2018. november 11., vasárnap

A siker felé vezető úton...



Barabási Albert-László legújabb munkáját, A Képlet című könyvét böngészgettem. Attól eltekintve, hogy közvetlen hangot üt meg, ezzel elősegítve a gördülékenyebb olvasást, többször visszatértem egy-egy gondolatmenethez. Olvasás közben látszólag az egyszerű kérdések, tények váltak bonyolulttá.


A kötet, ahogy az alcíme is sugallja, a siker egyetemes törvényeiről ad átfogó képet. Vagyis arról, hogy a teljesítmény egymagában még nem siker. A siker az nemcsak az egyén érdeme, hanem egy közösségé, aki értékeli, és elismerésben részesíti az egyén teljesítményét. Egy figyelemfelkeltés, egy jó reklám, akár szenzációkeltés lökést adhat a siker felé vezető úton. Természetesen mindez egy hálózaton keresztül működik. Ezt a hálózatot azonos érdeklődésűek csoportja alkotja, amelynek tagjai hasznosnak találják egyes egyének munkásságát, felerősítik annak sikerét. Tehát a sikert a hálózatok határozzák meg. A teljesítménynek megvannak a korlátai, ez igazolt tény, viszont a siker, mint a szabadon szárnyaló madár, korlátlan. Ezért a figyelem inkább azokra az emberekre terelődik, akik „befutott egyének”, mint akik esetleg hasznosak lennének, de nem jutottak fel a „csúcsra”. A csúcson lévő sikeresek elnyomják azokat, akik ellenük versenyeznek, ugyanakkor felkarolják mindazokat, akik együttműködnek vélük. Bizony, a sikerhez vezető úton igénybe kell venni azokat a lehetőségeket, amelyeket az adott hálózat biztosít. A hálózaton belül is meg kell találni azokat a kedvező biztosítékokat, amelyek elősegítik a sikert. A ráhangolódás egy karrierre egyszerű. Azonban annak van nagyobb hitele, amellyel már többen foglalkoznak. Viszont hiába beszélünk sikerről, ha a társas befolyás a minőség rovására megy. Jóllehet, a folyamatos értékelés, kijavítva ezt a csorbát (minőség ellenőrzés), meghozhatja a kívánt minőséget.

A siker csapatmunka eredménye, mégis legtöbb esetben egy ember viszi el a pálmát. Ez az ember maga az irányító, a vezető, aki dominanciájával képviseli azt a csoportot, akivel együtt tevékenykedik. Őneki a feladata az is, hogy az egyensúlyt fenntartsa, s ne zárja ki a benne rejlő sokféleséget. Ebből is kiderül, hogy az észlelés a meghatározó, hogy kire fókuszálódik a figyelem. Felhasználva a csoportban lévő egyének teljesítményét, haladhat annak vezetője a siker felé.

Mint kiderült, nem mindig elég a kemény munkabírás, hiába párosul tehetséggel, ha a hálózaton kívül ragad az illető. Ha ő maga nem tud kitörni saját bűvköréből, akkor más segítségére szorulhat. Az együttműködés más emberekkel, csoportokkal elengedhetetlen a siker megvalósításában. A siker számára az egyik legfontosabb cél a kitartás, mert nem lehet tudni mikor kopogtat az „ajtónkon”.

* * *

Ebben a teljesítménycentrikus és sikerorientált világban elengedhetetlen olvasmány ez a könyv. Érdemes kézbe venni, fellapozni részeket, megismerni, hogy miként is működik a világ körülöttünk, hogy mik a siker törvényszerűségei. Nyilván ezeket az összefüggéseket nap mint nap tapasztaljuk, de így részletezve, közérthető nyelven és következetességgel tudományos alapokon nyugvó művet nem minden nap olvas az ember.
Habár a siker nem korhatáros, mégis főleg a fiatalabb generációnak ajánlom, akikben nagyobb a lendület. Mint tudjuk, semmi sincs kőbe vésve, de a tények elől nem lehet elbújni.

A kötetet a budapesti Libri Kiadónál adták ki 2018-ban.

Borbé Levente





2018. november 9., péntek

Webarchiválási projekt

Kedves Kollégák,

az Országos Széchényi Könyvtár kérését továbbítanám felétek.
Az OSZK-ban teszt jelleggel 2017 áprilisától folyik egy webarchiválási projekt, melyet terveik szerint a következőkben kiterjesztenének határon túli weblapokra is.
A projektről bővebben itt olvashattok: http://mekosztaly.oszk.hu/mia/

A kollégák segítséget, javaslatokat várnának oly weboldalakra, melyeket úgy gondolunk, hogy érdemes archiválni. Elsősorban kulturális, tudományos, oktatási és közéleti témájú honlapokat várnának, de mindent mit érdemesnek gondoltok, kellene javasolni.

Le is lehet ellenőrizni azt, ha az ajánlani kívánt weboldal már fent van a listán a következő oldalon: http://193.6.201.202/seed-kereso/

Készítettem egy rövid kérdőívet, mely kitöltésével össze tudnánk szedni a javaslatokat: https://goo.gl/forms/FRXWopAAJsIFMh452 és kicsit rendszerezve elküldeni, de lehetséges direktbe a projekt weboldalán lévő Javaslat menüben is megtenni ugyanezt.

Üdvözlettel és köszönettel,
Bodnár Róbert

2018. november 8., csütörtök

Olvasótábor


A székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium Könyvtára 2018. október 28-30 között olvasótábort szervezett a II-IV osztályos kisiskolások számára. A három nap alatt meséket, verseket olvastunk, igyekeztünk változatos tevékenységekkel, érdekes játékokkal minél közelebb hozni a gyermekekhez a könyvet, az olvasást.

A marosvásárhelyi Játszótér drámaműhely előadásában Berci és az ő viszontagságai című történetbe kellett helytállniuk a kis táborozóknak. Idén Kacor király meséjét olvastuk változatos olvasási technikákkal és az ehhez tartozó, sokféle, érdekes feladatot oldottuk meg egyénileg, valamint kisebb csoportokban.


Nyelvtörőkkel, artikulációs gyakorlatokkal kezdtünk minden napot, mondókákat, dalokat tanultunk. Meseírással is próbálkoztunk, miközben a nyelvtan és helyesírásról sem feledkeztünk meg. A tanulók által kitalált meséket bábok segítségével életre is keltettük. A drámajátékok, a mozgásos-, verseny- valamint szórakoztató játékok segítségével sikerült fenntartani a derűs, nyugodt légkört.



