért.

Az előadásról a helyi tévé és a Hargita Népe napilap is közölt egy-egy összeállítást.

Kelt: Csíkszereda, 2011. október 31.

http://hnepe.files.wordpress.com/2011/10/11102802.pdf - a cikk Hargita Népe- 29 okt.2011

Beküldte: Egyed Daniela

A könyvtár helyi értékeinek megőrzése

2011-11-04T11:15:00.000+02:00

Iskolai könyvtári világhónap a Márton Áron Gimnázium könyvtárában

Az iskolai könyvtári világhónap kapcsán több rendezvényt és tevékenységet sikerült megvalósítani iskolánkban. Az idei téma a könyvtárosok helyi jellegű tevékenységének szerepe és annak népszerűsítése volt. A fenti gondolat fedi mindazt, amelyet a Márton Áron Gimnázium könyvtára kifejt minden egyes esztendőben, de ezúttal jobban ráfigyelve a helyi dolgokra. A gördülékeny munka megszervezéséhez és lefolyásához nagy segítséggel járult hozzá Balázs-Bécsi Enikő dokumentarista kolléga.

1. A könyvtárban felejtett gazdátlan tárgyak – kiállítás

A kiállítás anyagát az olvasóteremben és a könyvekben felejtett tárgyak teszik ki, amelyek gazdátlanokká váltak. A „magára hagyott” tárgyakból kiválogatva az érdekesebbeket igyekeztünk összehozni ezt a látványt.

A kiállítás tartalmazott: könyveket, füzeteket, folyóiratokat, naptárakat, pénzérméket, könyvjelzőket, kulcsokat, írószereket, diákok által írt puskákat és másnemű szövegeket, hivatalos papírokat, jelvényeket, plaketteket, színházjegyeket stb.

A kiállítás anyaga napról-napra változott, hiszen, ha megkerült valamely tárgynak a gazdája, azt a tulajdonosa minden további nélkül elvehette. Hogy a kisasztal változatlanul tele legyen, a kiállítást folyamatosan pótoltuk a könyvtárban félretett gazdátlan anyagokkal.

2. Könyvtárismereti órák

A könyvtárismereti órákat Bara Katalin és Boldizsár Ágoston magyar szakos tanárokkal oldottuk meg, akiknek segítségével az újonnan érkezett diákok betekintést nyerhettek a könyvtárban található használható dokumentumok, és a számítógépek által az interneten való minőségi keresésbe. Az órák egyszerű könyvtárosi szabályok ismertetésével kezdődtek, majd egy kis könyvtártechnikát is elsajátíthattak, és a csíki könyvtárak történetébe kaptak betekintést a tanulók.

A csíki könyvtárak történetében kiemelkedő szerep jutott a csíksomlyói ferences könyvtár több száz esztendős létének hatása Székelyföldre. Természetesen fontos helyet kapott az ismertetésben a Gimnázium könyvtárának története is.

Az előadást a könyvtárban és a dokumentációs és információs központban való tájékozódás gyakorlati oldalának bemutatása zárta.

3. Más fontos tevékenységek

- Október derekán sikerült visszaköltözni a könyvtárnak régi helyére, ahol a raktár teljesen átalakult. Öröm, hogy a régi könyvek könnyebben elérhető helyre kerültek. Ez elősegíti az elkövetkezendőkben, hogy látogatóink is belepillantsanak múltunk könyvtárának egy kis szeletkéjébe. A dokumentációs és információs központ kisebb módosítással megőrizte régebbi küllemét. Részletesebben ezen a címen lehet olvasni: http://hriskkonyvtaros.blogspot.com/2011/10/marton-aron-gimnazium-konyvtaranak.html

- Az Iskolai Könyvtári Világhónap keretén belül a brassói 8-as számú Általános Iskola könyvtárának küldtünk képeket és iskolánk könyvtárcímerét. Ciubucă Ileana, az iskola könyvtárosa, aki 2010-ben az év könyvtárosai között szerepelt, sokat tud könyvtárunkról, és annak helyi fontosságáról.

- Kiemelkedő fontosságú tevékenységnek számított Hargita megye képviseletében részt venni a háromszéki kollégák módszertani gyűlésén. Az ott látottak-hallottak és tapasztaltak bőséges ötleteket adtak könyvtárunk igazi kulturális információközponti minőségének megőrzéséhez. További információk: http://hriskkonyvtaros.blogspot.com/2011/11/haromszeki-iskolai-konyvtarosok.html

- A dokumentációs és információs központban volt az új tanévi diákönkormányzati választás iskolánkban, ezzel is otthonosabbá, befogadóbbá tettük a könyvtárat. A választások lejárta után megugrott a látogatók száma úgy a könyvtárban, mint a dokumentációs és információs központban. Az eseményen kolléganőm Balázs-Bécsi Enikő részt vett, mint független megfigyelő.

Borbé Levente,

a Márton Áron Gimnázium könyvtárosa

Háromszéki iskolai könyvtárosok metodikai napja Kézdivásárhelyen

2011-11-03T09:46:00.002+02:00

Pénteken, október 28-án tíz órai kezdettel a kézdivásárhelyi Bod Péter tanítóképző Nagy Béla könyvtár-, és dokumentációs információs központjában metodikai napot tartottak a Kovászna megyei könyvtárosok, amelyre meghívták a Hargita megyei kollégáikat is. A Hargita megyeiek képviseletében részt vettem jómagam és még két székelykeresztúri kollégám: Hatos Melinda és Fekete Erzsébet.

László Katalin, az iskolai igazgatónője köszöntő beszéde után az iskola múltjáról beszélt az egybegyűlteknek, amelyet egy jól kivitelezett műsor követett. Az iskola diákjai négy nyelven szavaltak verseket a könyvről, majd ezt követően népdalok hangzottak el. Az előadás hátralevő részében székely és román népi táncokat adtak elő az iskola lelkes diákjai.

A műsort Vicol Márta könyvtáros szakmai beszámolója követte. A Bod Péter tanítóképző könyvtárának elmúlt tanévi tevékenységét mutatta be. A bemutatott tevékenységek között hangsúlyt kapott a határokon átívelő együttműködés is, amely nagyon hasznos a könyvtári életben. Ezáltal a könyvtárosnő elénk tárta gazdag munkásságának sikerességét, vagyis másként kifejezve, a dokumentációs központjukban pezseg az élet.

A házigazda könyvtárost Alis Pop Kovászna megyei könyvtárosokért is felelős tanfelügyelő váltotta fel. Bemutatója a tevékenységek gördülékeny lefolyásáról és kivitelezéséről szólt. A módszerek és azoknak kivitelezése a könyvtárosi munkát megkönnyítő ötletbörzével párosult. A jól kidolgozott és könnyen érthető információk egyfajta útmutatóként szolgálhatnak az elkövetkezendőkben minden könyvtáros számára.

A tanfelügyelőnő után Kiss László, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtárosa beszélt eddig elért sikereiről. Elmondása alapján megtudhattuk, hogy a könyvtárban már egy egész világ rejtőzik, az életre nevelés az egyik fő elv. Többek között az egyik módszer az online terefere (szokások, hagyományok és nem utolsósorban a nyelvismeret) az ottani és a világ bármelyik pontján lévő iskolák diákjaival, természetesen könyvtáron belül, de más érdekes rendezvényről is szó esett.

A metodikai nap László Emese, a Kovászna Megyei Pedagógusok Háza könyvtárosának a Szebenben megrendezett Könyvtárosok Egyesületének Országos konferenciájának beszámolójával folytatódott. A nagyon érdekes és figyelemreméltó beszámoló nagyszerű ötleteket adott szakmai téren minden egyes jelenlevő számára.

Utolsóként Camelia Mantaroşie a bodzafordulói Mircea Eliade Elméleti Líceum könyvtárosnője vezetett be az információkultúra világába. Azt is lehet mondani, hogy az előadása az előző előadások összegzőjeként szolgált, nemcsak elméleti síkon megközelítve. Más szóval beavatást kaptunk az információkultúra minőségi megtartásának érdekében zajló tevékenységekről a könyvtárosi munkán belül.

Összegzésként elmondhatom, hogy remekbe sikerült metodikai nap volt, ahol az előadók és a hallgatók egyöntetűen az emberi társadalom által létrehozott szellemi javak megőrzését, a műveltség megtartását szorgalmazzák könyvtárosként, tettekkel bizonyítva könyvtárukban és könyvtárközi kapcsolatukban egyaránt.

Borbé Levente

ReMek-e-hírlevél 2011/11 számából

2011-11-02T14:25:00.000+02:00

Megjelent a 'Szolgáltatásmenedzsment a könyvtárban' című kötet
A Könyvtári Intézet gondozásában megjelent Sohajdáné Bajnok Katalin 'Szolgáltatásmenedzsment a könyvtárban' című hiánypótló műve, amely 'A jó gyakorlat a könyvtári minőségirányítás bevezetéséhez' sorozat negyedik kötete.
A szolgáltatásmenedzsment elméletének áttekintésén túl számos megvalósult, működő jó gyakorlatot és példát mutat be a szerző, nemcsak a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár tapasztalataiból, hanem más, 'Az Év Könyvtára' címet elnyert könyvtárak életéből is. A kötet nélkülözhetetlen segédeszköz azon könyvtárosok számára, akik azt szeretnék, hogy olvasóik, könyvtáruk használói még elégedettebbek legyenek, ezért szolgáltatásaikat nemcsak megtervezik, de folyamatosan ellenőrzik, javítják és tovább is fejlesztik.
A kiadvány megrendelhető Baranya Zsófiánál, az Országos Széchényi Könyvtár kiadványtárosánál, a következő e-mail címeken: baranya.zsofia@oszk.hu, illetve kiadvanytar@oszk.hu.
Forrás: Mezey László Miklós, IFLA-HUN levelezőlista

Megkezdődött a vatikáni könyvtár kéziratainak digitalizálása

A páratlan kódexek oldalait már 2012-től online lehet olvasni. Elsőként a Palatinus-kódexeket fényképezik le oldalanként és viszik át számítógépre. Nyolcvanezer kézirat kerül digitális nyilvántartásba.
„Precedens nélküli digitalizációról van szó mennyiség és tartalom tekintetében is..., a humanista-reneszánsz kultúra páratlan művei nyernek digitális formátumot" - nyilatkozta az olasz sajtónak Cesare Pasini, a könyvtár prefektusa.
A kéziratokat egy a könyvtáron kívüli épületbe szállítják, itt fényképezik le az amerikai űrkutatási hivatalban által is használt magas szintű technológiával. Százötven fős szakértői csoport végzi a digitalizálást.
„Van olyan kódex, amelyet csak 90 fokos szögben lehet kinyitni. A legnehezebb feladatnak a miniatúrák fotózása bizonyul, nehéz az eredeti színeket, főleg az arany díszítést visszaadni. Mindezt a jelenlegi gazdasági válságban nem könnyű finanszírozni. A digitalizálás helyszínének biztonságát az erre specializált Enzo Hruby olasz cég, a Palatinus-kódexek regisztrálását pedig a heidelbergi egyetem finanszírozza" - mondta a könyvtáros.
A 2007-2010 között restaurált vatikáni könyvtárban csak tudósok férhetnek hozzá a könyvekhez, amelyeket fény nélküli bunkertermekben őriznek maximum 20 Celsius-fokos hőmérsékleten, ötven százalékos páratartalommal. Az online adatbankon keresztül a világörökség részét képező anyaghoz diákok és az érdeklődők is hozzáférhetnek.

Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=103219

Könyv a magyar nyelv korai történetéről

A magyar nyelv történetéről az első írásos emlékekig szól Róna-Tas András akadémikus West Old Turkic - The Turkic Loanwords in Hungarian I.-II. című, angol nyelvű tanulmánykötete.
A szerző elmondta, hogy az 1500 oldalas tanulmány angol nyelven jelent meg két kötetben a németországi Wiesenbadenben, egy ottani könyvkiadó tudományos sorozatában. A kötetben tíz év munkája fekszik, és azért angol nyelven jelent meg először, mert ezzel a nemzetközi tudomány számára elérhetővé válik a magyar nyelv történetének kutatása - tette hozzá.
A magyar nyelv török jövevényszavait vizsgálta tanítványaiból álló kutatócsoportjával. Az iker szó például azért is érdekes, mert a mai török nyelvben ikiznek mondják, a volga-vidéki csuvasok pedig ikernek.
„A könyvben sok új eredményt közlünk, az eddiginél jobban megismertük nyelvünket, a magyar nyelvben körülbelül 500 ugor eredetű szót rekonstruáltunk, és ennek nyomán új történelmi felfedezéseket is tettünk” - jegyezte meg az akadémikus.
A nyelv vizsgálatából kiderült, hogy Levédia nem volt külön őshazája a magyaroknak, csak Etelköz, a honfoglalás előtti utolsó lakhely része volt, ahol legalább 200 évig élt a magyarság. Az Urálon túl és a Kaukázusban sincs magyar őshaza, ezt a kötet mellékletében található történeti térképen is ábrázolják - hangsúlyozta.
A tudományos munka szótárszerűen is használható, a török eredetű szavak ábécé-sorrendben vannak benne, sok mutatóval is ellátták, megkönnyítve ezzel használatát. Róna-Tas András elmondta, hogy szó van a kötet rövidített magyar változatának kiadásáról.
A tudományos munka megjelenését és a kutatómunkát is a Magyar Tudományos Akadémia támogatta.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=318388

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó

Novemberi évfordulók 2011

2011-11-01T15:30:00.001+02:00

90 éve, 1921. november elsején született Ilse Aichinger zsidó származású német ajkú osztrák írónő.

35 éve, 1976. november másodikán hunyt el Szilágyi Domokos erdélyi magyar költő, író, irodalomtörténész.

140 éve, 1871. november harmadikán született Hans Heinz Ewers német író és novellista. Ismertebb műve: A vörös kő.

110 éve, 1871. november harmadikán született André Malraux francia író, esszéista és politikus.

70 éve, 1941. november hatodikán hunyt el Maurice Leblanc francia krimi író és újságíró.

90 éve, 1921. november hetedikén hunyt el Pavol Hviezdoslav (Pavol Országh) magyar származású szlovák költő, drámaíró és műfordító, a szlovák modern költészet úttörője.

520 esztendeje, 1491. november nyolcadikán született Teofilo Folengo (Girolamo Folengo) olasz költő. Leghíresebb alkotása a Baldus eposz.

100 éve, 1911. november kilencedikén született Lakatos Demeter (Demeter László) moldvai magyar csángó költő és meseíró.

130 éve, 1881. november tizedikén született Falu Tamás magyar költő, író.

120 éve, 1891. november tizedikén hunyt el Arthur Rimbaud, a francia szimbolista költészet egyik kiemelkedő alakja.

190 éve, 1821. november tizenegyedikén született Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij a világirodalom nagy alakja, a lélektani regények kiváló alkotója. Ismert nagy művei: A hasonmás, Feljegyzések a holtak házából, Feljegyzések az egérlyukból, Bűn és bűnhődés, A félkegyelmű, A játékos, A kamasz, A Karamazov testvérek.

200 éve, 1811. november tizenegyedikén született Frankenburg Adolf német származású magyar-német író, emlékíró.

220 éve, 1791. november tizenegyedikén született Katona József magyar drámaíró. Legismertebb műve a Bánk bán.

1185 esztendeje, 826. november tizennegyedikén hunyt el Theodórosz Sztuditész, a bizánci görög himnuszköltészet kiemelkedő alakja.

500 esztendeje, 1511. november tizenötödikén született Johannes Secundus holland nemzetiségű újlatin költő.

270 éve, 1741. november tizenötödikén született Johann Kaspar Lavater svájci költő, a grafológia egyik úttörője.

235 éve, 1776. november tizenötödikén született Per Henrik Ling svéd költő és gyógyító.

150 éve, 1861. november tizenhatodikán született Arvid Järnefelt finn író, újságíró.

150 éve, 1861. 1861. november tizenhatodikán született Sárosy Gyula magyar költő.

150 éve, 1861. 1861. november tizenhetedikén született Makai Emil (Fischer Emil) zsidó származású magyar költő, drámaíró és újságíró.

70 éve, 1941. november tizennyolcadikán hunyt el Emile Nelligan kanadai francia költő.

300 esztendeje, 1711. november tizenkilencedikén született Mihail Vasziljevics Lomonoszov orosz író, költő, az egységes orosz irodalmi nyelv kidolgozója.

530 esztendeje, 1481. november huszonegyedikén hunyt el Ikkjú Szódzsun japán költő, zen buddhista szerzetes.

200 éve, 1811. november huszonegyedikén hunyt el Heinrich von Kleist német drámaíró, költő.

130 éve, 1881. november huszonkettedikén született Révay József író, költő, műfordító és irodalomtörténész.

140 éve, 1826. november huszonnegyedikén született Carlo Collodi olasz író, újságíró és publicista. Legismertebb műve: Pinokkió kalandjai.

90 éve, 1921. november huszonhetedikén született Pilinszky János francia és lengyel származású magyar költő. A XX. század nagy magyar költője.

130 éve, 1881. november huszonnyolcadikán született Stefan Zweig osztrák író, költő és műfordító.

30 éve, 1981. november huszonkilencedikén hunyt el Molter Károly erdélyi magyar író, kritikus és irodalomtörténész.

180 éve, 1831. november harmincadikán született Ippolito Nievo, az olasz romantikus irodalom egyik jelentős képviselője.

Érdemes tudni

280 éve, 1726. november hatodikán hunyt el Bercsényi Miklós a Rákóczi-szabadságharc egyik meghatározó egyénisége.

85 éve, 1926. november tizennegyedikén született Máthé Jakab székely-magyar származású nyelvészünk.

145 éve, 1866. november tizennyolcadikán született Bartalis Ágoston székely-magyar közíró, helytörténész, közgazdász és jogász.

60 éve, 1946. november huszonkettedikén került piacra Bíró László találmánya, a golyóstoll.

105. éve. 1906. november huszonhetedikén hunyt el Glósz Miksa könyvtáros, bibliográfus, tankönyvíró és tanár.

A csíkszeredai megyei könyvtárnak a Városházán található részlegei

2011-10-27T07:58:00.002+03:00

A csíkszeredai Városházába költöző Kájoni János Megyei Könyvtár részlegei szeretettel várnak minden egyes érdeklődőt, akik szeretnek dokumentálódni-búvárkodni a múltban, érdeklik a művészeti és történelmi témák és kedvelik a gyerek-, és ifjúsági irodalmat. Utóbbit főleg gyerekeknek ajánlják.

Az új otthont adó földszinten található felújított termek kellemes légkörben fogadnak minden egyes felhasználót.

A könyvtár rugalmas programja mellett szívesen fogadnak csoportokat előzetes egyeztetés alapján, helyt adnak az oktatási tevékenységek, interaktív könyvtári órák és más foglalkozások megszervezésére és lebonyolítására.

Megjegyezendő, hogy az itt található részlegeket a Mikó-várból költöztették át ez év áprilisától kezdődően, amely munka szintén ez év júliusáig tartott.

A részlegek nyitvatartási ideje hétfőtől-péntekig:

Dokumentációs részleg: 8-16 óra között

Művészeti-történelmi részleg: 9-17 óra között

Gyermekkönyvtár: 9-17 óra között

Minden egyes látogatót szeretettel várnak!
B.L.

VERSENYFELHÍVÁS - Bölcs Diákok – országos szintű vetélkedő 2011

2011-10-26T12:13:00.001+03:00

A Communitas Alapítvány és a Magyaroktatás.ro 2011. november - 2012. június között ismét megszervezi a Bölcs diákok országos szintű vetélkedőjét, melynek célja a tanulók olvasási készségeinek a fejlesztése, valamint az, hogy a diákok felismerjék egyes tudományok területéről származó információk közötti összefüggéseket.

További felvilágosítás az alábbi címen található:

http://www.communitas.ro/esemenyek/hirek_19/

A Márton Áron Gimnázium könyvtárának visszaköltözése

2011-10-18T12:02:00.000+03:00

A 2010-2011-es tanév befejezte előtt értesítettek a könyvtár visszaköltöztetéséről.

Az ideiglenes könyvtár, amelynek termei több rendezvény és tanóra helyszínei voltak, utolsó „perceit élte”. Kolléganőmmel, Balázs-Bécsi Enikővel újból terveket szőttünk.

A februári költözéshez képest, ez sokkal bonyolultabbnak bizonyult. Kissé késve, mert nem volt könnyű beszerezni a szállítóeszközöket, beindult a költözés, azokkal a bizonyos ládákkal és szekerekkel, amelyekkel viszont sokkal könnyebb volt szállítani, majd szétválogatni a dokumentumokat. A költöztetésben ezúttal az iskola munkásai segítettek. A dokumentumok szállítása korántsem volt egyszerű folyamat, mivel az ideiglenes könyvtár és a régi könyvtárhelyiség közötti szakaszon javítások folytak. Hol az építész állványokat kellett várni, hogy arrább tegyék, hol pedig a padlócement öntés utáni megkötésére. Kölcsönösen egymást zavartuk a munkánkban, de más lehetőség nem kínálkozott. Az idő alatt válogattuk a köteteket, ügyelve arra, hogy milyen sorrendben kerüljenek vissza. A válogatás nagyon fontos volt, mert a könyvtárraktárba új polcok kerültek, ezzel teljesen megváltoztatva annak arculatát.

Az új polcok új rendezést is követeltek, ezért kisebb-nagyobb megpróbáltatásokba ütköztünk. Mivel ezúttal minden egyes dokumentum „szem elé” kellett, hogy kerüljön, hosszabb időt vett igénybe azok szelektálása, mint az ideiglenes könyvtár költöztetésekor, hiszen akkor a dokumentumok egyharmada nem került „rivaldafénybe”. Például az irodalomkönyveknél is inkább a gyakrabban használt példányok kerültek elől, míg a többi a helyszűke miatt e könyvek mögött lapult. Ezeket a köteteket mind elő kellett hozni, láthatóvá kellett tenni, és újból beépíteni az ábécés valamint a szakozásos sorrendbe.

A felújított könyvraktár szisztematikusan épült fel. A könyvek fokozatosan kerültek az új polcok gerincére, szépen betöltve azokat. Az akadályok közé tartozott a villanyhiány is, amely tervezési okok miatt le lett szerelve.

A teljes állomány előhozatala augusztus hónap derekán ért véget. Tíz napos pihenő után újra kezdtük, szintén, mint azelőtt, reggel héttől este ötig-hatig, néha előfordult, hogy azon túl is. A könyvtárköltöztetés akadozott, az ideiglenes tankönyvraktár költözése végett is, amelyet az iskola munkásai végeztek el, és majd a későbbi rendbetétele ránk várt. Igyekeztünk rugalmassá tenni a raktárhelyiségben lepakolt dokumentumok felrakását a dokumentációs és információs központ polcaira. Mivel a dokumentációs és információs központ az idegen nyelvű órák helyszíne lett, csak szünetekben, és a tanórák lejárta után tudtunk dolgozni.

Természetesen eközben nemcsak tankönyvekkel foglalkoztunk, de kiszolgáltuk a diákokat és tanárokat egyaránt.

A termek rendbetétele a címkézéssel fejeződött be. A címkék ugyanúgy segítenek eligazodni nekünk, mint azoknak a pedagógusoknak és diákoknak, akik saját maguk szeretnek búvárkodni a dokumentumok között. A régi könyvállomány is új helyet-teret kapott. Utoljára pedig visszakerült a falakra a gimnázium régi képeiből való válogatás, meg más, tartalmas, nemcsak díszítő jellegű kép és tárgy.

