2019. január 16., szerda

Megjelent a 3K decemberi száma

A 3K 2018. decemberi számának tartalma:

Könyvtárpolitika
Pap Dávid Zoltán – Szüts Etele: A virtuális Baranya felépítése. A Helyismereti Gyűjtemény mint digitális tartalomszolgáltató

Műhelykérdések
Gál Andorné: Cselekvő közösségek. Brüsszeli tanulmányút
 
Konferencia
Sághi Ilona: Partnerségben a könyvtárakkal

Horváth Tamás: Kert – közösség – könyvtár. Beszámoló a Mezőgazdasági Könyvtár programjáról

Németh Márton: A webarchiválás nemzetközi környezete. Mozaikok az IIPC 2019 kongresszusról 

           
Olvasás
Borbé Levente: Biblioterápiás foglalkozás a székelyföldi Márton Áron Főgimnáziumban

Istók Anna: „Kamaszhíd”. Kamaszkönyvtár nyílt Gödöllőn
 


Könyv
Béres Judit: Új utakon az olvasók felé. Hagyomány és innováció a nagykanizsai városi könyvtárban Halis István Városi Könyvtár (Nagykanizsa)

 
Németh Márton: Digitális Bölcsészet. Gondolatok egy új nyílt hozzáférésű, interdiszciplináris e-folyóirat születése kapcsán


Ízelítő a lapszámból:

„A 2010-es évek derekán, a gyűjtemény még mindig a 20. század közepén megfogalmazott elvek és elvárások szerint élte mindennapi életét. Ezek az egységek szerte az országban azért jöttek létre, hogy a megyéjükre vonatkozó hagyományos papíralapú dokumentumokat gyűjtsék és archiválják, lehetőleg az idők végezetéig. Ez egyfajta múzeumi szekciót eredményezett a megyei könyvtárakon belül, ahol a fent említett funkciók mindig is megelőzték a szolgáltatásit. Azonban a mai magyar könyvtári szakmában már (evidenciaként kezelik) elvárt igény, hogy a könyvtári állományok és a szolgáltatási rendszerek fejlesztésében követni kell a digitalizációs trendeket, igazodva a gyökeresen megváltozott olvasási és információkeresési szokásokhoz. A hazai könyvtárak küldetése – és a helyismereti gyűjteményeké szintén – az, hogy a digitális Magyarországba is átmentsék (átörökítsék) és lehetőleg online is szolgáltassák a nemzeti kulturális értékeket. A fentiek értelmében a gyűjtemény 2016 óta fokozatos koncepcióváltáson esett, illetve esik át.” (Pap Dávid Zoltán – Szüts Etele)

„A konferencia két napján az együttgondolkodás fókuszában az intézmények közösségfejlesztő, közösségépítő szerepe, illetve az ezt támogató online és offline módszerek, jó gyakorlatok prezentálása állt. A számos szekcióelőadás során érintették azokat a kulcsfontosságú területeket, amelyek mentén a fejlesztések a nemzetközi trendekkel összhangban elengedhetetlenek, mint pl. digitalizálás, online közösségek, olvasásfejlesztés, közösségépítés-fejlesztés, korszerű térszervezési megoldások adaptálása. Megismerhették a résztvevők a projekt keretében lezajlott Kulturális intézmények reprezentatív felmérése kutatás eredményeit, illetvekerekasztalbeszélgetésre is sor került a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) nyerteseivel, akik számára a Cselekvő közösségek projekt szakmai és módszertani támogatást nyújt. A szekciókban a projekt keretében fejlesztett kiscsőszi, tiszanánai, salgótarjáni, kiskőrösi mintaprojekteket is bemutatták a szervezőik.” (Sághi Ilona)

„A diákok nem ismerték ezt a foglalkozást. A konkrét foglalkozások során hétről hétre egyre jobban várták a következő olvasói utazást. Egyre felszabadultabbak lettek. Fel merték vállalni önmagukat. Még azok is, akik nem szívesen nyilatkoztak, láttam arcukon az ottlétet, a figyelést, és ezek mentén az érzelmi megnyilvánulásaikat. A tesztlapokon szerepelő negatív értékeléseket igyekeztem kérdések feltevésével, az ő válaszukkal közelebb hozni a megoldáshoz. A biblioterápiás foglalkozás természetesen pozitívan hatott úgy a diákokra, mint rám is. Felülmúlta elvárásaimat. Már a foglalkozások hete alatt, de utána is a XI/A osztályból naponta bejön a könyvtárba legalább három diák. Bent tanul, tanulmányoz, kérdez, segítséget kér egy-egy témában, vagy egyszerűen csak olvas. Egyvalaki közülük telefonozott. Kíváncsiságból hozzáléptem, azzal az indokkal, nem kell-e segítsek neki, hogy megnézzem, mivel foglalatoskodik. Éppen Kosztolányi egyik novelláját kereste a világhálón... Mi sem nagyobb bizonyítéka az olvasás bűvkörébe való bekapcsolódásnak, mint az, hogy Max Lucado Értékes vagy című darabját elő fogják adni. Azt gondolom, hogy az egyik kulcs, amely visszavezeti az olvasásra a fiatalokat (és nem csak őket), az a biblioterápiás foglalkozások tantervbe való beiktatása lenne.” (Borbé Levente)

2019. január 15., kedd

Amikor itthon az otthon


Ferencz Imre költő Válogatott versek kötetén merengtem el manapság. Szinte megbabonáztak sorai. Székelyföld úgy nyílt ki előttem, mintha egy bűvös székelykapun át kaptam volna engedélyt erre a mesébe illő zord, de mégis tündéri vidékre. Ez a látomás egyáltalán nem csoda, hiszen jómagam is ezen a tájon születtem.