A tábor mindenkori célja az olvasóvá nevelés, olvasási szokások kialakítása, így reméljük a gyerekek olvasási vágyát sikerült felébreszteni és évközben is folyamatosan használják iskolánk könyvállományát, amelyet pályázatok útján évente bővítünk.

 

Hatos Melinda könyvtáros
Szávuly Emese tanítónő





2018. november 7., szerda

Iskolai könyvtári világhónap 2018 a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban


A 2018-as iskolai könyvtárosi világhónapi rendezvényeimnek fő témája a könyvtár felbecsülhetetlen értékei voltak.
A legkisebb vendég olvasó

Könyvtártörténeti és könyvtárismereti órák
Az idén is a gimnáziumunkba érkezett kilencedikeseket szólítottam meg.
Könyvtártörténeti órákon megismerkedhettek a többszáz esztendős, ferencesek által létesített iskola könyvtárával, annak szellemiségével. A könyvtárismeret órákon könyvtár-használatból kaptak ízelítőt. Ezeken az ismertetőkön partnerek voltak: Borsodi László, Markó Ilona, Csata Emese, Csonta Noémi magyartanárok, valamint a IX-es osztályfőnökök: Lőrincz Katalin, Boda-Székedi Eszter, Fazakas Edith, Tamási Csaba és Bodor Julianna.
Rendezvények és előadások
2018. október 2-án András Éva és Horvát Krisztina tanítónénik látogattak el hozzánk két negyedik osztállyal a csíkszeredai József Attila Általános Iskolából. A találkozó célja Csíkország egyik kincsének, a Főgimnáziumunknak megismerése volt. A rendezvényről bővebben: http://hriskkonyvtaros.blogspot.com/2018/10/konyvtarlatogatok-az-iskolai.html

Egy felkérésnek eleget téve előadást tartottam a házi gyógyítás történetéről és titkairól. A rendezvényre 2017. október hatodikán került sor Biopatika címmel. 

Részt vettem a Hargita megyei iskolai könyvtárosok évnyitó módszertani gyűlésén.
Foglalkozás
Két biblioterápia csoportot indítottam az Iskolai Világhónap keretén belül, együtműködve Markó Ilona magyar nyelv és irodalomszakos tanárnővel.


Kiállítások
Az idei kiállítások az Októberi Iskolai Könyvtárosi Világhónap keretén belül a következők:
- az első kiállítást a gimnázium régi tankönyveiből válogattam össze az 1920-as évektől 2000-ig.

- a második expozíció a gyógynövényekről szóló volt, amelyben szakkönyveket és saját gyógynövénykészletemet használtam fel;
- a harmadik bemutató 1956-ra emlékeztetett.

A rendezvényektől függetlenül egy tartósabb tárlat is látogatható volt.
A tematikája a gimnázium impériumváltás utáni és kommunista, valamint rendszerváltási éveiből származó tankönyvei voltak. A kiválasztott anyagba nemcsak a könyvtári állományban szereplő anyag került bele, hanem volt tanárok és diákok hajdani tankönyvei, amelyet kölcsön adtak erre az alkalomra.
A kiállításhoz felhasználtam a saját könyvtáram köteteit is. A kiállítást hozzávetőlegesen 400-an tekintették meg.
Együtműködés
- A Kájoni János Megyei könyvtárban tartott Ismerjük meg értékeinket! című vetélkedő egyik társszervezője voltam.
 Link:

- Korabeli dokumentumok megszerzésével segítettem a gimnáziumunk 1968-as 300 esztendős emlékezőjére tartott 50-ik évfordulós ünnepségét.

- Október 26-án Csonta Noémi magyar nyelv és irodalomszakos tanárnővel a XI.E osztállyal Gondolatok a könyvtárban címmel rendhagyó irodalomórát tartottunk.

Vendégek fogadása
Október az egyik legmozgalmasabb hónap volt könyvtárlátogatók szempontjából. Minden egyes kisebb-nagyobb csoportot rövidre szabott iskola- és könyvtártörténet mellett kalauzoltam végig a könyvtáron. Esetenként az iskola dísztermét és a bizonyos korszakokról sokat árulkodó tablókkal díszített folyosókat is bemutattam.
Tiszteletüket tették bibliotékánkban:
- a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium tanárai,
- a csíkszeredai József Attila Általános Iskola diákjai és tanítói,
- a csíkszeredai Kós Károly Szakközépiskola diákjai és tanárai,
- a Hargita megyei iskolai könyvtárosok kis csoportja.
Borbé Levente


2018. november 2., péntek

ReMeK-e-hírlevél 2018/11. számából

Irodalmi évfordulók 2019-ben 
A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum közzétette a 2019-es irodalmi évfordulók listáját, amely itt konzultálható: https://pim.hu/hu/hirek/irodalmi-evfordulok-2019-ben
Székelyföldi Kincskereső
A Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács (SzTT) pályázati kiírása általános és középiskolás diákoknak, valamint egyetemistáknak a 2018. október 1. - 2019 április 6. közötti időszakra.
A programban való részvétel előfeltétele egy szándéknyilatkozat beküldése, amelyet az sztt@tehetsegpont.ro címre várnak.
A pályamunkák beküldési határideje minden kategóriában: 2019. április 6. (beérkezés dátuma).
A borítékon, illetve az elektronikus formában beküldött pályamunkák esetében az üzenet tárgyaként szerepeljen a Székelyföldi Kincskereső és a pályázati kategória megnevezése.
Postázási cím: Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács, Templom utca 1/A, 520014 Sepsiszentgyörgy, Kovászna megye. E-mail cím: sztt@tehetsegpont.ro, telefon: 0267-351-959.
Forrás és részletes pályázati kiírás itt: https://www.tehetsegpont.ro/hu/10-hu/hirfolyam/187-szekelyfoldi-kincskereso-palyazati-felhivas-2018-19.html