A dokumentumokat teljességgel kolléganőmmel ketten szedtük le, szelektáltuk, majd raktuk fel a polcokra.

Örömmel tölt el bennünket, hogy a hosszas és nehéz munka után minden a helyére került. A könyvtárraktár megújulásával a könyvtár, valamint a 2008-ban felújított dokumentációs és információs központ korszerű helyiségei kényelmes, kellemes és tartalmas búvárkodást, tanulást-elmélkedést biztosít az iskola tanárai, diákjai és más alkalmazottai számára.

Borbé Levente

Erdélyi Magyar Restaurátorok Továbbképző Konferenciája

2011-10-11T10:56:00.012+03:00

A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Alapítvány és Haáz Rezső Múzeum szervezésében idén 12. alkalommal került sor az Erdélyi Magyar Restaurátorok Továbbképző Konferenciájára, melyet 2 napos tanulmányút követett. A második nap a kirándulók - köztük papír és könyvrestaurátorok is - a kolozsvári "Lucian Blaga" Központi Egyetemi Könyvtárat látogatták meg, ahol Poráczky Rozália főigazgatóhelyettes engedélyével és Kovács Eszter hozzáértő és mindenre kitérő kedves vezetésével betekintést nyerhettek az egyetemi könyvtár szerkezetébe, felépítésébe. Megismerkedhettek az épület és az intézmény történetével, a Lenuţa Pop által vezetett - nagy érdeklődéssel követett - könyvhigiéniai, és az Alexe Németi által irányított – időnenek, fizikai és erkölcsi kopásnak ellenálló, régi gépmatuzsálemekkel rendelkező - könyvkötészeti részlegekkel, az egykori Erdélyi Pálról elnevezett “Erdélyi” polcrendszerű, sajátos raktári szerkezetével, Erdélyben egyedülálló régi "paternoster" könyvliftjével, az olvasótermekkel, általában az ilyen jellegű könyvtár mindennapi gondjaival. Majd a Különgyűjtemény termében (Gheorghe Sion terem) az RMK és általában a régi könyvek birodalmát Kolumbán Judit könyvtárosnő mutatta be szakszerűen. Ezúttal is köszönetünket fejezzük ki érte!

Róth András Lajos könyvtárőr

Haáz Rezső MúzeumTudományos Könyvtára

Székelyudvarhely

ReMek-e-hírlevél 2011/10 számából

2011-10-06T10:43:00.000+03:00

A népmesék szerepe a korai olvasásfejlesztésben - bibliográfia
A Magyar Népmese Napja alkalmából A népmesék szerepe a korai olvasásfejlesztésben című annotált irodalomjegyzéket ajánljuk olvasóink figyelmébe, amely az alábbi internetes címen érhető el: http://olvasasbibliografia.ektf.hu/
A honlap szerkesztői: Tamásné Fekete Adrienn - főszerkesztő, az egri Eszterházy Károly Főiskola Központi Könyvtárának munkatársa , Deák Krisztina és Rabné Vajna Katalin - szerkesztők, az Eszterházy Károly Főiskola informatikus könyvtáros szakos hallgatói. A honlapon többek között népmesegyűjtemények, mesés oldalak, meseajánló oldalak, könyvajánló oldalak, mesebibliográfiák, adatbázisok összeállított jegyzékeiben keresgélhetünk, de találunk a mesélésről szóló könyvajánlókat vagy gyermekirodalmi szervezetek, intézmények honlapjainak jegyzékét is.
Mint a honlapon szerepel, olvasmányajánlásaikkal - a Magyar Olvasástársaság által hirdetett VII. Országos Népmese-Nap tematikájához kapcsolódva - azt a célt kívánják szolgálni, hogy a 0-6 éves korú kisgyermekek szülei és nevelői, a velük hivatásszerűen foglalkozók megtalálhassák az érdeklődésükhöz, illetve munkájukhoz kapcsolódó publikációkat.
Forrás: http://olvasasbibliografia.ektf.hu
Magyar Olvasástársaság Facebook-profilja: http://hu-hu.facebook.com/people/Magyar-Olvas%C3%A1st%C3%A1rsas%C3%A1g/100001669390000

Megtekinthetők az MKE 43. vándorgyűlésének előadásai
Idén szeptemberben került fel a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 43. vándorgyűlésének honlapjára az utolsó előadás videója is. A plenáris ülések, a szakmai előadások, a szekcióelőadások és a workshop videói mellett összegyűjtötték a neten fellelhető beszámolók linkjeit és a vándorgyűlésről készült videóbeszámolókat is. Az előadók által közzétételre engedélyezett előadások megtekinthetőek az alábbi oldalon: http://vandorgyules.tudaskozpont-pecs.hu/node/22
Forrás: Ambrus Attila József informatikus
IFLA-HUN levelezőlista, Haraszti Katalin moderátor

E-könyvírói pályázatot hirdet a Microsoft Magyarország
Első alkalommal hirdeti meg közös e-könyvírói pályázatát a Kossuth Kiadó és a Microsoft Magyarország. A műveket két kategóriában várják, a legjobbnak értékelt művek szerzői értékes könyvcsomaggal bővített e-könyvolvasókat, Microsoft-termékeket, notebook-ot és nem utolsó sorban kiadói szerződést nyerhetnek.
A Kossuth Kiadó és a Microsoft Magyarország két kategóriában várja 2012. január 15-ig a kéziratokat. Az írók egyrészt pályázhatnak szépirodalmi alkotásokkal, krimikkel és sci-fikkel, másrészt pedig az informatikát vagy valamely természettudományt bemutató ismeretterjesztő művekkel. Ez utóbbi kategóriába egy szakterület kiválasztott témájával vagy különféle tudományterületek konkrét összefüggéseivel foglalkozó, az átlagos műveltségű érdeklődő számára közérthetően megfogalmazott, a tudományosság kritériumainak megfelelő módon feldolgozott és összeállított írással lehet pályázni. A szakmai zsűri előnyben részesíti a tudományterületek aktuális kérdéseit, a legújabb ismereteket, tudáskört feldolgozó pályaműveket. További előnyt jelent az elbíráláskor, ha a mű alkalmazkodik az oktatásban történő felhasználás szempontjaihoz.
A három legjobbnak ítélt pályamű szerzője szépirodalmi kategóriában a Havon N526 e-könyv-olvasó készülék mellett több tízezer forint értékű Kossuth-könyvtárcsomagot, míg a legkiválóbb ismeretterjesztő írás alkotója egy Microsoft-programokkal felszerelt notebook-ot, a másik két dobogós pedig a szoftvervállalat egyéb termékeit kapja. A díjazott művek elektronikus forgalmazására a Kossuth Kiadó szerződést köt a szerzőkkel, de olyan pályaművek is eséllyel pályáznak erre, amelyek nem kerülnek be a három legjobb közé.
A Kossuth Kiadó és a Microsoft Magyarország e-könyv-írói pályázatára a szerzők eredeti, saját, korábban nem publikált írásokat adhatnak be. Minden pályázó tetszőleges számú pályaművet küldhet be. Az eredményt a 2012. áprilisi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon hirdetik ki, a díjakat is ekkor adják át.
A pályázatról további információ a http://multimediaplaza.com/palyazat weboldalon található.
Forrás: http://www.50plusz.net/

Népmese Napja a gyermekkönyvtárban - kisiskolások mondtak népmesét
Immár hatodik alkalommal ünnepelték meg a Magyar Népmese Napját a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban szeptember 30-án. Idén a csíkszeredai József Attila Általános Iskola másodikos kisiskolásait látta vendégül az intézmény gyermekkönyvtára, hogy közös mesemondással, mesehallgatással együtt ünnepeljenek és elevenítsék fel a népmesék világát. A kisiskolások egy-egy általuk választott népmesét mondtak el a rendezvényen, minden részt vevő gyermek emléklapot kapott, a legjobb mesemondók jutalomban részesültek.
Forrás: Kovács Erzsébet, Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár

Domokosi mesemondók nyomában
A csíkszentdomokosi könyvtár a helyi iskolával összefogva hirdette meg Mesélő falu című programját a helyi népi mesemondás hagyományainak felelevenítése szándékával. A községi könyvtár honlapján Sándor Edit könyvtáros által közzétett felhívásból idézünk:
„Tudta Ön, hogy a múlt század elején Csíkszentdomokoson híres népi mesemondók éltek, köztük olyanok is, akiket a Kárpát-medence legeredetibb mesélői között tart számon a néprajztudomány? Többjüknek jelentek meg meséi gyűjteményekben Magyarországon, tudósok írtak róluk, kutattak utánuk. A községi könyvtár az iskolával közösen szeretne ebben a munkában részt venni, a mesemondók ránk maradt meséit - mint kulturális örökségünk értékes, mára elfelejtett kincseit gyermekek és felnőttek körében ismertetni.
Az elkövetkező télen ezért mesemondóink «nyomába eredünk», de csak összefogással sikerülhet eredményes gyűjtő- és népszerűsítő munkát végeznünk. Ehhez kérjük mindannyiuk - az idősebb generációk és a fiatalok - segítségét.”
2011. szeptember 23-án a könyvtárban szerveztek találkozót, ahová vártak mindenkit, aki a téma iránt érdeklődött, főként azokat a helyi lakosokat, akik netán rokonai, ismerősei, szomszédai, barátai voltak a helyi ismert mesemondóknak. A Mesélő falu az IREX Alapítvány által könyvtárak számára meghirdetett Közösségi részvétel című pályázat egyik nyertes programja.
Forrás: Sándor Edit, Csíkszentdomokosi Községi Könyvtár
http://www.csikszentdomokosikonyvtar.eoldal.hu/cikkek/rendezvenyek/domokosi-mesemondok-nyomaban---felhivas.html

Átalakulóban a hazai olvasási és könyvvásárlási szokások
Csíkszeredai könyvesboltokban érdeklődtek a könyvvásárlási és olvasási szokásokról a Székelyhon portál munkatársai. Látszólag a könyvek iránti érdeklődés ugyan nem mérséklődött, viszont a vásárlóerő érezhetően csökkent - értékelik a jelenlegi helyzetet a csíkszeredai könyvkereskedők.
Ferencz Kornélia, a Corvina Könyvesház tulajdonosa úgy látja: „fogyóban van azoknak a vásárlóknak a száma, akik bejönnek a könyvesboltba és órákat töltenek el nézelődéssel, olvasgatással, helyettük azok a vásárlók vannak többen, akik idő hiányában pillanatok alatt szeretnék megkapni az óhajtott könyvet”. A mai világban sokkal nagyobb odafigyelést igényel az eladás, mint eddig, ebből a megfontolásból zárták be Csíkszeredában a Petőfi utcai és a sepsiszentgyörgyi könyvesboltjukat, és csak a két nagyobbat hagyták meg, az egyiket Székelyudvarhelyen, a másikat Csíkszeredában, a Kossuth utcában - magyarázta Ferencz (...).
„A könyv iránti igény megvan, de a vásárlóerő jelentős mértékben csökkent” - értékeli a jelenlegi helyzetet a Pallas-Akadémia Könyvkiadó részéről Tőzsér József Gyula igazgató. Az utóbbi időszakban az ismeretterjesztő irodalom és a gyermekkönyvek iránt volt nagyobb a kereslet. Ehhez talán az is hozzájárult, hogy a hazai könyvtermés idén kissé megcsappant a hazai és a magyarországi támogatási rendszerek átalakítása miatt, a boltjainkban található magyarországi könyvek közül pedig az ismeretterjesztő munkákat és a gyermekeknek szóló kiadványokat keresik inkább.'
Hasonlóképpen látja a helyzetet Sarány István, a Pallas-Akadémia Kiadó főszerkesztő-helyettese is. „Igény van a könyvekre, viszont a kereslet megcsappant, a válság ide is begyűrűzött, lévén, hogy az emberek nem a kenyérről fognak először lemondani, hanem a kultúráról. Az olvasói és könyvvásárlási szokások is átalakulóban vannak, a fiatalabb generáció már az internetes vásárlást részesíti előnyben, viszont nagyon sokan látogatják a könyves rendezvényeket.”
A nemrég bezárt Petőfi utcai Corvina Kuckó könyvesbolt helyén idén augusztusban nyílt meg a Kele Könyv Vár. Tulajdonosa, Kelemen Kiss Rozália bizakodóan tekint a jövőbe a könyvkereskedést illetően, mert az a benyomása, hogy az emberek érdeklődnek és keresik a jó nyomdatermékeket. Azt is örömmel tapasztalja, hogy a könyvek közül a gyermekeknek szólók a legkeresettebbek.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.szekelyhon.ro/magazin/a-konyvek-iranti-szeretet-elteti-a-konyvesboltokat