Ferencz Imre költészetének mondandója főleg az utóbbi kötetein át jutottak el hozzám. Ez a válogatás a Székely Könyvtár sorozatban megjelenve telitalálat volt. Székelyföldi költő sajátos problémákat tárgyal, mintha csak erre a világra illenének. Pedig bentről kitekintve láttatja azt a sorsot is, amelyben kényszerült mindezt átélni. A helyi vidéki élet képszerűen tárul elénk, mintha csak egy karnyújtásnyira lenne tőlünk. A képzeletünkben megszületett tér és annak időbeli változása a benne lévő emberek kitartó magatartása révén rajzolódik ki szemünk előtt. Igazi népi költő, akin keresztül a székelység életének „titkait” fedezheti fel az olvasó. Hiába itt a modern kor, bizony lélekben szekéren jár az idő. Nem számít a csodajárgányok gyorsasága, itt az ember meg kell engedje magának a kalákakötelékkel járó áldást. Mifelénk hegytetőre mászni, emberekkel találkozni, elbeszélgetni, dolgozni és helytállni kell.


Költészete közvetlen, érthető és szókimondó. Sodródtam a történetekkel, néhol közeli megfigyelője voltam, másutt szereplőjévé váltam eme szépséges tájnak. Imitt-amott megpihentem, s elgondolkodtam rajtuk, ahogy a székely ember is teszi munkálkodás közben. Ezekben a versekben kertelésnek nincs helye. Mégis szerethető, néhányukat közülük a szívembe zártam. Itthon éreztem magam az otthonban.

Kellenek az ilyen, és ehhez hasonló percek, mert egy kicsit helyreteszi a bennünk lévő rendetlenséget. Olyannak tűnhet, mint a nagy eső utáni zavaros patak kristálytisztulásában megcsillanó napfénysugarak elbűvölő némasága.

 ✱ ✱ 

Ajánlom e vidék lakóinak, és természetesen minden egyes embernek, akik a székely lélekből is szeretnének meríteni egy cseppet.


Borbé Levente



2019. január 14., hétfő

Nyugalmi állapot


Fekete Vince költőnek a múlt esztendő decemberében két közönségtalálkozóján vettem részt egyazon napon. Egyik a Márton Áron Főgimnázium diákjaival és pedagógusaival, a másik a Kájoni János Megyei Könyvtárban tartott könyvbemutató kapcsán.


A két találkozó egymást kiegészítve hatott rám. Valami olyasmi történt, amelyből csak építkezni lehetett. A hitelességből fakadó légkörteremtés meghatározóvá tette az összejövetelek minden egyes mozzanatát. A levezetéshez segítségül szolgált Borsodi L. László bevezetője és a költőtárshoz intézett kérdései.

A nyitott közlése által történő költői pályafutását bemutató Fekete Vince így emberi mivoltát is megismertethette a közönséggel. Aki ott volt és hallotta, maradandó élménnyel gazdagodott. A felolvasott költemények észrevétlenül beleolvadtak élatútja történetébe. 
 
* * *

A Szárnyvonal című nemrég megjelent kötete a szabadságérzet lélekbeli misztériumát nyújtja át nekünk. Mint tudjuk, az összhang mulandósága körbejár bennünket, akár a pára, pillanatok alatt elillanhat. Ezért érdemes megtartani azokat a kincsként őrzött “titkokat”, amelyektől többek leszünk, s talán jobbakká is válunk. 


Fekete Vince költészetét az otthoni székelyvarázsban rejlő anyatermészet lengi körül. Természetesen mindez továbbnövekedve átöleli egész Erdélyt. Egy olyan világba kalauzol el, ahol sorai olvasása közben vendégei vagyunk. Bepillantást nyerhetünk sajátos erdélyi világába. Elsősorban észlelhetjük azt a nyugtató erőt, amire nagy szükségünk van manapság, de ugyanakkor a körülötte lévő feszültségről sem hallgat. Más időben, máskor, valahol, de nem idegen tájak érzelmei tisztulnak le a ködfátyolos erdélyi vidék zeg-zugaiban rejlő teremtő vidékről. A versek egymagukban is magukkal ragadóak tudnak lenni, de a sorok egyásutánisága “szinte befejezetlené teszi” az egyes költeményt. Követeli a folytatást. Ezért érdemes időt szakítani rá és egyben olvasni, az elejétől a végéig.

Ebben a letisztuló, néha mesébe illő környezetben a megjelenő emberi kötelékek, és viszonyok, problémák jelenlegi helyzeteinek természetei is a felszínre törnek. Némely esetben ők határozzák meg kapcsolatukat a sorok gondolatfelhőiben. Mégis jó leragadni ebben a kizökkent időben, mert ideig-óráig a lélek otthonra talál benne. A nyugalom érzése pedig semmivel sem mérhető.