A 20. századi falusi asszonysors hétköznapjairól és ünnepeiről
A IX. Székelyföld Napok programjainak sorában 2018. október 17-én két helyszínen került sor a Kájoni János Megyei Könyvtár szervezésében Sándor Edit Asszonyélet Csíkszentdomokoson a 20. század elején című előadására, a gyergyóújfalusi művelődési házban, valamint Csíkszeredában, a megyei könyvtár előadótermében. Sándor Edit, a csíkszentdomokosi községi könyvtár könyvtárosa, a település idős embereitől hallott és lejegyzett élettörténetekből és régi fotográfiákból összeállított, vetítéssel kísért előadásában az idős csíkszentdomokosiak 'mesévé szépült élettörténeteit' elvenítette fel. A könyvtáros fontosnak tartja, hogy meséltessük az idős embereket, és továbbadjuk az általuk őrzött tudást, hogy megőrizzük értékeinket a jövő számára. A régi fotográfiákat bemutató előadásában rendkívül ízes székely nyelvjárásban eleveníti fel a nehéz huszadik századi falusi asszonysors hétköznapjait és ünnepeit, egy-egy élettörténet megrázó vagy derűs momentumait.
Sajtóvisszhang: https://liget.ro/eletmod/nem-volt-cifra-elet-asszonynak-lenni-a-20-szazad-elejen
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/661/sandor-edit-a-20.-szazadi-falusi-asszonysors-hetkoznapjairol-es-unnepeirol-meselt

Györffi Kálmán novellái a Székely Könyvtár sorozatban
 A Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében Györffi Kálmán íróval találkozhattak olvasói a 2018. október 16-án szervezett könyvbemutatón. A Gyergyószentmiklóson élő író Válogatott novellák című kötete apropóján Lövétei Lázár László költő, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője, a kötetben megjelent novellaszövegek válogató-szerkesztője beszélgetett a szerzővel. A hét novellát tartalmazó kötet a Hargita Kiadóhivatal Székely Könyvtár sorozatának 60. kötete.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/658/gyorffi-kalman-novellai-a-szekely-konyvtar-sorozatban--konyvbemutato

Képekbe zárt történelem címmel nyílt kiállítás székelyföldi fotóritkaságokból
A IX. Székelyföld Napok rendezvényeinek sorában Képekbe zárt történelem címmel nyílt kiállítás az Erdélyi Fotográfia Múzeumért Egyesület értékes, székelyföldi témájú fotóritkaságaiból, 2018. október 15-én. A Kájoni János Megyei Könyvtár kiállítótermében dr. Molnár Attila fotótörténész értékes gyűjteményéből válogatott képek reprodukciói révén a hagyományos székely falu képe, szokásvilága, életmódja, hagyományainak képi világa tárult fel a kiállítás látogatói előtt. A fotótörténész vetítéssel kísért előadásban mutatta be a dokumentumértékű felvételeket.
A kiállítás ingyenesen megtekinthető naponta a könyvtár nyitvatartási ideje alatt, október és november folyamán.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/konyvbemutato-eloadas-kviz-vetelkedo-a-megyei-konyvtarban 

Zajlik az élet a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár alagsorában
 Szabó Károly a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár Látvány- és hangzóanyagtárának vezetőjeként számos filmes rendezvényt szervezett az utóbbi hetekben Székelyudvarhelyen.
A könyvtár egyébként is több filmes eseménynek ad otthont, júniusban szervezik minden évben a Nagyon rövid filmek fesztiválját, és nemrég ért véget a Dokumentumfilm-fesztivál.
– Öt évvel ezelőtt a Székelyföld Napokon vetődött fel a kérdés, hogy teremtsünk egy fórumot a székelyföldi dokumentumfilmeknek. A Kovászna Megyei Kulturális Központ is bekapcsolódott, de időközben kiderült, hogy évi rendszerességgel nem tudjuk izgalmassá tenni, ezért kitaláltuk, hogy kétévente lesz, felváltva a Fotográfiai Biennáléval. Idéntől a dokumentumfilm-fesztivál a Kaptár nevet kapta, s habár eddig csupán szemlejellege volt, ettől az évtől díjaztuk is az alkotásokat. Azokat a filmeket, amelyekkel a filmkészítők beneveznek a szemlére, kiajánltuk a három székelyföldi megye néhány településére, és az ottani kulturális vezetők választottak. Harminc film érkezett be idén, bárki benevezhetett, aki dokumentumfilmet készít Székelyföldről – mondta Szabó Károly. Nyilván, elsősorban a székelyföldi alkotókat érdekelte, de sok külföldi is elküldte alkotását. A szervező szerint idén nem volt olyan nagy érdeklődés a dokumentumfilm iránt, valószínűleg azért, mert a helyi alkotóknak – rajta kívül – nem volt új filmjük. A tapasztalat azt mutatja, hogy friss filmek bemutatásakor rendszerint teltház van.
– A Filmtettfeszt idén volt húszéves, és azért éreztem fontosnak csatlakozni már a legelején, mert lehetőséget kapunk jó magyar játékfilmeket vetíteni ingyen, nagyteremben, rendes körülmények között. Voltak próbálkozásaink autós mozival is, kinti helyszíneken is vetítettünk – fogalmazott Szabó Károly, aki magánemberként is számos filmet hozott el Székelyudvarhelyre, legutóbb Wass Albertnek A funtineli boszorkányát vetítették a városi moziban.
Mint mondta, jó kapcsolatot ápol az ország néhány filmforgalmazójával, tőlük kapja a filmajánlatokat, de idén már nem lesz több vetítés.
A Primanimafeszt – ami októberben zajlott a könyvtárban – gyermekeknek szóló animációs filmek versenye. A gyermekek képes szavazólappal dönthetnek arról, hogy melyik film tetszett jobban.
A könyvtár alagsorában folyamatosak a kiállítások, nemrég a Schenk-babákat tekinthették meg, jelenleg pedig, november 9-ig, A magyar géniuszok címmel, Pálfi György tudománytörténeti vándorkiállítása látogatható, amely a Magyarországon született tudós elmék világraszóló eredményeit mutatja be képekben.
Forrás: https://hargitanepe.eu/zajlik-az-elet-a-konyvtar-alagsoraban/