Megtalálják az olvasókat a könyvek
Megszűnt a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárnak a Nyugdíjasok Önsegélyző Pénztáránál több éve működő fióktékája, ellenben az intézmény házhoz szállítási szolgálata továbbra is működni fog. Továbbá a könyvtár és a Caritas összefogása révén a városi kórházban mobil könyvtárszolgálat alakul a közeljövőben.
Több száz kötetet számláló fiókkönyvtár működött a Nyugdíjasok Önsegélyző Pénztáránál, a könyvtári szolgálat optimalizálása érdekében azonban ezt idén augusztusban felszámolták. A városi könyvtár nem tudott egy munkatársat nélkülözni, és az önsegélyző pénztárnál sem volt olyan személy, aki betölthette volna a könyvtárosi pozíciót, így felszámoltuk a tékát - mondta el Szabó Károly könyvtárigazgató a Székelyhon portál munkatársának.
A házhoz szállítási szolgálat továbbra is működik: nyugdíjasok, mozgássérültek kérésére az intézmény munkatársai kiszállítják a könyveket, a szolgáltatás eddig is létezett, viszont nem volt rá nagy igény. Új mobil könyvtári kirendeltséget tervez viszont az intézmény: a fióktéka a városi kórházban kapna helyet. A kezdeményezésben a Caritas munkatársai működnek közre, a fekvőbetegeknek ők kézbesítenék a könyveket.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/hirek/tarsadalom/hazhoz-es-agyhoz-szallit-a-konyvtar

E lapszám felelős szerkesztője: Kelemen Katalin

Könyvtárosok Nemzetközi Virtuális Konferenciája (Library 2.011 Virtual Conference)

2011-10-05T13:13:00.000+03:00

Kedves Kollegák!

A San José State University School of Library and Information Science (SLIS) jóvoltából részt lehet venni egy igéretes kétnapos virtuális konferencián. A részvétel ingyenes, info es jelentkezes itt: (http://www.library20.com/page/2011-conference)

A programról itt lehet tájekozódni: (http://www.library20.com/forum/categories/library-2-011-accepted-

Üdvözlettel,

Szilagyi Ágota

Ágota Szilágyi (Ms.)
IRC Director
American Embassy Budapest, Hungary
Bank Center Building
Szabadság tér 7.
1054 Budapest
Tel: 36 1 4754442
Fax: 36 1 4754708

Magyar Népmese Napja a székelyudvarhelyi Móra Ferenc iskolában

2011-10-04T20:12:00.003+03:00

A hagyományokhoz híven ebben az évben is nagy örömmel készültünk a Népmese Napjára. Szeptember 25 és 30. között a gyerekek csak népmesés és Benedek Elek meséskönyveket kölcsönöztek és olvastak, 30-án pedig közös meséléssel, felolvasással, mesék illusztrálásával, és sok meseélménnyel varázsoltuk mesevárrá a könyvtárat.

A III.B osztályos tanulók megígérték, hogy a hétvégi osztálykiránduláson folytatják a mesélést és Liszkovics Irma tanítónő segítségével megfőzik a ,,kőlevest’’, a népmesében leírt recept alapján, és ha ízleni fog, akkor 2012-ben a népmese napján az iskolában szervezik meg a kőlevesfőző napot.

Utólagos beszámolójuk szerint nagyon ízletes volt a Tizenhétfalusiban elkészített leves és reméljük, hogy jövő évben mindenki kap a mese mellé egy tányér kőlevest is.

Barabás Zója könyvtáros

Októberi évfordulók 2011

2011-10-03T19:17:00.002+03:00

250 éve, 1761. október másodikán hunyt el Mikes Kelemen a késő barokk és a rokokó széppróza kiváló alkotója, aki műfordítóként is teljesített. Legismertebb műve: Törökországi levelek.

100 éve, 1911. október másodikán született Miron Radu Paraschivescu román költő, publicista és esszéíró.

110 éve, 1901. október harmadikán született František Halas cseh költő esszéíró és fordító.

785 esztendeje, 1226. október negyedikén hunyt el Assisi Szent Ferenc, a Ferenc Rend megalapítója, Olaszország, a természet, az állatok és a kereskedők védőszentje. Hagyott Legismertebb műve a Naphimnusz.

580 esztendeje, 1431 (1432?). október negyedikén született François Villon (François de Montcorbier) a francia költészet nagy egyénisége, a középkorvégi és a reneszánszkori költészet kiváló mestere.

120 éve, 1891. október hatodikán született Hendrik Adamson észt költő, az experanto nyelv és irodalom egyik terjesztője-képviselője.

390 esztendeje, 1621. október hetedikén hunyt el Antoine de Montchreiten francia költő és közgazdász.

135 éve, 1875. október nyolcadikán született Tormay Cécile magyar írónő és műfordító.

750 esztendeje, 1261. október kilencedikén született Dom Dinis portugál király-költő.

135 éve, 1875. július október kilencedikén született született Színi Gyula magyar író.

220 éve, 1791. október tizedikén hunyt el Christian Friedrich Daniel Schubart német költő.

100 éve, 1911. október tizenegyedikén született Korda István erdélyi magyar író, költő, szerkesztő és műfordító. Ismertebb művei: A Nagy út, A láthatatlan fonal.

130 éve, 1881. október tizenharmadikán született Csathó Kálmán magyar író és színházi rendező.

40 éve, 1971. október tizenharmadikán hunyt el Kemény János erdélyi magyar író és színházigazgató, a Helikon írói társaság alapítója.

140 éve, 1871. október tizenharmadikán született Janis Poruks, a lett költészet kiemelkedő alakja.

30 éve, 1981. október tizennegyedikén hunyt el Sőni Pál erdélyi magyar író, kritikus.

30 éve, 1981. október tizenhatodikán hunyt el Várnai Zseni költőnő .

270 éve, 1741. október tizenkilencedikén született Pierre Cholderlos de Laclos francia író. Legismertebb műve mifelénk a Veszedelmes viszonyok.

50 éve, 1961. október tizenkilencedikén hunyt el Mihail Sadoveanu román író. Ismert művei: Jött egy malom a Szereten, Ancuţa fogadója, A balta, Nyestfiak.

80 éve, 1931. október huszadikán született Antti Hyry finn író.

80 éve, 1931. október huszonegyedikén hunyt el Arhur Schnitzler osztrák író, drámaíró.

140 éve, 1871. október huszonharmadikán született Gjergj Fishta albán író és műfordító az egységes albán ábécé létrehozója.

110 éve, 1901. október huszonnegyedikén született Balázs Ferenc erdélyi magyar író, költő.

70 éve, 1941. október huszonnegyedikén hunyt el Reményik Sándor erdélyi magyar költő.

85 éve, 1926. október huszonötödikén hunyt el Bakonyi Károly novellista és színműíró.

1110 esztendeje, 889. október huszonhatodikán hunyt el Nagy Alfréd angol király-író. Szent Béda (672-735) művét átdolgozta a nép nyelvére.

70 éve, 1941. október huszonhatodikán született Arkagyij Petrovics Gajdar orosz ifjúsági író.

140 éve, 1871. október huszonhatodikán született Trilussza (Carlo Alberto Salustri) költő. Szatirikus írásaival vált ismerté.

680 esztendeje, 1331. október huszonhetedikén hunyt el Abúl Fidá történetíró. Többek között ír a dunai magyarokról is.

85 éve, 1926. október huszonnyolcadikán hunyt el Werner Gyula magyar író és politikus

260 éve, 1751. október harmincadikán született Richard Brinsley Sheridan ír drámaíró és politikus.

130 éve, 1881. október harmincegyedikén született Eugen Lovinescu román író, kritikus és irodalomtörténész.

Érdemes tudni

130 éve, 1881. október nyolcadikán született Bodurián János csíkszépvízi magyar-örmény pap, író.

40 éve, 1971. október kilencedikén hunyt el Nagy Kálmán erdélyi székely-magyar nyelvész és műfordító. Legjelentősebb fordítása a Kalevala. Ismert munkája a Kis magyar nyelvtankönyv.

335 esztendeje, 1767. október tizenharmadikán született II. Apafi Mihály erdélyi fejedelem.

200 éve, 1811. október huszonkettedikén született Liszt Ferenc zeneszerző és zongoraművész.

55 éve, 1956. október huszonharmadikán tört ki az 1956-os forradalom, amelynek hatása kiterjedt az egész Kárpát-medencére.

555 esztendeje, 1456. október huszonharmadikán hunyt el Kapisztráni Szent János a nándorfehérvári diadal egyik hőse, Magyarország védőszentje.

250 éve, 1756. október huszonhatodikán hunyt el Potyó Bonaventura István OFM, iskoladráma-író.

Iskolai Könyvtári Világhónap

2011-10-03T07:55:00.003+03:00

Az iskolai könyvtár: életre nevel!

Kedves Könyvtárostanár Kollégák!

Az iskolai könyvtárak sokoldalúak, sokféleképpen támogatják az iskola tanulóit, pedagógusait.

Tudjuk és hisszük, hogy hatékony, életközeli és gyerekbarát iskola nincsen jó könyvtár nélkül.

Ha egyetért velünk, csatlakozzon saját programjával is a nemzetközi programsorozathoz!

Vegyen részt pályázatainkon és Őszi Szakmai Napunkon!

Könyvtárostanárok Egyesülete

2011. október

www.ktep.hu

Hírek a MESESZERRŐL

2011-09-29T11:04:00.000+03:00

A világhálón utazva több meseszeres rendezvényre bukkantam. Ezekből adok egy kis ízelítőt megtoldva a forrásanyag linkjeivel.

Meseszer Gyergyóremetén (Hargita megye)

A Meseszer elnevezés önmagáért beszél, a szer szó jelentése ugyanis kapcsolódás, társulás. Jó lenne, ha ez a játék is ilyen kapcsolódás, társulás lenne emberek, települések, közösségek között – fogalmazták meg induláskor az egriek.

Ez a staféta eljutott Hargita megyébe is. Március 7-én a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceumból a remetei Fráter György Általános Iskolába hoztam a stafétát, amit ünnepélyes keretek között április 30-án adunk tovább két iskolának. Addig is minden osztályban sokan mesélnek.

Mastaleriu Erzsébet

http://portal.gyergyoremete.ro/hu/friss-hirek/794-meseszer

Meseszer Sáromberkén (Maros megye)

A Nagyernyei Általános Iskola ünnepélyes keretek között „szerét ejtette”, hogy átadja a sáromberki iskolának a MESESZERT.

Hogy mi is a Meseszer? – ezt csak akkor tudtuk meg, amikor részt vettünk egy szívet, lelket melengető műsoron. Sok kis mesemondó tolmácsolta a magyar népmesekincs legszebb darabjait. Megtapsolhattuk az ötletes mesejeleneteket, hallgathattuk a kis furulyások tisztán csengő népdalait, gyönyörködhettünk a sok szép székely ruhás gyerekben, akik komolyan vették a feladatot és színvonalas műsorral leptek meg bennünket. Így lettünk részesei egy csodálatos kezdeményezésnek. Ugyanis 2009 novemberében az Egri Megyei és Városi Könyvtár elindította útjára a Meseszer elnevezésű „mesestafétát”, hiszen se szeri, se száma népmeséinknek, amelyek valamikor szájhagyomány útján terjedtek nemzedékről nemzedékre. Gondolom, ezt a hagyományt szeretnék ápolni a kezdeményezők, és felhívni a figyelmet arra, hogy a mesét mondani kell gyermeknek, felnőttnek egyaránt.