Borbé Levente


2019. január 4., péntek

ReMeK-e-hírlevél 2019/1. számából

"A magyar sajtó lelőhelyjegyzéke, 1850-1952" elektronikus változata elérhető a MEK-ben
 A magyar sajtó hiánypótló mű lelőhelyjegyzéke, 1850-1952: A Magyarországon magyar és idegen nyelven megjelent, valamint a külföldi hungarika hírlapok és folyóiratok lelőhelyjegyzéke a magyar és külföldi könyvtárakban elérhető a http://mek.oszk.hu/18900/18916 címen.
Forrás: Góczán Andrea, MEK-könyvtáros

Két kor küszöbén – meghirdették a fiatal szerzőknek szóló Tabéry-novellapályázatot
A Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéki Csoportja, valamint a Várad irodalmi és művészeti folyóirat ötödik alkalommal hirdeti meg a Tabéry Géza novellapályázatot.. A kiírás szerint a pályaműveknek tematikusan az író Két kor küszöbén című önéletírásából kiemelt szövegrészek valamelyikéhez kell kapcsolódniuk. Kiindulópont lehet a rész(ek) alaptémája, mozzanata vagy szimbolikus képi síkja(i).
Pályakezdő és gyakorló szerzők egyaránt jelentkezhetnek, a felső korhatár 30 év. A pályamunkákat szakértői zsűri értékeli a felhívást kiíró két intézmény részéről. A legjobb pályamunkákat beküldő három szerző pályadíjat és könyvcsomagot kap az alábbiak szerint: a győztes pályamű 50 ezer Ft, illetve ennek megfelelő RON + könyvcsomag; a második helyezett 30 ezer Ft, illetve ennek megfelelő RON + könyvcsomag; a harmadik helyezett 20 ezer Ft, illetve ennek megfelelő RON + könyvcsomag díjazásban részesül. A legjobbnak ítélt novellákat a Várad folyóirat publikálja. A pályázatra szerzőnként maximum két novella küldhető be, egyenként legfeljebb 10 gépelt oldal terjedelemben (mintegy 24 000 karakter). A zsűri eleve nem veszi figyelembe a terjedelemhatárt jelentősen túllépő szövegeket. Nevezési díj nincs. Beküldési határidő: 2019. február 28. A pályázatokat a taberypalyazat@gmail.com címre vagy postán (Revista culturală Várad, 410068 Oradea, Piața 1 Decembrie nr. 12, jud. Bihor) várják, eredményhirdetés és ünnepélyes díjátadás 2018 áprilisában lesz.
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/105944-ket-kor-kuszoben-meghirdettek-a-fiatal-szerz-knek-szolo-tabery-novellapalyazatot

Ferencz Imre Válogatott versei a Székely Könyvtárban
Ferencz Imre, a Hargita Népe napilap hajdani főmunkatársának, jelenleg is állandó szerzőjének új verseskötetét mutatták be a Kájoni János Megyei Könyvtárban 2018. december 13-án. A Válogatott versek című kötet a Székely Könyvtár sorozat 69. darabjaként jelent meg. A bemutatón a szerző Fekete Vince és Lövétei Lázár László, a Székelyföld folyóirat vezetői kérdéseire válaszolt. Bözödi György nyomdokain járó, népi költőként határozta meg önmagát Ferencz Imre, aki 2018-ban töltötte be hetvenedik évét. Beszélt a korai költői indulását követő hosszas hallgatás okairól, a mintegy tíz évvel ezelőtt bekövetkezett újraindulásáról, költői pályája kiteljesedéséről. Elmondta azt is, hogy számára a faluhoz kötődő élményei jelentik a legfontosabb ihletforrást. Szó esett jövébeni terveiről, készülő munkáiról is. Végül a szerző dedikálta a kötetet.
Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.eu/bozodi-gyorgy-nyomdokain/
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/690/ferencz-imre-valogatott-verseinek-bemutatoja
 
Fekete Vince Szárnyvonal című verseskötetét mutatták be
 A Kájoni János Megyei Könyvtárban az irodalombarátok Fekete Vince legújabb, Szárnyvonal című verseskötetét ismerhették meg 2018. december 11-én. A jelenlévők a szerző alkotói világába Borsodi L. László költő, irodalomtörténész bevezetője révén kaptak betekintést. A Szárnyvonal a budapesti Magvető kiadó gondozásában jelent meg, a kötet verseiből Szabó Enikő színművész előadásában ismerhetett meg néhányat a közönség, a találkozó végén maga a költő olvasta fel Cété című költeményét. Borsodi L. László kérdéseire válaszolva erdélyi költőként határozta meg önmagát Fekete Vince. A Kézdivásárhely – Kézdiszentkereszt (Polyán) – Csíkszereda hármasában élő és alkotó, József Attila-díjas szerző hangsúlyozta, hogy a kötet címe is a peremvidéken való létet sugallja, ahol azonban éppen úgy meg lehet élni az élet teljességét mint a világ bármely pontján.
A beszélgetésben kitértek a kötet szerkezetére, a benne foglalt szövegek elő- és utóéletére, más kötetekben való előfordulására is. Szabó Enikő színművész meglepetésként az egyik verset saját megzenésítésben gitárkísérettel adta elő a közönségnek.
Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.eu/erdelyi-koltokent-hatarozta-meg-onmagat/
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/688/fekete-vince-szarnyvonal-cimu-verseskotetenek-bemutatoja