Nyílt nap a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban
Rendhagyó eseményre, másféle nyitásra került sor 2018. október 29-én 18 órától, a napi közönségszolgálati program után a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban.
Ezúttal a könyvtár munkatársai betekintést engedtek a háttérmunkába, beszéltek sikeres pályázatokról, szakmai célkitűzésekről, már létező, valamint a jövőben lehetséges partnerségekről. A legkisebb könyvtárhasználók birtokba vették az újonnan kialakított gyerekklubbot, miközben a szülők, szakemberek, előadóművészek az iskoláskor előtti olvasásra nevelés jelentőségéről értekeztek. Ezt követően a résztvevők a könyvtári szolgáltatásokat segítő műszaki eszközökkel ismerkedhettek. A gyergyói könyvtár felszereltsége pályázati forrásokból gyarapodott, jelenleg okostábla és tartozékok segítik az intézményben zajló oktatási programokat, megfelelő eszközökkel várják az olvasni vágyó gyengénlátókat. A továbbiakban az olvasószolgálattal kapcsolatos rutinműveletek jelentősen kevesebb időt fognak igénybe venni, mivel az intézmény hamarosan áttér a vonalkódos kölcsönzésre. A szükséges műszaki eszközöhöz kollégáink szintén pályázati úton jutottak hozzá.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/670/nyilt-nap-esti-zaras-utan-a-gyergyoszentmiklosi-varosi-konyvtarban
https://szekelyhon.ro/aktualis/gyermekklub-indul-a-gyergyoszentmiklosi-konyvtarban

Névadó ünnepség a Borszéki Városi Könyvtárban
 Kamenitzky Antal (1947-2015) borszéki költő és képzőművész nevét vette fel a Borszéki Városi Könyvtár. Kamenitzky Antal neve a borszéki művelődési ház és könyvtár homlokzatán a szülőföld ismeretét, szeretetét és egyben a helyi értékek megbecsülését is jelképezi. A 2018. október 13-án szervezett névadó ünnepségen felidézték a költő munkásságát.. A Kájoni János Megyei Könyvtár is képviseltette magát az eseményen.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/660/nevado-unnepseg-a-borszeki-varosi-konyvtarban

Az erdélyi magyarság helyzetét ismertető köteteket mutattak be Strasbourgban
Az erdélyi magyarság helyzetét, az elmúlt 25 év kisebbségvédelmi törekvéseit ismertető, angol nyelvű köteteket mutattak be Strasbourgban, az Európai Parlamentben. Sógor Csaba és Winkler Gyula EP-képviselők meghívására a Kós Károly Akadémia Alapítvány gondozásában megjelent két tanulmánykötetről Kovács Péter, az alapítvány alelnöke, valamint Kiss Tamás szociológus beszélt a Minority Intergroup gyűlésén.
Kiss Tamás szociológus, a romániai magyarság helyzetét bemutató kötet egyik szerzője szerint azért fontos ilyen helyzetjelentéseket elkészíteni angolul, hogy az erdélyi magyar közösség helyzetét máshol is megismerjék, illetve ezt egy összehasonlító kontextusba tudják behelyezni. „Az ilyen esettanulmányok ebben az irányban jelentenek nagyon fontos lépést, az összehasonlító kutatásnak az az előnye is megvan, hogy az erdélyi magyarokkal kapcsolatos, sokszor magától értetődő tapasztalatokat más és új szempontok szerint lehet elemezni” – hangsúlyozta a szerző.
A két angol nyelvű kötetet kétszáz EP-képviselőhöz juttatják el, megkapják a Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek frakcióközi csoport (Minority Intergroup) tagjai mellett az Európai Parlament Állampolgári jogok, bel- és igazságügy (LIBE) és a Kultúra és oktatás (CULT) szakbizottságok tagjai is. A The 25 Years of Minority Protection Policy Making. 25 Years of Minority Legislation. A Contextual Analysis of the Hungarian Minority in Romania című kötetek szerzője Horváth István, Bogdán Andrea és Mohácsek Magdolna, a The situation of the Hungarian Minority in Romania 26 Years after the Fall of the Communist Regime című könyvet Kiss Tamás, Barna Gergő és Székely István jegyzi.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=10867&Az_erdelyi_magyarsag_helyzetet_ismerteto_koteteket_mutattak_be_Strasbourgban

„Könyvtár, ami összeköt” ösztöndíjprogram
Az idei ösztöndíjprogram tíz, határon túli könyvtáros szakember és hat, budapesti könyvtárakból delegált kolléga részvételével zajlik Budapesten, az Országgyűlési Könyvtárban, 2018. október 13. és november 9. között.
Az idei ösztöndíj nyertesei: Bak Ágnes (Románia), Illyés-Gulácsi Andrea (Románia), Kolumbán Melinda (Románia), Nyilas Csilla (Románia), Smidt Veronika (Szlovákia), Tóth Andrea (Szlovákia), Ficze Tímea (Szerbia), Molnár István (Ukrajna), Bús Péter János (Magyarország), Takács Eszter Judit (Magyarország).
Az Országgyűlési Könyvtár Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködését célzó ösztöndíjprogramja során a résztvevőknek az elmúlt évekhez hasonlóan ezúttal is alkalmuk nyílik ellátogatni számos magyarországi könyvtárba, ezáltal megismerve a vonatkozó könyvtári rendszer sajátosságait, intézménytípusait. A kollégák természetesen hosszabb időt töltenek az Országgyűlési Könyvtárban, ahol nem csak intézményünk, hanem a felettes szervezeti egység, a Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság munkájában is elmélyedhetnek. Mindemellett szakmai kirándulások is várják vendégeinket, melyek lehetőséget teremtenek a személyes kapcsolatépítésre és tapasztalatcserére.
A könyvtári programmal egyidőben, azzal időnként találkozva, zajlik a „Múzeum határok nélkül” című ösztöndíjprogram, amelynek keretében hat, határon túli és három magyarországi muzeológus tölthet egy hónapot az Országgyűlési Múzeumban.
Forrás: https://www.ogyk.hu/hu/blog/posts/szombaton-indul-a-konyvtar-ami-osszekot-oesztondijprogram
http://forumhungaricum.hu/kulturkincs/tudositas-a-karpat-medencei-konyvtarosok-talalkozojarol/?fbclid=IwAR3CQaiCgjzl2aE6Ks2dUDute6bZVcz4gxN4Z-D00c_ZrCyJ9MZoWOSIvZ4

A Könyv Éve lesz 2019 Romániában
A román szenátus elfogadta az ezzel kapcsolatos törvénytervezetet. Eszerint a tanulók hetente találkozni fognak közismert személyekkel: írókkal és újságírókkal, akik részleteket fognak felolvasni a diákoknak irodalmi művekből, hogy őket is olvasásra buzdítsák. A tervezet szerint a Román Televízió és a Rádió beszámol a Könyv Éve kapcsán szervezett eseményekről.
Forrás: http://erdelyfm.ro/a-konyv-eve-lesz-2019-2/