Mezei Ildikó magyartanár

http://www.e-nepujsag.ro/op/article/meseszer-s%C3%A1romberk%C3%A9n

Meseszer Nagybaconban (Kovászna megye)

A meseszer egy játék, amelyet az egri Bródy Sándor Városi és Megyei Könyvtár indított útjára, azzal a céllal, hogy "a mesemondás ősi szertartásával ez a magunkfajta emberi szerzet felszerelje magát mindazzal, amit a mesékből megszerezhet: emberséggel, kitartással, türelemmel, az újrakezdés képességével, erkölcsi renddel, humorral, töretlen elszántsággal."

Negyvenegy gyermek 21 magyar népmesét mesélt el és három mesejelenetet adott elő.

Büszkék voltunk tanítványainkra, igazi tehetségeket fedezhettünk fel bennük, akik a mesék, szálait olyan ügyesen szőtték szöveggé, hogy az bennünk varázslatos képpé állhatott össze. Ezt a MESESZERt már-már mesemaratonnak is nevezhettük volna, kétórányi folyamatos mesélésben volt részünk, de a mesék és a mesemondók olyan élvezetessé tették ezt a két órát, hogy nekünk, hallgatóknak ez fel sem tűnt.

Benedek H. Erika

http://tunderszep.blog.hu/2011/03/07/nagybaconban_a_meseszer

Részvét

2011-09-26T21:37:00.000+03:00

Ma kaptuk a szomorú hírt, hogy Pantilimon Júlia Hajnalka, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő könyvtárosa családjában tragédia történt. Férje tragikus körülmények között elhunyt.

Kedves kollégánknak őszinte részvétünket fejezzük ki.

Nyugodjék békében.

A Hargita megyei iskolai könyvtárosok

ELTE Egyetemi Könyvtár digitalizált alapkatalógusa

2011-09-20T18:47:00.000+03:00

Kedves katalógusbúvárok!

Az idén lett 450 esztendős az ELTE (Eötvös Lóránd Tudományegyetem) Egyetemi Könyvtár. A XIX. századtól kezdődően vezetett katalógusát a könyvtár munkatársai hozzáférhetővé tették az interneten.

Az ELTE Egyetemi Könyvtár e jubileumi évben közzétett digitalizált alapkatalógusát az érdeklődők otthonukban is megtekinthetik.

Az elektronikus változat megtekinthető az alábbi weboldalon (címen):

https://edit.elte.hu/ulibca

Információ:

RMKE levelezőlista

KATALIST levlista

Az iskolai könyvtárak informatizálása

2011-09-09T20:22:00.002+03:00

A közeljövőben AXE képzés indul, nemcsak könyvtárosoknak! Erről értesítést tettek fel a Hargita Megyei Tanfelügyelőség ( http://isjhr.eduhr.ro/web2/index.php/ro/noutati/1524-in-atenia-directorilor-tuturor-unitilor-de-invmant-preuniversitar-din-jude ) valamint a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza (http://ccd.eduhr.ro/content_menu_ro.php) honlapjain. A képzésen részt vehet minden egyes könyvtáros, és aki iskolai könyvtárban / dokumentációs központban dolgozik, de nincs kizárva a pedagógusok széles köre sem, akik vonzódnak a könyvtári szakmához (óvónő, tanító, tanár), vagy netán kíváncsiak. A projektet a Csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok háza, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség, a Neamţ Megyei Pedagógusok Háza indította útjára.

A képzés 2011. október és 2012. április között zajlik régióra osztva, megyénkben.

A továbbképző nem csupán a könyvtárosi anyag felfrissítésére fókuszál (E.T.O., indexálás), hanem azok felújított változatát, új információkat a szakmán belül, valamint könyvtárosi módszertant, könyvtár-informatikai ismereteket is elsajátíthat a résztvevő. A képzés 23 credit pontot biztosít azoknak a résztvevőknek, akik sikeresen befejezik a tanfolyamot.

A beiratkozás már javában folyik. Beiratkozás céljából hívják fel az Apáczai Csere János Pedagógusok Házát vagy Pöllnitz Ilona módszertanost-programszervezőt. Telefonszámok: 0266 372139, 0740131530.

Minden egyes Hargita megyei tanügyes pedagógust szeretettel várnak!

Borbé Levente

ReMek-e-hírlevél 2011/9 számából

2011-09-03T10:05:00.000+03:00

Az MKE 43. Vándorgyűlésének ajánlása
A könyvtár, a könyvtári rendszer nemcsak tudástár, nemcsak nemzeti identitásunk értékőrző és közvetítő helye, hanem hatékony eszköz az információs társadalom kezében a társadalmi célok, a társadalmi megújulás, az esélykiegyenlítés, a kisebbségi és állampolgári jogok alkalmazásában.
A könyvtár – maga is tanuló szervezetként – a képzés minden szintjén (egyéni, iskolarendszerű vagy azon kívüli) támogatja a kompetenciaszerző, tudást megújító folyamatokat.
Nem az a kérdés, hogy könyvtárral vagy könyvtár nélkül. Versenyképesség a megújuló Európában csak a minőség következetes képviseletével, a tudás műveltséggé emelésével érhető el. Internettel, a könyvtári gyűjtemények tudás-hitelesítő bázisán. Versenyképes ország – versenyképes könyvtárossal: a Magyar Könyvtárosok Egyesülete ezen jövőkép elérésének elkötelezett támogatója. A társadalom számára a 'Tanulás, tudás, műveltség – könyvtárosok a jövő szolgálatában' című konferenciájának záró pillanataiban e cél megvalósításához ajánlja fel erőforrásait.
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista, Fehér Miklós, MKE-főtitkár
http://mke.info.hu/2011/08/az-mke-43-vandorgyulesenek-ajanlasa/

Országépítők - olvasótábor a Kalibáskőn
A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár és a Bibliofil Alapítvány 2011. augusztus 22–26. között immár negyedik alkalommal szervezte meg a kalibáskői olvasótábort, amely idén az Országépítők címet kapta. A táborban V-VIII. osztályos tanulók vehettek részt, idén 15 gyermek számára biztosítottak támogatott táborozási lehetőséget. Asztalos Attila szervező, a városi könyvtár munkatársa tájékoztatása szerint Udvarhelyszékről csupán 5 gyermeket fogadhattak, ezért a jelentkezőknek pályázniuk kellett a helyekre. A táborozók többi részét Tusnádról és Lábnyikról hívták, mert a tábor célja a különböző települések közötti kapcsolatok építése is volt.
Az oktatók – múzeum- és olvasáspedagógusok, valamint a könyvtár munkatársai - a nyári szünidő végén XVII-XX. századi erdélyi írók alkotásain keresztül igyekeztek visszavezetni a táborban részt vevő diákokat a szünidő alatt esetleg kimaradt olvasáshoz. Az olvasótábor célja az volt, hogy a kiválasztott szövegeken keresztül a táborozók felfrissítsék és bővíthessék szülőföldjükkel kapcsolatos, történelmi, társadalmi, természeti ismereteiket, erősödjön magyar nemzeti öntudatuk – mondta el Szabó Károly könyvtárigazgató. Természetesen a kezdeményezés mindenkori célkitűzése az olvasás népszerűsítése is, valamint az, hogy a részt vevő fiatalok értő olvasókká érjenek.
Forrás: http://erdely.ma/palyazatok.php?id=97608
http://www.szekelyhon.ro/hirek/muvelodes/orszagepitok-a-az-olvasas-jegyeben-kalibaskon

Meghalt Varga Katalin író
Meghalt Varga Katalin költő, író, a Gőgös Gúnár Gedeon, a Mosó Masa mosodája, a Barátom, Bonca és számos más gyermek- és ifjúsági könyv szerzője. A kétszeres József Attila-díjas írót 83 éves korában, hosszas betegség és egy súlyos baleset után, 2011. augusztus 4-én érte a halál. Legnépszerűbb könyve, a Gőgös Gúnár Gedeon 1962-ben jelent meg, azóta negyvenkét kiadást ért meg, és eddig több mint 2,5 millió példányban kelt el.
Varga Katalin 1928. március 26-án született Budapesten. Közgazdásznak készült, de később az ELTE bölcsészkarán magyar szakos tanári diplomát szerzett. Főleg gyermek- és ifjúsági könyveivel lett népszerű, de verseskötetei, regényei is megjelentek. Harminc könyvét adták ki mostanáig. Meséit, gyermekkönyveit számos nyelvre lefordították, több regényéből film is született. Több verseskötet után 1974-ben Árpa és gödölye című regényével prózaíróként is jelentkezett. Gyermekkönyvei a kisiskolások kedves olvasmányai voltak, s napjainkban képes mesekönyvei, írást-olvasást tanító verses meséi reneszánszukat élik. A kisgyerekek még ma is a Gőgös Gúnár Gedeonból tanulnak meg olvasni, a Mosó Masa mosodájából helyesen írni. Bonca-történetei nem csupán könyvben, hanem a filmvásznon is nagy népszerűségre tettek szert, a Kisbence, A zöld torony vagy Piskóta című regényei még most is üdítő olvasmánynak számítanak.
Az írónőt 1976-ban József Attila-díjjal tüntették ki, majd ugyanebben az évben elnyerte a Müncheni TV-fesztivál Díját, 1981-ben kiérdemelte a Munka Érdemrend arany fokozatát, 1983-ban Ifjúsági Díjban részesült. Később, 1998-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét, 2008-ban pedig IBBY-életműdíjat vehetett át a XV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
Forrás: http://www.litera.hu/hirek/elhunyt_varga_katalin_kolto_iro

Fiatal román írónő sikerkönyve

Az évente megrendezett Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra elsőkönyves fiatal írókat is meghívnak, könyveikből részleteket közöl az irodalmi sajtó. Ilyen volt a közelmúltban Filip Florian román író Kisujjak (Degete mici) című nagydíjas kötete. A román kortárs irodalomban máris újabb sikerkönyvvel jelentkezett egy fiatal bukaresti írónő, Adina Rosetti, aki hazai sikere után az elsőkönyvesek fesztiválján, Budapesten is bemutatkozott. A regényt a bukaresti Curtea Veche kiadó jelentette meg 2010-ben, a második kiadás máris követte ebben az évben. A Deadline című könyvet szemleíró kritikusa, Răzvan Petrescu az utóbbi húsz év legjobb debütregényének nevezi. Adina Rosetti 1979-ben született, a Román–Amerikai Egyetemen szerzett diplomát, újságíró szakot is végzett, a Time Out Bucharest szerkesztője, az Elle magazin munkatársa. 2007-ben ’Az év legjobb fiatal kulturális újságírója’ címet nyerte el. Így nem csodálkozunk, ha regényét megtörtént esetek ihlették, hiszen a ma újságírója előtt a hírvilág óriási területei nyílnak meg, tájékozódási lehetőségei tágak és szabadak.
Teljes írás itt: http://erdely.ma/kultura.php?id=98544

E lapszám felelős szerkesztője: Kelemen Katalin

Szeptemberi évfordulók 2011

2011-09-01T07:26:00.002+03:00

210 éve, 1801. szeptember elsején hunyt el Robert Bage, a XIII század kiemelkedő angol novellistája.

35 éve, 1976. szeptember hatodikán hunyt el Laco Novomesky (Ladisláv) szlovák költő.

130 éve, 1801. szeptember hetedikén született Guido Da Verona zsidó származású olasz költő és író.