Könyvbarátok: akik irodalommal, tudománnyal és egymással találkoznak
 Közel két éve alakult a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban a Könyvbarát Klub, melynek tagjai mára már közösséggé formálódtak. Középkorú és idős emberek ők, akik számára hasznos elfoglaltság az irodalom és tudomány különböző területeinek megismerése, ismereteik frissítése és a modern korhoz való igazítása. A 2018-as év utolsó találkozóján a könyvbarátok visszaemlékeztek, hogy az elmúlt tizenkét hónapban voltak könyvbemutatók, előadások, amelyeket többször a klub tagjainak egyike tartott, vagy vendégelőadót hívtak meg.
A színes programot olyan előadások képezték, mint: Salamon Ernő életútja és munkássága (Ferenczi Attila magyarszakos tanár), Egyéni utak a stressz leküzdésére (Borsos Annamária pszichológus), A könyv története (Csergő Aliz könyvtáros), Földünk és a csodálatos naprendszer (Tenger János), A víz új megközelítésben (Lemhényi Pál), Egy hajómalom születése (dr. Márton László), Kiegészítés Székelyföld régészeti repertóriumához (Székely Zsolt), Éghajlati kockázatok napjainkban (dr. Dombay István). Könyvbemutatókra is sor került, ismertették Garda Dezső Gyergyó kulturális értékei, illetve Dénes Géza Egy vers, egy dal, egy történet című kötetét. Az év eseményeit vetített fényképek segítségével elevenítették fel, volt kulturális műsor karácsonyi dalokkal, Danaliszyn József és műkedvelő színjátszótársai egy darabot mutattak be, és a klubtagok közül is többen mondtak verset, olvastak fel novellát, volt, aki szintetizátoron játszott. Kedvelik az együttléteket, ennek adtak hangot, így reménykednek abban, hogy továbbra is lesz lehetőségük a könyvbarátoknak Gyergyószentmiklóson találkozniuk.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/konyvbaratok-akik-irodalommal-tudomannyal-es-egymassal-talalkoznak

Prózadíj Böszörményi Zoltánnak
A Romániai Írószövetség (USR) aradi tagozatának év végi díjkiosztó gálájára 2018. december 8-án került sor a Jelen Házban. A szép számban összegyűlt írószövetségi tagok, írók, költők, kritikusok részvételével megtartott estet Vasile Dan költő, a tagozat elnöke nyitotta meg, aki röviden vázolta annak 2018-as eredményeit. Elmondta továbbá, hogy az Írószövetség nagyra értékeli a (nem csak aradi tagokból álló) aradi tagozat tevékenységét, amelyet az ország legjobb tagozatai között tart számon.
A 2017-ben kifejtett tevékenységükért díjazottakat a háromtagú zsűri (Ioan Mateuţ, Traian Ştef, Gheorghe Schwartz) nevében utóbbi köszöntötte, miután megköszönte a támogatást az Aradi Polgármesteri Hivatalnak és a Municípiumi Kulturális Központnak, amelyek a díjak anyagi hátterét biztosították. Prózadíjat kapott Böszörményi Zoltán író a Füst című kötetének román nyelvű fordításáért (Fum, Brumar Kiadó, 2017, fordította: Gábos-Foarță Ildikó) és Lia Alb (Pași pierduți, Brumar Kiadó, 2017). Böszörményi Zoltán kötetét értékelve Vasile Dan elmondta, hogy a Füst az egyik legjobb rövidpróza-kötet, amit valaha olvasott, arra buzdítva a jelenlévő írókat, hogy forduljanak bátran a rövid prózák felé, ne csak a regényt részesítsék előnyben. Költészeti díjat is ketten kaptak: Ramona Băluțescu (De cretă, EMMA Kiadó, 2017) és Domnica Pop (Puntea, Trinom Kiadó, 2017). Esszédíjban részesült Florin Ardelean (Seducție. Voluptate, cruzime și amăgire, Eikon Kiadó, 2017). Debütdíjat kapott Ela Jakab (Cartea lui Athanasios, Grinta Kiadó, 2017) és Eugenia Crainic (Studenta criminală, Miador Kiadó, 2017).Végül a már hagyományosnak számító Irodalmi Jelen-díj is gazdára talált. A folyóirat főszerkesztő-tulajdonosa, Böszörményi Zoltán alapította díjat idén Ioan Moldovan író, esszéista, a Familia folyóirat igazgatója vehette át.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/kultura/prozadij_boszormenyi_zoltannak.php

Átadták az idei Látó-nívódíjakat
 2018. december 15-én teltházas közönség vette birtokba a marosvásárhelyi G. Cafét.
Az évente átadott díjat az adott esztendőben a lapban publikáló szerzők között osztják ki, 2018-ban immár 27. alkalommal – a korábbi huszonhat év alatt több mint 50 alkotó vehette át a vers, próza, esszé és debüt kategóriában az elismerést. 2018-ban, a 95. Látó Irodalmi Játékok keretében Codău Annamária, Márton László, Ozsváth Zsuzsa és Závada Péter vehette át a díjjal járó pénzjutalmat.
A díjátadóra 2018. december 15-én került sor, a díjazottakat és a közönséget házigazdaként Kovács András Ferenc költő, a Látó főszerkesztője üdvözölte. – „Minden évben lehetőleg négy embernek adjuk át a nívódíjunkat, általában debüt, kritika, vers és próza kategóriában, de ezek mindig váltakoznak. Régebb hosszú laudációkat mondtunk a díjazottakról, most nem szeretnénk terjengősek lenni, ezért elkezdjük a beszélgetést” – mondta KAF, aki a méltatássorozat helyett beszélgetőestként szervezett esemény moderátora is volt. Kérdéseiben a díjazottak irodalmi múltjára, mindennapjaira volt kíváncsi – vannak közöttük olyanok, akik csak az írásból élnek, és olyanok is, akik más munkahelyen is dolgoznak –, de szó esett olvasmányélményekről, színházról, képzőművészetről, fordításról, dalszövegekről, illetve a színház és az irodalom viszonyáról is.
Forrás: https://www..e-nepujsag.ro/articles/atadtak-az-idei-lato-nivodijakat