Romániai könyvtárak a statisztika tükrében
 Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint Erdélyben Kolozs megyében olvasnak a legtöbben. Országos viszonylatban Kolozs megye 157 ezer könyvtárba járó olvasójával, Bukarest és Jász (Iași) megye után a harmadik helyet foglalja el. Bukarestben 285 ezer könyvtári aktív regisztrációt tartanak számon, Jász megyében pedig 159 ezret. Őket követi Szucsáva megye 134 ezer olvasóval, Temes 130 ezer olvasóval, Prahova megye 119 ezer olvasóval, Argeș megye 110 ezer olvasóval stb. Könyvtárainak száma szerint Kolozs megye a 8. helyet foglalja el 293 könyvtárral. Őt megelőzi Jász megye 450, Argeș megye 376, Bákó megye 358, Prahova 348, Bukarest 339, Szucsáva megye 305, és Dolj megye 303 könyvtárral. Maros megye 275 könyvtárával a 12. helyet, Hargita megye 167 könyvtárral és Kovászna megye 151 könyvtárral a 32., illetve a 36. helyre került. Az elmúlt 17 év során azonban az aktív olvasók országos száma 2,77 millióval csökkent. 2000-ben például 6 millió aktív olvasót tartottak számon Romániában, ez a szám 2017-re 3,23 millióra csökkent.
Forrás és teljes cikk itt: http://itthon.transindex.ro/?hir=53293
Forrás: https://www.edupedu.ro/bibliotecile-din-fiecare-judet-si-cati-cititori-le-mai-trec-pragul
Ma is Benedek Elek nyomdokain cimborálnak
 Ma is Benedek Elek nyomdokait kívánja követni a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Cimbora, amely a magyar nyelvterületen az egyetlen, 10–15 éves diákoknak szóló irodalmi, kulturális folyóirat. A Cimbora az Erdélyi Médiatér Egyesületnek köszönhetően hamarosan új honlappal jelentkezik, és tervben van a Cimbora Kaláka Tábor újbóli megszervezése is. Erről beszélgettek Farkas Kinga főszerkesztővel.
Az interjú itt olvasható: https://liget.ro/studio/ma-is-benedek-elek-nyomdokain-a-kivancsi-diakok-lapja

Merítés-díj 2018: Vida Gáboré a legjobb próza
 Vida Gábor Egy dadogás története című regénye meghódította a moly.hu könyves közösségi oldalt. A felhasználók által odaítélt díj történetében ez az első prózakötet, ami a közönségszavazásban és a zsűri szavazásán is az élen végzett.
Az oldalon működő Merítés magazinhoz kapcsolódó díjat immár negyedszerre ítélik oda az elmúlt év legjobb magyar könyveinek. A felhasználók négy kategóriában szavazhatnak. Elsőnek hagyományosan a széppróza győztese derült ki.
Néhány jellemző mondat a zsűri tagjai által írt véleményekből:
„Vida Gábor nemcsak saját eddigi legjobbját alkotta meg, de ezzel a kötettel egyértelműen ott a helye a legnagyobb kortárs magyar írók között is.” (giggs85)
„Egyszerre személyes és távolságtartó, kritikus és önkritikus, bevállalva a kudarcot, saját határait, közben meg olyan olvasmányélményt nyújt, amelyet nem egykönnyen felejt el az ember.” (eme)
„Őszinte, szépen megírt könyv az Egy dadogás története, ha nem is a Nagy Erdély-regény, de legalább nem is próbálja annak álcázni magát, ami külön dicséretes.” (Csabi)
„A mai 40-eseket, 50-eseket ettől a könyvtől kezdve én a dadogók generációjának fogom nevezni". (balagesh)
A győzteshez hasonlóan mindkét szavazáson egyetértésben végzett a második helyen Nádas Péter Aegon-díjas Világló részletek című könyve, míg a harmadik legtöbb szavazatot a közönségszavazáson Szeifert Natália Az altató szerekről, a zsűri szavazásán pedig Gyurkovics Tamás Mengele bőröndje című könyve kapta.
A Merítés-díj tízes listája itt található: https://moly.hu/karcok/1110630
A teljes végeredmény itt: https://moly.hu/karcok/1167468
Három kategóriában még folyik a szavazás: https://moly.hu/szavazasok/merites-dij-2018-gyermekirodalom-kozonsegdij
https://moly.hu/szavazasok/merites-dij-2018-ifjusagi-irodalom-kozonsegdij
https://moly.hu/szavazasok/merites-dij-2018-lira-kozonsegdij
A díjról és a korábbi győztesekről további információk itt olvashatók: https://hu.wikipedia.org/wiki/Mer%C3%ADt%C3%A9s-d%C3%ADj

Székelyföld-díjak idén is
 Két háromszéki kitüntetettje is van idén a Székelyföld folyóiratnak. A Csíkszeredában huszonegy éve megjelenő kulturális havilap minden esztendőben díjazza szerzői közül a legkiemelkedőbbeket.
A Székelyföld-díjat ebben az évben dr. Nagy Lajos helytörténész, nyugalmazott rétyi körorvos és Karácsonyi Zsolt költő, az Erdélyi Magyar Írók Ligája elnöke vehette át. A Székely Bicskarend Díjával magyarországi szerzők munkáját értékelik, ez évben Villányi László költő, a győri Műhely folyóirat főszerkesztője érdemelte ki, Szabó Gyula-emlékdíjjal pedig pályakezdő, kötettel még nem rendelkező fiatal alkotókat méltatnak, ezt a kitüntetést Voloncs Attila ifjú kézdiszentléleki író kapta.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/117596/szekelyfold-dijak_haromszekieknek