180 éve, 1831. szeptember hetedikén született Victorien Sardou francia drámaíró. Legismertebb műve a Tosca. A mű Puccinit is megihlette.

60 éve, 1951. szeptember nyolcadikán született Markó Béla erdélyi magyar költő, szerkesztő, politikus.

190 éve, 1821. szeptember tizedikén született Jules Champfleury francia realista író és kritikus.

150 éve, 1861. szeptember tizenegyedikén született Juhani Aho (Brofeldt), a finn irodalom kiemelkedő alakja.

130 éve, 188. szeptember tizenegyedikén született Dutka Ákos magyar költő és újságíró.

250 éve, 1761. szeptember tizenegyedikén született José Agostinho de Macedo, a portugál költészet nagyja.

50 éve, 1961. szeptember tizenegyedikén hunyt el Szántó György erdélyi magyar író. Ismertebb művei: Bábel tornya, Mata Hari, Stradivari, Fekete-éveim, Esze Tamás.

90 éve 1921. szeptember tizenkettedikén született Stanisław Lem lengyel író, a fantasztikus irodalom kiváló művelője. Ismertebb művei: Solaris, Kiberiáda novellás kötete.

30 éve, 1981. szeptember tizenkettedikén született Eugenio Montale olasz költő, író és fordító.

690 esztendeje 1321. szeptember tizenharmadikán hunyt el Dante Alighieri firenzei olasz költő és filozófus, a világirodalom egyik nagy alakja. Legismertebb műve az Isteni Színjáték.

160 éve, 1851. szeptember tizennegyedikén hunyt el James Fenimore Cooper, a XIX. századi amerikai irodalom legnépszerűbb alakja. Ismert művei: Bőrharisnya, Vadölő, Az utolsó mohikán, Nyomkereső, A préri.

85 éve, 1926. szeptember tizenhatodikán született Simon István magyar költő, műfordító és esszéíró.

130 éve, 1881. szeptember tizenhetedikén született George Bacovia (George Andone Vasiliu), a román szimbolista költészet nagyja.

240 éve, 1771. szeptember tizenhetedikén hunyt el TobiasGeorge Smolett skót költő és író.

100 éve, 1911. szeptember tizenkilencedikén született Sir William Gerald Golding angol író és költő. Legismertebb műve: A Legyek ura.

2030 esztendeje, kr. e. 19. szeptember huszonegyedikén hunyt el Publius Vergilius Maro római költő. Legismertebb műve az Aeneis című eposza.

110 éve, 1901. szeptember huszonkettedikén született Csuka Zoltán vajdasági magyar író, költő, szerkesztő és műfordító.

150 éve, 1861. szeptember huszonkettedikén született Sebők Zsigmond magyar író, a XX. gyermekirodalom ismert alakja.

770 esztendeje, 12411. szeptember huszonharmadikán hunyt el Snorri Sturluson izlandi író és költő, a középkori irodalom egyik kiemelkedő alakja.

385 esztendeje, 1626. szeptember huszonötödikén született Théophile de Viau francia költő és drámaíró.

190 éve, 1821. szeptember huszonhetedikén született Henri-Frédéric Amiel svájci költő és kritikus.

120 éve, 1891. szeptember huszonnyolcadikán hunyt el Herman Melville amerikai elbeszélő, regényíró, esszéíró és költő. Legismertebb műve: Moby-Dick

150 éve, 1861. szeptember harmincadikán született Szabolcska Mihály magyar költő.

5 éve, 2006. szeptember harmincadikán hunyt el Sütő András erdélyi magyar próza- és drámaíró. Ismertebb művei: Anyám könnyű álmot ígér, Egy lócsiszár virágvasárnapja, Csillag a máglyán, Káin és Ábel, Engedjétek hozzám jönni a szavakat, Évek- Hazajáró lelkek, A szuzai menyegző Advent a Hargitán.

Érdemes tudni

325 esztendeje, 1686. szeptember másodikán szabadult fel Buda a 150 éves török uralom alól.

35 éve, 1976. szeptember hatodikán született Albrecht Dezső erdélyi politikus, újságíró, publicista, a Hitel című folyóirat szerkesztője (1936-1944), valamint az Erdélyi Szemle című lap kiadója és szerkesztője (1950-1955) volt.

135 éve, 1876. szeptember tizenhatodikán hunyt el Mikó Imre erdélyi székely-magyar politikus, államférfi és történész.

15 éve, 1996. szeptember huszadikán hunyt el a XX. Század egyik nagy matematikusa, Erdős Pál.

15. éve, 1996. szeptember huszadikán hunyt el Keresztes-Dénes, az Erdélyi figyelő szerkesztője.

220 éve, 1791. szeptember huszonegyedikén született Gróf Széchenyi István magyar politikus, író, közgazdász és a Batthyány-kormány közlekedési minisztere.

35 éve, 1896. augusztus szeptember huszonegyedikén Vámszer Géza erdélyi magyar néprajzi író és művészettörténész.

210 éve, 1801. szeptember huszonharmadikán hunyt el Pray György történetíró, a pesti Egyetemi Könyvtár vezetője.

15 éve, 1996. szeptember huszonhatodikán hunyt el Horváth Antal, a moldvai csángók történetének felgöngyölítője.

30 éve, szeptember huszonhetedikén hunyt el Kovács Dénes csíki származású meseíró.

Érdekfeszítő könyvek

2011-08-26T13:48:00.006+03:00

Barabási Albert-László csíkkarcfalvi születésű fizikus, nemzetközi hírnévnek örvendő tudós két érdekfeszítő kötetét olvastam a nyár folyamán. Tettem azt azért, mert a volt csíkszeredai Matematika-fizika Líceum tanulója meglátogatta ideiglenes könyvtárunkat egy interjú erejéig, amelyet a helyi tévének szolgáltatott, de azért is, mert ajánlották könyveit.

Az Amerikai Egyesült Államokban munkálkodó fizikaprofesszor mielőtt a hálózatkutatással foglalkozott volna érdekelte a káoszelmélet és fraktálok is. A hálózatkutatás egyik gyümölcse a Behálózva című kötete. A könyv lényege, hogy miként kapcsolódnak egymáshoz a világ dolgai és ez hogyan hat ki a mindennapi valamint az üzleti életre.

A hálózatok felismerése és megértése közelebb hozza az embereket saját problémájuk megoldásához. Könnyebb megérteni a betegségek terjedését és annak esetleges visszaszorítását, a gazdasági válságok stabilizálását, az erőszakok megfékezését valamint az emberi problémák kezelését-megelőzését. Ugyanakkor felhívja a figyelmet az éberségre, ami egyben segít leleplezni azokat a gátakat, amelyeket akarva-akaratlanul társaink elénkbe gördítenek nap, mint nap. A könyv világossá teszi olvasói előtt, hogy az új évezredben minden egyes hálózat és rendszer hasonló vagy ugyanazon elvek alapján születik meg, de jól kidolgozott ráhatással tör utat magának a törvénytisztelő ember számára.

* * *

A Behálózva című kötet nyomatékosítva értésünkre adja, hogy minden mindennel összefügg, és ehhez könnyűszerrel hozzásegítenek a technika csodái. A Villanások című kötete, mintha folytatása lenne az előzőnek. Ugyanúgy szó esik a mindennapi adathordozók és adatközvetítők szerepéről. Arról, hogy szinte önkéntesen egy nagy hálózat részeivé válunk, kiszolgáltatva adatainkat a nagyvilágnak. Az adatok, pedig könnyűszerrel felhasználhatóak, tanulmányozhatóak és megvizsgálhatóak, ahogyan az érdekek követelik, akár tudományos, akár üzleti úton, sőt az események nagy része akár számokban összefoglalva is leírható. Természetesen döntésünk nem mindig kiszámítható, azok számára lesz az, akik érdekeltek a mindennapi tevékenységünkben. Adatainkhoz hozzáférve ily módon sikeresen befolyásolhatják életünket.

A Villanások című kötete, amelynek alcíme fémjelzi az elmélkedés lényegét „A jövő kiszámítható”. Ennél tömörebben nem is lehet megfogalmazni mindazt, amit feltár e nagyszerű meggyőző erővel írt olvasmány. Az elmélet bizonyításaként a szerző a múltba keresgélve szinte sorsszerűséggel beszél a Dózsaféle parasztfelkelésről, hogy elkerülhető lett volna-e vagy sem. Érdekes megvilágításba állítja a madarak és az emberek mozgása közötti hasonlóságot. Ugyanúgy szó esik a kiszámíthatóságról, a jövő előrevetítésének módszereiről tudományos alapon.

Mindenképpen könnyen ellenőrizhetővé váltunk, és ahogy a mondás állítja „nincsenek véletlenek” helyet kap Barabási elmélkedésében is. Tehát, a véletleneknek hitt esetek, pedig nem is annyira azok.

A kiszámítatlannak hitt emberi viselkedés és a kiszámíthatóság miként kap helyet ebben az egyre ismertebb világba, és hogy ezek a tények mégis mennyire befolyásolják az emberi kapcsolatokat az ösztönös önkéntelen tevékenységüktől egészen a megfontolt jól körvonalazódott esetekig, azt majd az olvasmány után mindenki maga dönti el.

* * *

Egy könyvtáros számára mindkét mű lebilincselő olvasmány lehet, hiszen munkájától függően benne van az információáradatban. Nemcsak a könyvek és az audiovizuális eszközök, hanem az Internet is új utakat nyitott a könyvtárosok számára, ahol valóban nem nagy nehézség ráeszmélni a dolgok összefüggésére még akkor sem, ha ez tudatosan nem fogalmazódott meg a mindennapi munkában. Az ellenőrizhetőség és kiszámíthatóság esete, pedig kutatói munka, de néha „déjà vu” érzést kölcsönözve feltárja minden egyes információkezelő-átadó, valamint közvetítő számára, hogy a spontaneitáson túl bizonyos mértékig minden egy egész része és ez az egész sokrétűen világítja meg mindennapjainkat, de a színkavalkádból mindig ki lehet választani azt, ráfigyeléssel, amire szükségünk van. Más magyarázattal: könnyen rájövünk arra, hogy összefüggéseken túl bizonyos dolgok valóban ellenőrizhetőek és követhetőek.

A Behálózva kötete megjelent:

Helikon Kiadó Kft, Budapest, 2003

Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008

A Villanások kötete megjelent:

Nyitott könyvműhely, Budapest, 2010

Borbé Levente

Strasbourgba viszik a könyvtárügyet

2011-08-17T07:10:00.000+03:00

A brassói táblabíróságnak a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatói tisztségére 2008-ban kiírt versenyvizsgát megsemmisítő végzésével nem értenek egyet, de tiszteletben tartják azt, mondotta Tamás Sándor a megyei tanács tegnapi soros ülésén. Az elnök hozzátette, az ügyet a strasbourgi emberi jogi bíróságra viszik.

A román igazságszolgáltatás követelményeinek eleget téve, a testület többségi szavazattal tudomásul vette a Szonda Szabolcs igazgatói tisztségbe való kinevezését semmissé nyilvánító határozatot, ugyanakkor megbízta Hollanda Andrea osztályvezetőt az igazgatói teendők időleges ellátásával. Az intézményfenntartó önkormányzat új versenyvizsgát hirdet a tisztség betöltésére. A téma kapcsán mindhárom frakció képviselői kifejtették nézeteiket.

A hír tovább olvasható a http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=96629&cim=strasbourgba_viszik_a_konyvtarugyet linken.