Filológiai Nobel-díjat kapott egy román tudós
Eugen Simion irodalmár, a Bukaresti Egyetem professzora kapta a 2018-as Alfred Nobel Filológiai Aranyérmet. A Nemzetközi Filológiai Társaság (International Society of Philology) díját korábban Umberto Eco és Noam Chomsky is megkapta. A díjátadó 2019 elején lesz az Európai Parlament strasbourgi székhelyén, amit később romániai ceremónia is követ, írja a News.ro. A Nemzetközi Filológiai Társaság ötévente, 2017 óta pedig évente adja át az irodalmi Nobel-díj filológiai megfelelőjét, amellyel a nyelvészet, irodalomkritika és irodalomtörténet terén nyújtott kiemelkedő teljesítményt díjazzák. A szervezet öt tudóst jelöl a díjra, a jelöltek közül pedig a világ több mint 200 egyetemének szavazatai alapján választják ki a nyertest. Korábban díjazták többek között Nikolaj Trubeckojt (1936), Louis Trolle Hjelmslevet (1956), Roman Jakobsont (1981), Yuri Lotmant (1991), Umberto Ecót (2001), Göran Malmqvistot (2011) és Noam Chomsky-t (2017) is. Eugen Simion kritikus, irodalomtörténész, esszéíró és szerkesztő, a Bukaresti Egyetem Bölcsészkarának professzora, aki az Université Paris IV (Sorbonne) és az Ecole Normale Supérieure de Paris (Fontenay-aux-Roses) előadója is volt. A Román Akadémia Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Intézetét vezeti.
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/105983-filologiai-nobel-dijat-kapott-egy-roman-tudos

Kétszáz éves freskókat restaurálnak a Teleki Tékában
Decemberben elkezdték a marosvásárhelyi Teleki Téka freskós termeként ismert, első emeleti nagy helyiség felújítását. Az eredetileg bálteremnek épített és használt terem többlépcsős felújítás során visszakapja eredeti szépségét – tájékoztatott Lázok Klára főkönyvtáros, a Téka vezetője. Azt követően, hogy 2012-ben kiürítették a raktárnak használt termet, a művészettörténészek falkutatást végeztek, és egy 19. század elején készített, természeti jeleneteket ábrázoló falfreskó maradványaira bukkantak. A könyvtár vezetője elmondta, feltételezhetően Franz Neuhauser szebeni festő munkája bukkant elő váratlanul a mészrétegek alól. A restaurátorok jelenleg ezeket a falfestményeket próbálják megmenteni úgy, hogy ahol lehetséges, ott restaurálják a színes képeket, azokon a falfelületeken pedig, ahol nagyobb sérüléseket szenvedtek, és már nem állíthatók helyre, megtisztítják és konzerválják. Lázok Klára arról is beszámolt, hogy a Maros megyei önkormányzat alárendeltségébe tartozó megyei könyvtár részlegeként működő Teleki Téka nagytermében többlépcsős felújítás vette kezdetét a falfreskók restaurálásával. A művészettörténészek által Palota-teremnek is nevezett helyiség évek óta a Beszélő könyvek elnevezésű rendezvénysorozatnak ad helyet, ahol az érdeklődő közönségnek is alkalma adódott többször is látni a falkutatások eredményeit, illetve a legutóbbi eseményen, amikor már elkezdődtek a munkálatok, egy jókora darabot is a freskókból. A kibontott hosszanti falon, ahol jelenleg tart a munka, természeti jelenetek láthatók. Azok, akik a Beszélő könyvek további rendezvényeire is eljárnak majd, ugyanúgy megtekinthetik a felújítás haladását, mint eddig – hangsúlyozta Lázok Klára. A terem, a báli összejövetelek mellett, közéleti funkciót is betöltött, például gyakran tartotta üléseit ott Marosszék közgyűlése, vagy különböző bankok ott szervezték meg zárszámadási gyűléseiket.. Ezt a funkcióját a Téka terme a Kultúrpalota felépítését követően elveszítette. Az 1945 után Marosvásárhelyen működő magyar nyelvű könyvtárosképző középiskola képzéseinek is helyet adott. A Bolyai és a Teleki könyvtárak egyesítésekor az emeleti nagytermet raktárnak rendezték be, amelyet 2012-ben ürítettek ki, és azóta művelődési rendezvényeknek ad helyet, leginkább a Beszélő könyvek sorozatnak, ahol művészettörténészek, irodalmárok, tudományos kutatók tartanak előadásokat. A könyvtár vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy a falrestaurálás után a terem felújításának a következő lépése a mennyezet és a padló eredeti formában történő visszaállítása lesz.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/ketszaz-eves-freskokat-restauralnak-a-teleki-tekaban

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztői: Borbé Levente és Kelemen Katalin.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.


__._,_.___

2019. január 2., szerda

Januári évfordulók 2019



570 esztendeje, 1449. január elsején született Lorenzo di Piero de’ Medici firenzei olasz költő, államférfi, a művészetek és a tudományok pártfogoltja.

255 éve, 1764. január elsején született Johannes Kinker holland költő, filozófus és ügyvéd.

210 éve, 1819. január elsején született Gustav Zieliski lengyel költő és író.

105 éve, 1714. január elsején született Donalitius litván költő.

100 éve, 1919. január elsején született Jerome David Salinger lengyel-zsidó és ír származású amerikai író. Ismertebb művei: Zabhegyező; Franny és Zoey; Magasabbra a tetőt, ácsok; Seymour: Bemutatás.

85 éve, 1934. január elsején hunyt el Jakob Wassermann zsidó származású osztrák író.

165 éve, 1854. január másodikán született Czóbel Minka írónő, a magyar szimbolizmus úttörője.