Szent László király ábrázolásait leltározták fel
Reprezentatív, sőt exkluzív kötettel gazdagodott a művészettörténeti könyvtár azáltal, hogy a kolozsvári Verbum Kiadó megjelentette a Szent László király – Erdély védőszentje című kiadványt, amely a nagy uralkodó erdélyi megjelenítéseit veszi számba, legyenek azok oltárképeken, freskókon, egyházi pecséteken vagy köztéri szobrok által.
Bernád Rita, a gyulafehérvári egyházmegye levéltárosa a Szent László védnöksége alatt álló plébániákról (Háromszéken a nyujtódi ilyen) és a pecsétábrázolásokról ír, a székelyföldi freskókat Jánó Mihály veszi számba a kötetben, aki legismertebb szaktekintély ezeket illetően. Kiss Loránd falkép-restaurátor a Medgyes környékén frissen felfedezett leleteket foglalja össze, Barabás Kisanna levéltáros-muzeológus egy jellegzetes barokk ábrázolásról, a vizet fakasztó lovagkirályról értekezik, Szabó Tekla a három szent király együttes ábrázolásairól, Hegedűs Enikő pedig főleg az oltárokon fellelhető újkori Szent László-ábrázolásokról ír. A könyvben külön térképeken szerepelnek a falképábrázolások, az oltárképek, üvegablakok, illetve a szobrok.
Művészettopográfiai szempontból jelentős tény, hogy ilyen hosszú történetet, mint az 1068-as kerlési csatában Szent László királlyal történtek, sehol Európában nem ábrázolnak valós, történelmi személyiségről – fejtette ki Jánó Mihály. A legtöbb ábrázolás ugyan nem képvisel magas művészi színvonalat, kicsi falusi templomokban készültek, ám megmaradásuk is pont annak köszönhető, hogy nem volt pénz ezeknek a templomoknak az átépítésére, legfeljebb kicsi toldásokkal bővítették őket. A reformációban ugyan sok falképet levakoltak, átfestettek, de a 19. században tömegesen előkerülve megkapták a megfelelő megbecsülést, ami a minden felekezet által értékelt Szent László királynak szól.
Igaz, teljesen más fotón és saját terükben, helyükön megszemlélni ezeket a freskókat a maguk szuggesztivitásukban (sok helyen már pusztulófélben, ahol a gyülekezetek kihaltak), viszont Jánó Mihály szerint nem lehet eléggé értékelni, hogy ilyen minőségű színes reprodukciókat tartalmaz a könyv, holott Erdélyben szinte lehetetlen hasonlókat megjelentetni egy-egy szakkiadványban.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/a-lovagkiralyhoz-melto-kotet/

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

2018. november 1., csütörtök

Novemberi évfordulók 2018


745 esztendeje, 1273. november elsején született Abu l-Fidá arab fejedelem, irodalmár, történeti- és földrajz író.

80 éve, 1938. november elsején hunyt el Francis Jammes francia költő és novellista.

130 éve, 1888. november másodikán született Bethlen Béla erdélyi magyar naplóíró, jogász és politikus.

555 esztendeje, 1643. november negyedikén született Antonio Tebaldeo olasz költő. Verseit latin és olasz nyelven írta.

360 esztendeje, 1658. november negyedikén született Szulhan Szaba Orbeliani grúz író, tudós és államférfi. Ismert műve: A bölcsesség meséskönyve.

165 éve, 1853. november negyedikén született Vargha Gyula magyar költő, műfordító és statisztikus.

405 esztendeje, 1613. november ötödikén született Isaac de Benserade francia költő és drámaíró.

400 esztendeje, 1618. november ötödikén hunyt el Eliáš Láni (Láni Illés) szlovák egyházi író és költő.

215 éve, 1803. november ötödikén hunyt el Pierre Choderlos de Laclos francia író és tábornok. Ismert regénye: Veszedelmes viszonyok.

165 éve, 1853. november ötödikén hunyt el Garay János magyar költő, író és újságíró.

75 éve, 1853. november ötödikén hunyt el Aspazija lett írónő, drámaíró, költő és publicista.

185 éve, 1833. november hatodikán született Jonas Lie norvég író, költő és drámaíró.

180 éve, 1838. november hatodikán született Domenico Gnoli olasz költő és könyvtárigazgató.

125 éve, 1893. november hatodikán született Daday Lóránd (Székely Mózes) erdélyi magyar író, novellista és színműíró.

85 éve, 1933. november hatodikán született Varró Ilona erdélyi magyar novellista és szerkesztő.

180 éve , 1838. november hetedikén született Villiers de l'Isle-Adam francia szimbolista író.

105 éve, 1913. november hetedikén született Albert Camus francia író és filozófus a francia egzisztencializmus egyik képviselője. Legismertebb irodalmi művei: Közöny, Bukás, Sziszüphosz mítosza, A pestis.

90 éve, 1928. november hetedikén hunyt el Tóth Árpád magyar költő és műfordító.

50 éve, 1968. november hetedikén hunyt el Hamvas Béla magyar író, filozófus, esszéíró, esztéta, műfordító és könyvtáros.

110 éve, 1908. november nyolcadikán hunyt el Victorien Sardou francia drámaíró, író és dramaturg.

75 éve, 1943. november nyolcadikán született Tárnok Zoltán magyar író, újságíró és szerkesztő.

65 éve, 1953. november nyolcadikán hunyt el Ivan Alekszejevics Bunyin orosz író, költő és műfordító.

245 éve, 1773. november kilencedikén született Thomasine Gyllemborg dán írónő.

200 éve, 1818. november kilencedikén született Iván Szergejevics Turgenyev orosz író, drámaíró, költő és műfordító.

145 éve, 1873. november kilencedikén született Tadeusz Micinski lengyel költő, drámaíró és novellista.

100 éve, 1918. november kilencedikén született Guillaume Apollinaire francia költő, író és kritikus.

65 éve, 1953. november kilencedikén hunyt el Dylan Thomas walesi költő és drámaíró.

40 éve, 1978. november kilencedikén hunyt el Mécs László (Martoncsik József) magyar költő és lapszerkesztő.

290 éve, 1728. november tizedikén született Oliver Goldsmith angol-ír költő, író és esszéista.

155 éve, 1863. november tizedikén született Kálnoky Izidor Magyar-zsidó, újságíró és lapszerkesztő.

105 éve, 1913. november tizedikén született Balla Károly erdélyi magyar író, újságíró és színműíró.

95 éve, 1923. november tizedikén hunyt el Donászy Ferenc magyar ifjúsági író.

525 esztendeje, 1493. november tizenegyedikén született Bernado Tasso olasz költő, író, udvaronc.

505 esztendeje, 1513. november tizenegyedikén született Stanisław Orzechowski lengyel író, politikus és történész.

90 éve, 1928. november tizenegyedikén született Carlos Fuentes Macías panamai születésű mexikói író, újságíró, irodalomtudós és diplomata.