ReMek-e-hírlevél 2011/8 számából

2011-08-03T19:02:00.001+03:00

Székely asszonyok a történelemben - irodalmi pályázat

Az Erdély.ma szerkesztősége A Család Évében ráirányítja a figyelmet a székely nőkre, közülük is elsősorban azokra, akik a történelem során kiemelt szerepet töltöttek be a székelység történelmének, kultúrájának alakításában. Ezért irodalmi pályázatot indít útjára, amelynek műfaját csak annyiban szabályozza, hogy prózának kell lennie. A pályamunkáknak valós történelmi alapjuk kell hogy legyen, nem lehetnek a fantázia szüleményei. Az írásoknak részletesen be kell mutatniuk az adott kort, a hölgy családját, személyi környezetét. A pályázatok történelmi hitelességét történész fogja véleményezni. Az írásnak legkevesebb 10 000 karaktert kell tartalmaznia. A pályamunka kevesebb mint ötven százaléka származhat az internetről, és minden forrást pontosan meg kell jelölni! Ennek elmulasztása kizáráshoz vezet, ugyanis minden forrást le fognak ellenőrizni. A pályázatok elküldésének határideje: 2011. november 30. Az elküldés módja: elektronikus levélhez csatolt Word-dokumentumban. Cím: palyazat[kukac]erdely.ma (a [kukac] helyére a @ jelet kell beírni). Az írás megérkezéséről, regisztrálásáról email-ben visszajelzést kap a pályázó.
Forrás: http://erdely.ma/palyazatok.php?id=95497

Újra Nyitott Könyvek Éjszakája a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban!
Július 28-án, csütörtökön este kezdődött és pénteken hajnali 4 órakor zárta kapuit a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár az ötödik Nyitott Könyvek Éjszakáján. Miklós István Tájrendezés című képzőművészeti kiállításának megnyitóján még mérsékelt volt az érdeklődés, az idei Nyitott Könyvek Éjszakáján mégis a tavalyinál többen baglyoskodtak, és annak ellenére, hogy a városlakók most sem ostromolták ezrével a könyvtár ajtaját, Szabó Károly igazgató összességében jónak értékelte a rendezvényt.
A Székelyföldi Legendáriumról az ötletgazda Fazakas Szabolcs tartott előadást az érettebb és zsenge korú hallgatósággal megtelt audiovizuális teremben. Az előadás után szó szerint rá lehetett lépni a legendák földjére. A lehetőséggel az ifjúság élt, akik legendától-legendáig haladva mászkáltak a padlóra leterített óriástérképen. Az olvasóteremben is megnőtt a forgalom, de volt, aki a kölcsönzőt célozta meg, és büntetlenül visszaszolgáltatta a régóta kikölcsönzött olvasnivalót. A „feledékenyek" nem tolongtak, az éjszaka folyamán mindössze 15-en éltek a Megbocsátás éjszakája adta lehetőséggel. Bögre volt a jutalma annak, aki kitöltötte vagy legalább megpróbálta megválaszolni a kérdőívet - a kvízjátékba több mint százan kapcsolódtak be.
Forrás: http://uh.ro/itthon/muvelodes/7116-nyitott-szemmel-nyitott-konyvvel-hajnalhasadtaig

Év végéig lesz új nemzeti könyvtára Romániának

Körülbelül négy hónapon belül elkészül a Román Nemzeti Könyvtárnak helyet adó épület, így év végéig elkezdheti ottani működését az intézmény - jelentette ki Kelemen Hunor művelődési miniszter. 'Romániának húsz év után először lesz nemzeti könyvtára' - mondta a tárcavezető. Az épület munkálatait négy évvel ezelőtt kezdték újra, hosszú esztendők stagnálása után.
Számadatokban a Román Nemzeti Könyvtárról: olvasótermek teljes felülete - 14 000 nm, raktárfelületek - 35 000 nm, irodák felülete - 8000 nm, díszterem - 400 férőhely. Az épület tartalmaz konferenciatermeket, valamint rendezvény- és multimédia-termeket is.
A befejezéshez közeledő Román Nemzeti Könyvtár épületét bemutató film megtalálható itt: http://www.youtube.com/watch?v=xn2cey0auqg&feature=player_embedded#at=67
Források: http://itthon.transindex.ro/?hir=26748
http://www.gandul.info/news/reportaj-multimedia-cum-arata-noul-sediu-al-bibliotecii-nationale-cladirea-cu-sali-de-lectura-de-14-000-mp-in-care-s-au-investit-deja-83-de-milioane-de-euro-8528872

A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár új helyre költözött részlegeinek megnyitója
Négy hónapos szünet után újra használatba lehet venni a Kájoni János Megyei Könyvtár három részlegét: a művészeti-történelmi és a dokumentációs részleget, valamint a gyermekkönyvtárat. Csíkszereda Városházának épületében, felújított termekben fogadhatják újra a könyvtárhasználókat. A Mikó-vár épületéből - amely teljes felújítás előtt áll - költöztek át a könyvtár részlegei a csíkszeredai önkormányzat épületébe. A földszinten kaptak helyet, az épületnek ezt a részét a városi önkormányzat az ott székelő katonaságtól nemrég kapta vissza. A hivatalos megnyitót ünnepélyes keretek között tartották meg 2011. július 29-én, pénteken délután, a megyei és városi önkormányzat, valamint a sajtó képviselőinek részvételével. A könyvtár hűséges olvasói közül is sokan eljöttek a megnyitóra, megtekinteni a részlegek új otthonát. Kopacz Katalin, a megyei könyvtár igazgatója köszönetet mondott a városi és a megyei önkormányzatoknak, hogy segítettek új helyet találni és átköltöztetni a közel 85 000 kötetet és dokumentumot tartalmazó állományt. ’Örömmel jelentem be olvasóinknak, hogy augusztus 1-jétől ismét igénybe vehetik könyvtárunk ezen részlegeit’ - emelte ki az igazgatónő.
Kelemen Katalin, a dokumentációs részleg vezetője elmondta, igyekeztek úgy elrendezni az állományt, hogy minél több kötethez, dokumentumhoz közvetlen, szabadpolcos hozzáférést biztosítsanak a használóknak. Így elsősorban a dokumentációs részleg régebbi, ezért védettebb állománya került a raktárba. A Biblionet program keretében ingyenes internet- és számítógéphasználati lehetőséget nyújtanak - bár jelenleg csak a dokumentációs részlegen. Ősztől tíz új számítógéppel gazdagodik az intézmény, amelyeket ugyancsak a Biblionet program pályázatán nyertek. A székelyföldi, helytörténeti szempontból fontos dokumentumok, könyvek digitalizálását is folytatják, jelenleg a könyvtár gyűjteményeiből 83 digitalizált dokumentum érhető el az interneten, jelentős részük a Magyar Elektronikus Könyvtárban.
Antal Attila alpolgármester kijelentette, nem volt könnyű a költözési folyamat, de jó volt az együttműködés, ‘megoldáskeresően reagáltak a könyvtár vezetősége és alkalmazottjai, szívesen dolgoztunk együtt egy ilyen munkaközösséggel’. ’Örülök, hogy a polgármesteri hivatal épületében az olvasóknak rendelkezésére áll egy ilyen értékes gyűjtemény’ - hangsúlyozta az alpolgármester. Ráduly Róbert polgármester a Márton Áron Gimnázium épületének százéves évfordulójára megjelent kötettel ajándékozta meg az intézményt.
Hargita Megye Tanácsának díszoklevelét és a székely zászlót Raffain Zoltán megyei tanácsos adta át az intézménynek. A Mikó-vár épületéből elköltözött a könyvkötészeti részleg is, amelynek a megyei tanács a Hargita Megyei Kulturális Központ épületében biztosított helyet.
Forrás: Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda
http://www.szekelyhon.ro/hirek/kozelet/befejezodott-a-megyei-konyvtar-koltozese

Ősztől bevezetik a kötelező olvasást

Ősztől újra bevezetik a kötelező olvasást a gimnáziumi oktatásban, mert a felmérések szerint minden második 15 éves fiatal tud ugyan olvasni, de nem érti a szöveget, s nem csak románból, hanem matematikából, történelemből vagy földrajzból sem - nyilatkozta a Mediafax hírügynökségnek Oana Badea, a román oktatási minisztérium államtitkára, aki kifejtette: „Minden második 15 éves fiatal olvas, és nem érti, mit. Ez funkcionális írástudatlanság”.

Ilyen összefüggésben kijelentette, hogy kötelező újra bevezetni az olvasást az I-VIII. osztályban. Az elemi oktatásban az olvasás külön tanóra lesz, a többiek számára pedig egy óra olvasás lesz nem csak román nyelvből, hanem matematikából, fizikából vagy más tantárgyakból is. (Paprika Rádió)

Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=96451

Milyen könyveket lopnak el az erdélyi könyvtárakból?

”A könyvtári szarka leginkább a szakkönyveket és a szórakoztató irodalmat szereti, és változatos módszereket alkalmaz. Könyvmolynak lenni nem olcsó mulatság: egy átlagos kötet ára 40-50 lej körül mozog, de az albumok, szakkönyvek általában ennél drágábbak. A könyvtár egyik fontos szerepe éppen az, hogy olvasnivalót biztosítson annak is, aki nem engedheti meg magának, hogy minden kötetet megvásároljon. Egy jó könyv azonban ugyanolyan birtoklási vágyat vált ki az igazi könyvmolyból, mint az autórajongóból egy Ferrari. Nem is beszélve arról az esetről, amikor valakinek azért van szüksége egy szakkönyvre, hogy újra meg újra fellapozza - és persze nem hajlandó minden alkalommal elszaladni érte a könyvtárba.

Jobb esetben könyvmolyunk ilyenkor összegyűjti a pénzét, esetleg mozgósítja a családot, hogy egy közelgő ünnepi alkalomra szerezzék meg neki az áhított kötetet. Rosszabb esetben viszont egyszerűen lenyúlja a könyvtárból. Erdélyi könyvtárak vezetőit kérdeztük arról, hogy mit, hogyan és mennyit lopnak a könyvmolyok.

Tavaszi Hajnal, a Gheorghe Sincai Megyei Könyvtár (Nagyvárad) igazgatóhelyettese: ’Úgy gondolom, hogy a „könyvlopás” a könyves szakmák kísérőjelensége. Talán a ‘70-es, ‘80-as években a könyvtáros jobban figyelte az esetleges tolvajokat - jelenleg a könyvtárban videokamerás rendszer rögzít minden mozgást, természetesen ez nem zárja ki a lopás lehetőségét. Az utolsó nagyobb könyvlopási akció 2005-ben zajlott, amikor új sorozatok kerültek antikvár kereskedelembe. A frissen megjelent Leda sorozat kiadványait vélte értékesíthetőnek az egyik eltulajdonító, mi véletlenül bukkantunk a nyomra: antikvár könyveket válogattunk. Akkoriban sok magánkönyvtárat számoltak fel Váradon, mi a meglevő állományt igyekeztünk kiegészíteni.’

A cikk folytatása itt: http://multikult.transindex.ro/?cikk=15005

Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com

Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk

Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Bákai Magdolna.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

Augusztusi évfordulók 2011

2011-08-01T06:16:00.000+03:00

100 éve, 1911. augusztus elsején hunyt el Vértesi Arnold író, újságíró és szerkesztő.

110 éve, 1901. augusztus másodikán született Slvako Grum szlovén író, drámaíró.

140 éve, 1871. augusztus harmadikán hunyt el Franciszek Dmochowski lengyel író, költő, fordító, irodalomkritikus, publicista és újságíró.

70 éve, 1941. augusztus negyedikén hunyt el Babits Mihály magyar költő, író, irodalomtörténész és műfordító, a Nyugat első nemzedék kiemelkedő egyénisége. Ismertebb műveiből néhány: In Horatium, A lírikus epilógia, Húsvét előtt, A gazda bekeríti házát Jónás könyve, Jónás imája, A gólyakalifa, Elza pilóta.

110 éve, 1901. augusztus hatodikán hunyt el Makai Emil (Fischer Emil) zsidó származású magyar költő, drámaíró és újságíró.

70 éve, 1941. augusztus hetedikén hunyt el Rabindranath Tagore indiai költő és író, drámaíró és műfordító.

90 éve, 1921. augusztus nyolcadikán hunyt el Juhani Aho (Brofeldt), a finn irodalom első hivatásos írója. Újságíróként is tevékenykedett. Műveiben életre kél a finn táj-vidék szépsége.