170 éve, 1849. január másodikán született August Strindberg svéd drámaíró, elbeszélő és regényíró.

2125 esztendeje, kr. e. 104. január harmadikán született Marcus Tullius Cicero római író, filozófus és politikus.

350 esztendeje, 1669. január harmadikán született Kada no Azumamaro japán költő és filológus.

180 éve, 1839. január harmadikán született Thaly Kálmán magyar költő, író, politikus és történész.

95 éve, 1924. január harmadikán született Jiří Wolker cseh költő, író, drámaíró és újságíró.

415 esztendeje, január negyedikén született Jean de Mairet francia színműíró és író.

265 éve, 1754. január negyedikén született Luigi Fiacchi olasz költő, mesemondó és filológus.

160 éve, 1859. január negyedikén született Karel Václav Rais cseh író, költő és gyermekkönyvíró.

695 esztendeje, 1324. január ötödikén hunyt el Marco Polo velencei olasz kereskedő, utazó és író.

495 esztendeje, 1524. január ötödikén hunyt el Marco Marulic raguzai horvát költő.

45 éve, 1974. január ötödikén hunyt el Illés Béla magyar író és újságíró.

65 éve, 1954. január ötödikén született Krasznahorkai László magyar író, elbeszélő és forgatókönyvíró.

50 éve, 1969. január hatodikán hunyt el Franz Theodor Csokor osztrák drámaíró és író.

575 esztendeje, 1444. január hetedikén született Pandolfo Collenucio olasz humanista, történész és költő.

250 éve, 1769. január hetedikén született Antonín Jaroslav Puchmajer cseh költő, író és műfordító.

90 éve, 1929. január hetedikén született Kacsir Mária erdélyi magyar írónő, újságíró, szerkesztő, kritikus és műfordító.

15 éve, 2004. január hetedikén hunyt el Tardos Tibor magyar író, műfordító, forgatókönyvíró és újságíró.

225 éve, 1794. január nyolcadikán hunyt el Justus Möser (Moeser) német író, politikus és jogász.

195 éve, 1824. január nyolcadikán született William Wilkie Collins angol író, novellista.

85 éve, 1934. január nyolcadikán született Andrej Belij író, költő, az orosz szimbolizmus egyik kiemelkedő alakja.

500 esztendeje, 1519. január kilencedikén hunyt el Janz Szamotul lengyel író.

190 éve, 1829. január kilencedikén született Thomas William Robertson angol író.

110 éve, 1908. január kilencedikén született Feleki László magyar író, újságíró és humorista.

215 éve,, 1804. január tizedikén született Pálffy János székely-magyar író és politikus.

205 éve, 1814. január tizedikén született Aubrey Thomas de Vere ír költő és kritikus.

120 éve, 1899. január tizedikén született Vaszary János magyar újságíró, színműíró, forgatókönyvíró és színházi rendező.

100 éve, 1919. január tizedikén született Fényi István erdélyi magyar költő, műfordító és pedagógus.

95 éve, 1924. január tizedikén született Aila Marjatta Meriluoto-Paakkanen finn költőnő.

9 – 485 éve halt meg Johannes Turmair bajor történész

120 éve, 1899. január tizenegyedikén született Kansztancija Bujla (Antonauna) fehérorosz költőnő.

85 éve, 1934. január tizenegyedikén hunyt el Joao Grave portugál író, újságíró, esszéíró és költő.

125 éve, 1894. január tizenegyedikén született Kádár Imre magyar író, költő, műfordító, szerkesztő, rendező és színigazgató.

970 esztendeje, 1049. január tizenkettedikén hunyt el Abú Szaid (Abū-Sa'īd Abul-Khayr) perzsa költő.

190 éve, 1829. január tizenkettedikén hunyt el Karl Wilhelm Friedrich Schlegel német filozófus, író és műkritikus.

110 éve, 1934. január tizenkettedikén született Méliusz József romániai magyar író, költő és műfordító. Ismertebb művei: Az illúziók kávéháza, Horace Cockery-múzeum – Horace Cockery darabokra tört elégiája, Okos volt-e Okos Marci?, Én és az oroszlán.

70 éve, 1949. január tizenkettedikén született Murakami Haruki japán író és műfordító.

340 esztendeje, 1679. január tizenharmadikán hunyt el Giuseppe Artale sziciliai olasz költő és író.

185 éve, 1834. január tizenharmadikán született Manuel de Jesús Galván dominikai író, újságíró és politikus.

160 éve, 1859. január tizenharmadikán született Kosztisz Palamasz görög költő és nyelvész.

160 éve, 1859. január tizenharmadikán született Maurice Paléologue francia esszéíró, történész és diplomata.

225 éve, 1794. január tizennegyedikén született Erik Sjörberg svéd költő és író.

205 éve, 1814. január tizenötödikén született Pierre-Jules Hetzel francia író, szerkesztő, fordító és kiadó.

150 éve, 1934. január tizenötödikén született Stanisław Wyspiański lengyel festő, grafikus, költő és drámaíró.

140 éve, 1879. január tizenötödikén született Mazo De La Roche kanadai angol írónő.

70 éve, 1949. január tizenötödikén született Balla Zsófia erdélyi magyar költőnő, újságíró és szerkesztő.

420 esztendeje, 1599. január tizenhatodikán hunyt el Edmund Spenser angol költő.

270 éve, 1749. január tizenhatodikán hunyt el Vittorio Amadeo Alfieri olasz költő, író és drámaíró.