75 éve, 1943. november tizenegyedikén hunyt el Hegyi Mózes székely-magyar költő és helytörténész.

355 esztendeje, 1663. november tizenharmadikán született Árni Magnússon izlandi filológus.

95 éve, 1923. november tizenharmadikán született Eugenio de Nora spanyol költő és író.

65 éve, 1953. november tizenharmadikán hunyt el Német Andor magyar író, költő, múfordító és kritikus.

205 éve, 1813. november tizennegyedikén hunyt el Antonio de Campany spanyol filozófus, író, közgazdász, történész és politikus.

140 éve, 1878. november tizennegyedikén született Leopold Staff cseh származású lengyel költő, drámaíró és műfordító.

420 esztendeje, 1598. november tizenötödikén hunyt el Jerónimo Corte-Real portugál költő.

365 esztendeje, 1653. november tizenötödikén hunyt el Teitoku Macunaga japán költő.

360 esztendeje, 1658. november tizenötödikén hunyt el Jacob Revius (Reefsen) holland költő, teológus és egyháztörténész.

45 éve, 1973. november tizenötödikén hunyt el László Dezső székely-magyar társadalomtudományi és egyházi író, szerkesztő.

40 éve, 1978. november tizenötödikén hunyt el Margaret Mead amerikai írónő, újságíró és kulturális antropológus.

260 éve, 1758. november tizenhatodikán született Peter Andreas Heiberg dán író és filológus.

210 éve, 1808. november tizenhatodikán született Karol Kuzmány szlovák egyházi író, költő és tanár.

10 éve, 2008. november tizenhatodikán hunyt el Gyurkovics Tibor magyar költő, író, pszichológus és pszichiáter.

245 éve, 1773. november tizenhetedikén született Csokonai Vitéz Mihály magyar költő, író és színműíró, a magyar költészet kiemelkedő alakja. Jelentős alkotásai: Az estve, A boldogság, A Magánossághoz, A tihanyi Ekhóhoz, A Reményhez, Dorottya, A méla Tempefői.

200 éve, 1818. november tizenhetedikén született Vachott Sándor magyar költő, író és ügyvéd.

285 éve, 1743. november tizennyolcadikán született Johannes Ewald dán nemzeti költő és drámaíró.

250 éve, 1768. november tizennyolcadikán született Zacharias Werner német költő és drámaíró.

250 éve, 1768. november tizennyolcadikán született José Marchena spanyol költő és lapszerkesztő.

190 éve, 1828. november tizennyolcadikán hunyt el Ippolito Pindemonte olasz költő és műfordító.

210 éve, 1808. november tizenkilencedikén született Eduard-Maria Oettinger német író és bibliográfus.

140 éve, 1878. november tizenkilencedikén hunyt el Ábrahám Dov Lebensohn litvániai születésű héber költő.

75 éve, 1943. november tizenkilencedikén született Király László erdélyi magyar költő, író, szerkesztő.

230 éve, 1738. november huszadikán született Félix Varela y Morales kubai költő.

160 éve, 1858. november huszadikán született Selma Lagerlöf svéd írónő. Legismertebb műve: Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal.

55 éve, 1963. november huszadikán hunyt el Vaszary János író, színműíró, filmrendező és színész.

10 éve, 2008. november huszadikán hunyt el Takáts Gyula magyar költő, író, műfordító, kritikus és múzeumigazgató.

105 éve, 1913. november huszonegyedikén született Dimitriosz Hadzisz görög író, novellista.

90 éve, 1928. november huszonegyedikén hunyt el Hermann Sudermann német író és drámaíró.

200 éve, 1818. november huszonkettedikén született George Eliot (Mary Anne Evans) angol írónő.

140 éve, 1878. november huszonkettedikén hunyt el orosz Pjotr Andrejevics Vjazemszkij herceg, költő és irodalomkritikus.

55 éve, 1963. november huszonkettedikén hunyt el Aldous Leonard Huxley Egyesült Államokba emigrált angol író, Ismertebb művei: Pont és ellenpont, Szép új világ, Az érzékelés kapui.

300 esztendeje, 1718. november huszonharmadikán született Alekszandr Petrovics Szumarokov orosz költő, író, drámaíró és színházigazgató.

95 éve, 1923. november huszonharmadikán hunyt el Grigore Urmuz (Demetru Demetrescu-Buzău) román költő, író, az avantgárd román költészet meghatározó alakja.

80 éve, 1938. november huszonharmadikán született Takács Zsuzsa magyar írónő, költő, műfordító és tanár.

305 esztendeje, 1713. november huszonnegyedikén született Laurence Sterne angol író, emlékiratíró, lelkész és politikus.

210 éve, 1808. november huszonnegyedikén született Alphonse Karr francia író és újságíró.

255 éve, 1763. november huszonötödikén hunyt el Antoine François Prévost, dit d’Exiles francia író, újságíró és műfordító.

160 éve, 1858. november huszonötödikén született Alfred Capus francia író, újságíró és színműíró.

50 éve, 1968. november huszonötödikén hunyt el Upton Sinclair amerikai regényíró.

330 esztendeje, 1688. november huszonhatodikán hunyt el Philippe Quinault francia drámaíró és librettista.

140 éve, 1878. november huszonhatodikán született Georg Kaiser német író és drámaíró.

135 éve, 1883. november huszonhatodikán született Babits Mihály magyar költő, író irodalomtörténész és műfordító. Jelentősebb művei: A lírikus epilógia, Húsvét előtt, A gólyakalifa, Timár virgil fia, A gazda bekeríti házát, Az európai irodalom története, Jónás könyve.

50 éve, 1968. november huszonhatodikán hunyt el Arnold Zweig német író és elbeszélő.

2025 esztendeje, i. e. 8. november huszonhetedikén hunyt el Quintus Horatius Flaccus görögül és latinul író római költő.

140 éve, 1878. november huszonhetedikén született Farkas Pál magyar író, lapszerkesztő, szociológus, ügyvéd és politikus.

90 éve, 1928. november huszonhetedikén Kamondy László magyar író és drámaíró.

65 éve, 1953. november huszonhetedikén hunyt el Eugene O’Neill ír származású amerikai drámaíró. Ismert művei: A nevető Lázár, Amerikai Elektra, Hosszú út az éjszakába.