90 éve, 1921. augusztus született Ion Negoiţescu erdélyi román kritikus, irodalomtörténész és költő, a magyar kultúra tisztelője.

140 éve, 1871. augusztus tizenegyedikén született Heltai Jenő magyar író, költő és újságíró. Népszerű művei közül a legismertebb A néma Levente.

350 esztendeje, 1661. augusztus tizenharmadikán hunyt el Gian Francesco Loredano, a hajdani Velencei Köztársaság olasz írója, költője.

90 éve, 1921. augusztus tizenharmadikán született Sarkadi Imre magyar író és újságíró. Ismertebb művei: A próféta, Elektra, Oszlopos Simeon, Elveszett paradicsom.

240 esztendeje, 1771. augusztus tizenötödikén született Walter Scott skót költő és író, az angol irodalom egyik kiváló alakja. Ismertebb művei: Rob Roy, Ivanhoe, A fekete törpe.

380 esztendeje, 1631. augusztus tizenkilencedikén született John Dryden angol költő, az ókori klasszikusok kiváló fordítója.

120 éve, 1891. augusztus tizenkilencedikén hunyt el Gestur Pálsson izlandi író, szülőföldjének igazi mesélője.

110 éve, 1901. augusztus huszadikán született Salvatore Quasimodo, a XX. Századi olasz költészet kiemelkedő alakja. Műfordítóként is jelentős a munkássága.

20 éve, 1991. augusztus huszadikán hunyt el Eugen Jebeleanu román költő, publicista és műfordító. Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila és Radnóti Miklós műveit ültette át román nyelvre. A román-magyar barátság egyik úttörője.

410 esztendeje, 1601. augusztus huszonkettedikén született Georges de Scudéry francia elbeszélő, drámaíró és költő.

420 esztendeje, 1591. augusztus huszonharmadikán hunyt el Fray Luis de Léon, a spanyol keresztény misztikus költészet nagy alakja.

180 éve, 1831. augusztus huszonharmadikán hunyt el Kazinczy Ferenc író, költő és nyelvújító.

160 éve, 1851. augusztus huszonharmadikán született Alois Jirásek cseh történelmi regényíró.

120 éve, 1891. augusztus huszonharmadikán született Olosz Lajos, az erdélyi magyar költészet kiemelkedő személyisége.

20 éve, 1991. augusztus huszonharmadikán hunyt el Nemes Nagy Ágnes magyar költő (a gyermekversek egyik népszerű szerzője), esszéíró és műfordító.

420 éve, 1791. augusztus huszonhatodikán hunyt el José Iglesias de la Casa spanyol költő. Az egyik legkedveltebb spanyol költő.

140 éve, 1871. augusztus huszonhetedikén született Theodore Dreiser amerikai író és újságíró. Népszerű művei: Carrie drágám, A zseniális ember, Amerikai tragédia.

170 éve, 1841. augusztus huszonnyolcadikán született Julius Stinde német író, újságíró és lapszerkesztő. Népszerű regénye: A Bucholz család.

100 éve, 1911. augusztus huszonhetedikén született Barabás Tibor magyar író, drámaíró.

110 éve, 1901. augusztus harmincegyedikén született Békeffi István magyar színműíró és kabarészerző.

200 éve, 1811. augusztus harmincegyedikén született Théophile Gautier a francia romantikus költészet nagyja.

Érdemes tudni

90 éve, 1921. augusztus elsején született Izsák József erdélyi irodalomtörténész és kritukus.

100 éve, 1911. augusztus hetedikén születet Bibó István jogász, politikus és könyvtáros.

555 esztendeje, 1456. augusztus tizenegyedikén hunyt el Hunyadi János magyar hadvezér, erdélyi vajda, Magyarország kormányzója.

115 éve, 1896. augusztus tizenharmadikán született Vámszer Géza néprajzi író és művészettörténész.

135 éve, 1876. augusztus huszadikán szentelték fel Sarlós Boldogasszony tiszteletére a Csíksomlyói kegytemplomot.

35 éve, 1976. augusztus huszonkettedikén hunyt el Nagy Imre zsögödi festőművész és grafikus.

115 éve, 1896. augusztus huszonnyolcadikán született Márton Áron Erdély római katolikus püspöke.

Interneten is elérhető az első akkád szótár

2011-07-26T17:36:00.003+03:00

Kilencvenévi munkával elkészítették el a Chicagói Egyetem tudósai az ősi mezopotámiai nyelv, az akkád, annak babiloni és asszír dialektusa huszonegy kötetes szótárát. Ezt a nyelvet kétezer éve senki sem beszéli, de agyagtáblák és kőbe vésett feliratok megőrizték, és az elmúlt kétszáz évben sikerült megfejteni a szövegek jelentését.

A szótár 28 ezer olyan, az i.e. 2500 és i.sz. 100 között használt szót tartalmaz, amelynek sikerült megfejteni a különböző jelentésárnyalatait.

A precíz, aprólékos kutatómunkával létrehozott nagy mű címe - Chicagói Asszír Szótár - azonban furcsa módon idejétmúlt, téves. Amikor James Henry Breasted, a Keleti Intézet alapítója 1921-ben elkezdte a munkát, a rendelkezésére álló írott anyag jelentős részét asszír uralkodókhoz kötötték. A bibliai utalások is azt a benyomást erősítették, hogy az asszír megjelölés az ókori sémi nyelvek többségének a szinonimája, ezért máig rendszeresen használják kutatások megjelölésekor. Valójában azonban a mezopotámiai alapnyelv az akkád.

Maga a szótár inkább nevezhető enciklopédiának, mintsem szavak és meghatározások átfogó gyűjteményének. Sok olyan szó után, amelynek több jelentése van és kiterjedt történelmi gondolattársításra kínál lehetőséget, több oldalnyi irodalmi, jogi, vallási, a gazdasági és a mindennapi életben használatos beszédből vett idézet következik. Az "umu" szóhoz, amelynek a jelentése "nap", például tizenhét oldalnyi szöveg tartozik.

A rabszolgát jelentő "ardu" szó után részletes ismertetés található a mezopotámiai rabszolgaságról, annak a helyi kultúrában betöltött szerepéről. Az pedig megítélés dolga, hogy miként vélekedik valaki egy társadalomról, amelynek egyik legsokoldalúbb igéje a "kalu", amely jelentheti azt, hogy fogva tartani, de azt is, hogy halasztani, visszatartani, őrizni, félbeszakítani - és így tovább. A "di nu" kifejezés, akárcsak az angol "case" szó - mutatott rá Jerrold Cooper a The New York Timesnak - utalhat perre, jogi keresetre, ítéletre vagy általában a jogra.

"Minden szó, minden kifejezés egy a kultúrára nyíló ablak" - fogalmazott Martha T. Roth, aki 1979-től dolgozott a szótáron, és 1996 óta a főszerkesztője volt.

Forrás:

http://hirek.prim.hu/cikk/2011/07/11/interneten_is_elerheto_az_elso_akkad_szotar

http://kulturport.hu/tart/cikk/f/0/102043/1/kultura/Elkeszult_az_elso_akkad_szotar__inkabb_nevezheto_enciklopedianak

Link az "élő" akkád-angol-francia élő szótárhoz:

http://www.premiumwanadoo.com/cuneiform.languages/dictionary/index_en.php

ISKOLAI KÖNYVTÁRI PROJEKTEK, PROGRAMOK

2011-07-19T18:17:00.003+03:00

Bondor Erika magyarországi iskolai könyvtárostanár kolléganőmmel találkoztam a csíkszeredai Mikó Vár előtt. Egy kiránduló csoporttal érkezett. A kirándulás fő célja volt megtekinteni Erdély és természetesen Székelyföld nevezetességei közül néhány kiemelkedő emberi alkotást és természeti szépséget, amelyből nem maradhatott ki Csík környéke sem. A Mikó várában pedig, többek között megcsodálhatták a csíksomlyói nyomda és könyvkötő műhely kincseit, valamint a csíksomlyói ferences könyvtár köteteinek igen értékes példányait.

Erika a magyarországi könyvtárostanárok egyesületének legutóbbi könyvével ajándékozott meg, amelyet Dömsödy Andrea szerkesztett.

A kötet az iskolai könyvtárak projektjeivel és programjaival foglalkozik, és igen hasznos információkat tár az érdeklődő könyvtárosok, könyvtárostanárok és más pedagógusok elé.

A projektről szólva érdemes idézni a kiadvány előszava első soraiban írtakat: „A projekt olyan módszer, szemlélet, mely hatékonyan és komplexen fejleszti a tanulók kompetenciáit. Ezek közül a könyvtárra is épülő projektek kiemelten fejlesztik az információs műveltséget. Jó eszközei a könyvtár oktatásba való szerves beépülésének, és életszerű helyzetet biztosít a könyvtárhasználóvá nevelés számára ”.

Fotó: Értékes olvasmányok

Összesen tíz projekt került bemutatásra ebben a kötetben, amelyet a Könyvtárostanárok Egyesülete kezdeményezett, és egy kiírt pályázat útján válogatott ki. Mindegyik terv magában hordozza az információ átadásának kellemes és hasznos hozzájutását, amelyek ösztönösen arra késztetik a tanulókat, hogy továbbra hasonló módon tudják kamatoztatni tudásukat. A projekt egyben jó közösségkovácsoló is, ahol minden egyes diák ráérez a csoportmunka fontosságára, vagyis egy bizonyos idő után fontosnak tartja az együttműködést, ugyanakkor önállóságra, döntésképességre is nevel.

A projektekben résztvevők „észrevétlenül” belejöhetnek a könyv- és könyvtárhasználat varázsába is, ami igen fontos, hiszen elengedhetetlen tartozéka az igényes felkészülésnek bármely, nemcsak tanórai témában.

A projektekben használt módszerek segítik a diák egyéniségének kibontakozását, kezdeményező- és beilleszkedő képességét, valamint a lehetőségek gazdag tárházának lényegét, amit egy könyvtár nyújthat.

A könyv szól mindazoknak, akik egy bizonyos projekt keretén belül igyekeznek színesebbé tenni a könyvtárosi munkát. Sikere természetesen csak akkor az igazi, ha könyvtárpedagógus végzi a benne kidolgozott munkát, mivel az információ átadásának módszereit jobban ismeri. Ez nem zárja ki a pedagógusok és a diákok bevonását sem.

Az ötletdús kötetben bárki találhat olyan információt, amelyet a későbbiekben is fel tud használni egy eredményes munka eléréséhez.

A kötetet a Könyvtárostanárok Egyesülete adta ki Budapesten

Borbé Levente

Leváltani kényszerülnek a könyvtárigazgatót (Pert nyert a prefektúra)

2011-07-08T06:59:00.003+03:00

Végleges és visszavonhatatlan ítéletben érvénytelenítette a brassói ítélőtábla a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatói székére 2008-ban kiírt versenyvizsgát.

Híradások a világhálón:

http://www.3szek.ro/load/cikk/40557/levaltani_kenyszerulnek_a_konyvtarigazgatot_pert_nyert_a_prefektura

http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=94806&cim=levaltani_kenyszerulnek_a_konyvtarigazgatot_haromszeken

http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=levaltani_kenyszerulnek_a_konyvtarigazgatot_haromszeken_--_diszkriminacio_tortent

http://www.sepsiszentgyorgy.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=8336:levaltani-kenyszeruelnek-a-koenyvtarigazgatot-pert-nyert-a-prefektura&catid=84&Itemid=143&cal_month=6&cal_year=2011&mod_cal_year=2011&mod_cal_month=6

http://www.elado-aprohirdetesek.ro/romaniai-hirek/item/1544-lev%C3%A1ltani-k%C3%A9nyszer%C3%BClnek-a-k%C3%B6nyvt%C3%A1rigazgat%C3%B3t-pert-nyert-a-prefekt%C3%BAra.html