135 éve, 1884. január tizenhatodikán született Jules Louis Supervielle francia és spanyol nyelven író uruguayi költő, író, drámaíró és műfordító.

65 éve, 1954. január tizenhatodikán hunyt el Mihajlovics Prisvin orosz író, tudós és mezőgazdász.

380 esztendeje, 1639. január tizenhetedikén hunyt el Szenczi Molnár Albert felvidéki születésű magyar lelkész, költő, nyelvész, műfordító, filozófus és egyházi író.

330 esztendeje, 1689. január tizennyolcadikán született Charles-Louis de Montesqieu francia filozófus és író. Ismert művei: Perzsa levelek, A törvények szelleméről.

150 éve, 1869. január tizennyolcadikán hunyt el Szemere Bertalan magyar író, költő és politikus.

105 éve, 1914. január tizennyolcadikán született Arno Schmidt német író és műfordító.

80 éve, 1939. január tizennyolcadikán született Osváth Gábor partiumi születésű erdélyi magyar novellista és lapszerkesztő.

290 éve, 1729. január tizenkilencedikén hunyt el William Congreve angol drámaíró és költő.

210 éve, 1809. január tizenkilencedikén született Edgar Allan Poe amerikai író, költő, szerkesztő és kritikus, az amerikai romantika kimagasló alakja. Híres művei: A fekete macska, A Morgue utcai kettős gyilkosság, A holló, A műalkotás filozófiája.

145 éve, 1874. január tizenkilencedikén hunyt el August Heinrich Hoffmann német költő és irodalomtudós.

240 éve, 1779. január huszadikán hunyt el David Garrick angol drámaíró és színész.

215 éve, 1804. január huszadikán született Joseph Marie Eugène Sue francia író és politikus.

160 éve, 1859. január huszadikán hunyt el Bettina von Arnim német költőnő.

130 éve, 1889. január huszadikán született Sík Sándor zsidó származású magyar költő, műfordító, egyházi író és irodalomtörténész.

400 esztendeje, 1619. január huszonegyedikén született Anders Bording dán költő, író és újságíró.

205 éve, 1814. január huszonegyedikén hunyt el Bernardin de Saint-Pierre francia író és botanikus.

135 éve, 1884. január huszonegyedikén hunyt el Gábor Andor magyar író, költő, humorista, publicista és műfordító.

100 éve, 1919. január huszonegyedikén született Lőrinczi László erdélyi születésű magyar író, költő, műfordító és szerkesztő.

35 éve, 1984. január huszonegyedikén hunyt el Mihail Szolohov szovjet-orosz író és elbeszélő.

515 esztendeje, 1504. január huszonkettedikén hunyt el Temesvári Pélbárt magyar ferences szerzetes, prédikátor és skolasztikus író.

290 éve, 1729. január huszonkettedikén született Gotthold Ephraim Lessing német drámaíró, költő, kritikus és esztéta.

120 éve, 1899. január huszonkettedikén született Sárközi György zsidó származású magyar költő, író, lapszerkesztő és műfordító.

120 éve, 1899. január huszonkettedikén született Dobai István székely-magyar költő, népművelő és unitárius lelkész.

30 éve, 1989. január huszonkettedikén hunyt el Weöres Sándor magyar költő, író, műfordító és irodalomtudós. Néhány a kiváló alkotásaiból: A holdbeli csónakos, A teljesség felé, Psyché.

80 éve, 1939. január huszonharmadikán született Péter Miklós székely-magyar költő és egyháztörténész.

40 éve, 19894. január huszonharmadikán hunyt el Boér Géza székely-magyar magyar költő és pedagógus.

150 éve, 1869. január huszonnegyedikén született Beatrice Harraden angol írónő.

260 éve, 1759. január huszonötödikén született Robert Burns skót költő és dalszerző.

145 éve, 1874. január huszonötödikén született William Somerset Maugham angol író és drámaíró. A magyar olvasóközönség által is ismert művei: Az ördög sarkantyúja, Sör és perec, Borotvaélen.

110 éve, 1909. január huszonötödikén született Ignácz Rózsa székely-magyar származású írónő, lapszerkesztő és műfordító.

870 esztendeje, 1149. január huszonhatodikán született Muhammad Fakhr ad-Din (Fakhr al-Dīn al-Rāzī) perzsiai arab író és tudós.

140 éve, 1879. január huszonhatodikán született Ludovicus Henricus (Lode) Baekelmans holland naturalista író.

140 éve, 1879. január huszonhatodikán született Lode Baekelmans holland író.

810 esztendeje, 1209. január huszonhetedikén hunyt el Minamoto no Szanetomo japán költő.

320 esztendeje, 1699. január huszonhetedikén hunyt el William Temple angol író és politikus.

190 éve, 1829. január huszonhetedikén született Ján Bottó szlovák költő, folklorista és műfordító.

165 éve, 1954. január huszonhetedikén hunyt el Aranyosrákosi Székely Sándor székely-magyar író és unitárius püspök.

145 éve, 1874. január huszonhetedikén született Dario Niccodemi olasz író és drámaíró.

100 éve, 1919. január huszonhetedikén hunyt el Ady Endre magyar költő, író, újságíró, a XX. századi magyar költészet egyik meghatározó alakja.

90 éve, 1929. január huszonhetedikén született Garai (Ruprecht) Gábor magyar költő, író, műfordító és kritikus.

470 esztendeje, 1549. január huszonnyolcadikán hunyt el Elia Levita németországi jiddis nyelvű költő.

265 éve, 1684. január huszonnyolcadikán hunyt el Ludvig Holberg norvég-dán író, költő, drámaíró, aki latin nyelven is írt.