390 esztendeje, 1628. november huszonnyolcadikán született John Bunyan angol vallási író.

330 esztendeje, 1688. november huszonnyolcadikán hunyt el Bohuslav Balbin cseh történetíró és jezsuita szerzetes.

240 éve, 1778. november huszonnyolcadikán született Pázmándi Horváth Endre (Horváth András) magyar költő és író.

150 éve, 1868. november huszonnyolcadikán született Maiju Lassila (Algot Untola) finn író, újságíró és szerkesztő.

120 éve, 1898. november huszonnyolcadikán született Babay József magyar író, drámaíró, forgatókönyvíró és újságíró.

120 éve, 1898. november huszonnyolcadikán hunyt el Conrad Ferdinand Meyer svájci költő és író.

75 éve, 1943. november huszonkilencedikén hunyt el Harsányi Zsolt felvidéki magyar író, újságíró és műfordító.

75 éve, 1943. november huszonkilencedikén hunyt el Józsa Béla székely-magyar író, költő, szerkesztő és faszobrász.

60 éve, 1958. november huszonkilencedikén hunyt el Igo Gruden szlovén költő.

1470 esztendeje, 548. november harmincadikán született Grégoire de Tours latin nyelven író frank krónikás és egyházíró.

175 éve, 1843. november harmincadikán született Kiss József magyar költő, író és szerkesztő.


Érdemes Tudni

80 éve, 1938. november elsején hunyt el Rajka László erdélyi magyar irodalomtörténész és műfordító.

95 éve, 1083. november másodikán született Horváth Tibor erdélyi magyar gyógyszerészeti szakíró.

125 éve, 1893. november harmadikán született Baráth Béla magyar művészettörténész és bibliográfus.

195 éve, 1823. november harmadikán született meg Bolyai János világhírű matematikusunk levele atyjához (Bolyai Farkashoz), amelyben szállóigévé vált gondolatát közölte véle: „semmiből egy új világot teremtettem”.

105 éve, 1913. november negyedikén született Vencel József székely-magyar szociológus, közíró.

935 esztendeje, 1083. november ötödikén Szent László magyar király vezetésével avatták szentté Imre herceget.

75 éve, 1943. november ötödikén született Tiboldi István székely-magyar állatorvos és állatorvos-tudományi szakíró.

140 éve, 1878. november hatodikán született Csutak Vilmos székely-magyar történész és helytörténész.

20 éve, 1998. november hatodikán hunyt el Szőcs István erdélyi származású magyar filmrendező és forgatókönyvíró. Ismert rendezései: Emberek a havason, Ének a búzamezőkről, Kádár Kata.

35 éve, 1983. november hetedikén hunyt el Mátrai László magyar filozófus, esztéta és könyvtáros.

95 éve, 1923. november tizedikén hunyt el Pecz Vilmos erdélyi származású magyar nyelvész, filológus.

345 esztendeje, 1653. november tizenegyedikén tartotta meg latin nyelvű köszöntő beszédét a Bölcsesség tanulásáról (De studio sapientiae) címen Apáczai Csere János székely-magyar filozófiai és pedagógiai író, természettudós, tanító és polihisztor, amikor a gyulafehérvári kollégium rektori állását átvette.

135 éve, 1883. november tizenegyedikén született Szakács Mózes székely-magyar lapszerkesztő és pedagógiai író.

140 éve, 1878. november tizenkettedikén született Köpeczi Sebestyén József erdélyi magyar heraldikus, címerfestő és genealógus.

30 éve, 1988. november tizenkettedikén hunyt el Doráti Antal magyar származású zsidó-német karmester és zeneszerző.

200 éve, november tizenharmadikán született Magyar László magyar földrajzi felfedező, Afrika kutató.

75 éve, 1943. november tizenegyedikén hunyt el Dobay László székely-magyar természettudományi szakíró, zoológus ornitológus.

170 éve, 1848. november tizennegyedikén született Bartha Miklós székely-magyar jogász, publicista és politikus.

45 éve, 1973. november tizenötödikén hunyt el László Dezső székely-magyar társadalomtudományi és egyházi író, szerkesztő.

40 éve, 1978. november tizenötödikén hunyt el Nagy László magyar régész, néprajzkutató és könyvtáros.

220 éve, 1798. november tizenhetedikén hunyt el Batthyány Ignác erdélyi tudós, könyvtáralapító, és erdélyi katolikus püspök.

405 esztendeje, 1613. november tizennyolcadikán nevezte ki Bethlen Gábor, Erdély fejedelme, Mikó Ferencet Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkapitányává.

355 esztendeje, 1663. november tizennyolcadikán született Köleséri Sámuel magyar egyházi író és szónok, Erdély egyik nagy polihisztora.

140 éve, 1878. november tizennyolcadikán született és 60 éve, 1958. november harmadikán hunyt el Paál András Imre díszműlakatos és költő.

135 éve, 1883. november tizenkilencedikén hunyt el Benkő Dániel székely származású magyar mezőgazdasági szakíró.

125 éve, 1893. november huszadikán született Ábrahám Ambrus Andor székely-magyar zoológus, ideghisztológus és szakíró.

95 éve, 1923. november huszonegyedikén hunyt el Hankó Vilmos erdélyi magyar kémikus, pedagógus, a csíki borvízfürdők kutatója.

145 éve, 1973. november huszonkettedikén született Bocskay Tóbiás erdélyi magyar hitszónok, tanár, publicista.

65 éve, 1953. november huszonnegyedikén hunyt el Veress Endre erdélyi magyar történetíró.

125 éve, 1893. november huszonötödikén született Pápai (Lip) Károly néprajzkutató, az obi-ugor népek kutatója.

10 éve, 2008. november huszonötödikén hunyt el Kónya Ádám székely-magyar helytörténész, geográfus, pedagógus és muzeológus.

85 éve, 1933. november huszonhatodikán született Madarász Antal székely-magyar geográfus, földrajzi szakíró és egyetemi oktató.

15 éve, 2003. november huszonhatodikán hunyt el Miklós József székely-magyar nyelvész, tolmács, nyelvtanár és iskolai évkönyvszerkesztő.

70 éve, 1948. november huszonnyolcadikán született Tamás Gáspár Miklós erdélyi származású magyar filozófus, újságíró és politikus.

85 éve, 1933. november harmincadikán született Gálfalvi Zsolt erdélyi magyar irodalomkritikus és esszéista.