80 éve, 1939. január huszonnyolcadikán hunyt el William Butler Yeats ír költő, elbeszélő és drámaíró.

75 éve, 1944. január huszonnyolcadikán hunyt el Korvin Sándor erdélyi magyar költő, műfordító, kritikus és közíró.

140 éve, 1879. január huszonkilencedikén született Józef Hollý szlovák író.

105 éve, 1914. január huszonkilencedikén Fukazava Sicsiró (Shichirō Fukazawa) japán író.

55 éve, 1964. január huszonkilencedikén hunyt el Károly Sándor partiumi magyar író, színműíró, újságíró és nyomdász.

45 éve, 1974. január huszonkilencedikén hunyt el Herbert Ernest Bates angol író, novellista és újságíró.

195 éve, 1824. január harmincadikán született João de Andrade Corvo portugál költő, író, drámaíró és politikus.

150 éve, 1869. január harmincadikán hunyt el William Carleton ír író és novellista.

25 éve, 1994. január harmincadikán hunyt el Pierre Boulle francia író. Népszerű alkotásai: A majmok bolygója, Híd a Kwai folyón.

220 éve, 1799. január harmincegyedikén született Rodolphe Toepffer svájci francia író és grafikus.

215 éve, 1804. január harmincegyedikén született Bajza József költő, színigazgató, kritikus és lapszerkesztő.

165 éve, 1789. január harmincegyedikén hunyt el Silvio Pellico olasz költő, szerkesztő, titkár és könyvtáros.

75 éve, 1944. január harmincegyedikén hunyt el Hippolit Jean Giraoudoux francia drámaíró, író, költő és diplomata.
*
1150 esztendeje, 869 januárjában hunyt el Abu Uszmán Amr ibn Bahr al-Dzsáhiz (Abū ʿUṯmān ʿAmr ibn Baḥr al-Ǧāḥiẓ) arab író, költő és biológus.


Érdemes Tudni

430 esztendeje, 1589. január elsején fejezte be Károli Gáspár a Vizsolyi Biblia elöljáró beszédét.

95 éve, 1924. január elsején született Lőrinczi Ferenc székely-magyar biológus, botanikus és tudományos kutató.

75 éve, 1944. január másodikán született Eötvös Péter erdélyi magyar származású zeneszerző, zenepedagógus és karmester.

150 éve, 1869. január negyedikén született Lyka Károly magyar művészettörténész, kritikus, festő és folyóiratszerkesztő.

90 éve, 1929. január negyedikén született Lupán Ernő székely-magyar gazdasági szakíró, jogász és egyetemi tanár.

255 éve, 1764. január hetedikén volt a madéfalvi veszedelem (Siculicidium), amelyben a Habsburg Hadsereg az ősi alkotmányos szabadságukat védő székelyek ellen tömeggyilkosságot követtek el.

120 éve, január hetedikén született Andory Aladics Zoltán erdélyi magyar erdőmérnök és fényképész.

220 éve, 1799. január kilencedikén született Benkő Dániel székely-magyar mezőgazdász, mezőgazdasági szakíró.

80 éve, 1939. január tizedikén született Ipó László székely-magyar geológus, szakíró.

365 esztendeje, 1654. január tizenegyedikén született Almási Gergely Mihály székely-magyar unitárius püspök és egyházi író.

70 éve, 1949. január tizenegyedikén hunyt el Csíki Endre erdélyi magyar zeneszerző, zenepedagógus, költő és novellista.

30 éve, 1989. január tizenegyedikén hunyt el Ábrahám Ambrus székely-magyar zoológus, ideghisztológus.

120 éve, 1899. január tizenkettedikén született Szilágy Sándor erdélyi származású magyar történész.

250 éve, 1796. január tizenhatodikán született Kovács Miklós székely-magyar erdélyi római katolikus püspök és egyházi író.

140 éve, 1879. január tizenhetedikén született Buday Árpád erdélyi magyar régész és egyetemi tanár.

170 éve, 1849. január tizennyolcadikán Gál Sándor székely-magyar ezredes a csíki Mikó várban átveszi az első székely határőrezred parancsnokságát. Döntő szerepet játszódtak a magyar szabadságharc alatt a Piski csatában, valamint Nagyszeben bevételénél.

170 éve, január tizenkilencedikén született Brózik Károly magyar geográfus, író, az első magyar földrajzi atlaszok szerkesztője.

95 éve, 1924. január tizenkilencedikén született Vargha Jenő székely-magyar kémikus, kémiai szakíró, szakfordító és egyetemi oktató.

95 éve, 1924. január huszadikán hunyt el Kelemenné Zathureczky Berta székely-magyar író és zeneszerző.

35 éve, 1984. január huszadikán hunyt el Országh László magyar nyelvész, irodalomtörténész és szótárszerkesztő.

90 éve, 1929. január huszonkettedikén született Korodi Gál János erdélyi magyar ornitológus, természettudományi szakíró és egyetemi tanár.

465 esztendeje, 1594. január huszonharmadikán hunyt el Johannes Honterus erdélyi szász humanista polihisztor, természettudós, könyvkiadó és jogász.

90 éve, 1929. január huszonnegyedikén született Maszelka János erdélyi magyar művelődésszervező és festő.

95 éve, 1924. január huszonnyolcadikán született Gyurkó István, Erdélyben munkálkodó magyar zoológus, hidrobiológus, állatökológus és egyetemi tanár.

105 éve, 1914. január harmincegyedikén született Nagy Ödön erdélyi magyar lelkész és néprajzkutató.